Rostock

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rostock
Rostock.jpg
Rostock címere
Rostock címere
Rostock zászlaja
Rostock zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Alapítás éve 1218
Polgármester Roland Methling (független)
Irányítószám 18001–18147
Körzethívószám 0381
Rendszám HRO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 206 011 fő (2015. dec. 31.)
Népsűrűség 1102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 13 m
Terület 181,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rostock (Németország)
Rostock
Rostock
Pozíció Németország térképén
é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′Koordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′
Mecklenburg-Vorpommern HRO.svg
Rostock weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat.

Rostock kikötő-, egykori Hanza-város, Németország északi részén, a Balti-tenger partján található, Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.

Fekvése[szerkesztés]

A Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.

Történelme[szerkesztés]

A rostocki várostűz 1677-ben (Kupferstich, 1678)
Rostock, Skulptur in der Hafeneinfahrt.JPG
Rostock Werftstr 5 von Südwesten.jpg
Ostsee Stadion.jpg
Rostock Straßenschlucht.jpg
Flug 074.jpg

Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.

A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14- és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hgatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott hbelyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.

IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.

A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után becvezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben tewljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.

Főbb látnivalók[szerkesztés]

  • Piactér (Marktplatz)
  • Marienkirche
  • Nikolaikirche
  • Petri-Kirche
  • Egyetemi főépület

Politika[szerkesztés]

Rostocker Rathaus.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A rostocki városháza

A városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője:

Galéria[szerkesztés]

Városrészek[szerkesztés]

Rostock városrészei
Rostock városrészei
  • Ortsamt Nordwest 1:
  • Ortsamt Nordwest 2:
    • 5. Lichtenhagen
    • 6. Lütten Klein
    • 7. Evershagen
  • Ortsamt West:
    • 8. Reutershagen
    • 9. Hansaviertel
    • 10. Gartenstadt/Stadtweide
  • Ortsamt Mitte:
    • 11. Kröpeliner-Tor-Vorstadt
    • 12. Südstadt
    • 13. Biestow
    • 14. Stadtmitte
    • 15. Brinckmansdorf
  • Ortsamt Ost:
    • 16. Dierkow (Neu)
    • 17. Dierkow (Ost), Dierkow (West)
    • 18. Toitenwinkel
    • 19. Gehlsdorf, Hinrichsdorf, Krummendorf, Nienhagen, Peez, Stuthof, Jürgeshof


Testvérvárosok[szerkesztés]

(nem teljes lista)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat.