Rostock

	Rostock
; Rostock címere	; Rostock zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Járás	szabad város
Alapítás éve	1218
Polgármester	Claus Ruhe Madsen (független)
Irányítószám	18001–18147
Körzethívószám	0381
Rendszám	HRO
Testvérvárosok	Lista Várna (1966–); Szczecin (1957–); Turku (1959–); Dunkerque (1960–); Riga (1961–); Antwerpen (1963–); Dalian (1988–); Raleigh (2001–); Fiume (1966–); Bréma (1987–); Aarhus (1964–); Guldborgsund község (2014–); Bergen (1965–);
	Népesség
Teljes népesség	208 886 fő (2019. szept. 30.) +/-
Népsűrűség	1102 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	13 m
Terület	181,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Rostock Pozíció Németország térképén
	é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′Koordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′
	Rostock Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
	Elhelyezkedése szabad város térképén
	Rostock weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat.

Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.

Fekvése[szerkesztés]

A Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

A rostocki várostűz, 1677-ben (Kupferstich, 1678)

Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.

A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14. és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.

IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.

A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.

Főbb látnivalók[szerkesztés]

Piactér (Marktplatz)
Marienkirche
Nikolaikirche
Petri-Kirche
Egyetemi főépület

Politika[szerkesztés]

A városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője:^[2]
(az 53 ülőhely szerint)

Linke/Partei: 12
CDU/UFR: 11
Bündnis 90/Die Grünen: 10
SPD: 8
RB/Freie Wähler: 6
Egyéb: 6

Városrészek[szerkesztés]

Rostock városrészei

Ortsamt Nordwest 1:
- 1. Seebad Warnemünde, Diedrichshagen
- 2. Markgrafenheide, Hohe Düne, Hinrichshagen, Wiethagen, Torfbrücke
- 3. Groß Klein
- 4. Schmarl
Ortsamt Nordwest 2:
- 5. Lichtenhagen
- 6. Lütten Klein
- 7. Evershagen
Ortsamt West:
- 8. Reutershagen
- 9. Hansaviertel
- 10. Gartenstadt/Stadtweide
Ortsamt Mitte:
- 11. Kröpeliner-Tor-Vorstadt
- 12. Südstadt
- 13. Biestow
- 14. Stadtmitte
- 15. Brinckmansdorf
Ortsamt Ost:
- 16. Dierkow (Neu)
- 17. Dierkow (Ost), Dierkow (West)
- 18. Toitenwinkel
- 19. Gehlsdorf, Hinrichsdorf, Krummendorf, Nienhagen, Peez, Stuthof, Jürgeshof

Közlekedés[szerkesztés]

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Bővebben: Rostocki S-Bahn

Bővebben: Rostock Hauptbahnhof

Légi közlekedés[szerkesztés]

Bővebben: Rostock-Laage repülőtér

Galéria[szerkesztés]

A városháza
Képeslap 1899-ből, Brück & Sohn kiadó
Szobor a kikötő bejáratánál
Az Európai Főiskola
A Hohe Düne, a háttérben Warnemünde
A régi városi kikötő
A kikötő
Az „Emerald Princess”
Az Óváros északról
Kolostorbelső
Az AIDA-székház
A Kröpelini utca
Szökőkút a piactéren
A Nikolaikirche
A Marienkirche
A városi könyvtár
Az egyetem főépülete
Az Ostsee Stadion
A Petrikirche
A város madártávlatból

Testvérvárosok[szerkesztés]

(nem teljes lista)

Szczecin (Lengyelország) (1957)
Turku (Finnország) (1959)
Dunkerque (Franciaország) (1960)
Riga (Lettország) (1961)
Antwerpen (Belgium) (1963)
Aarhus (Dánia) (1964)
Göteborg (Svédország) (1965)
Bergen (Norvégia) (1965)
Várna (Bulgária) (1966)
Fiume (Horvátország) (1966/1974-2002 )^[3]
Bréma (Németország) (1987)
Talien (Kína) (1988)
Raleigh (Észak-Karolina) (USA) (2001)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ https://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2020. március 2.
↑ Hanse- und Universitätsstadt Rostock: Fraktionen. Bürgerinformationssystem. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
↑ testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

Források[szerkesztés]

NDK (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0

További információk[szerkesztés]

Rostock.lap.hu – Linkgyűjtemény
Az egyetem honlapja

Németország-portál
Földrajzportál

[01e3c17fd2d73cd4a8921f55d726180eb3d81ffd-1] ttps://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2020. március 2.

[2] Hanse- und Universitätsstadt Rostock: Fraktionen. Bürgerinformationssystem. (Hozzáférés: 2020. március 6.)

[3] testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

[1]

[2]

[3]