Rostock
Rostock | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Mecklenburg-Elő-Pomeránia | ||
Járás | szabad város | ||
Alapítás éve | 1218 | ||
Polgármester | Claus Ruhe Madsen (független) | ||
Irányítószám | 18001–18147 | ||
Körzethívószám | 0381 | ||
Rendszám | HRO | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 209 061 fő (2021. szept. 30.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 1102 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 13 m | ||
Terület | 181,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′Koordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése szabad város térképén | |||
Rostock weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat. |
Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.
Fekvése[szerkesztés]
A Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.
Éghajlata[szerkesztés]
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,4 | 3,9 | 7,1 | 11,6 | 16,3 | 18,1 | 21,8 | 21,7 | 18,0 | 13,1 | 7,7 | 4,2 | 12,3 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −0,7 | −0,4 | 1,6 | 4,7 | 8,8 | 12,2 | 14,6 | 14,6 | 11,6 | 7,5 | 3,4 | 0,3 | 6,6 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 48 | 37 | 42 | 35 | 53 | 70 | 62 | 67 | 60 | 46 | 49 | 49 | 616 |
Havi napsütéses órák száma | 46 | 66 | 120 | 192 | 258 | 230 | 249 | 220 | 159 | 109 | 54 | 38 | 1740 |
Forrás: Météo Climat[2][3] |
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 12,4 | 17,0 | 22,3 | 29,2 | 29,5 | 32,6 | 33,0 | 34,5 | 29,5 | 24,4 | 19,5 | 15,5 | 34,5 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −17,8 | −18,1 | −13,5 | −3,1 | 0,0 | 2,5 | 7,3 | 6,5 | 3,4 | −1,3 | −9,3 | −15,6 | −18,1 |
Forrás: HKO[4] and NOAA[5] |
Története[szerkesztés]
Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.
A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14. és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.
IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.
A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.
Főbb látnivalók[szerkesztés]
- Piactér (Marktplatz)
- Marienkirche
- Nikolaikirche
- Petri-Kirche
- Egyetemi főépület
Politika[szerkesztés]
A városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője:[6]
(az 53 ülőhely szerint)
- Linke/Partei: 12
- CDU/UFR: 11
- Bündnis 90/Die Grünen: 10
- SPD: 8
- RB/Freie Wähler: 6
- Egyéb: 6
Városrészek[szerkesztés]
|
Közlekedés[szerkesztés]
Vasúti közlekedés[szerkesztés]
Légi közlekedés[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
A Hohe Düne, a háttérben Warnemünde
Az egyetem főépülete
Testvérvárosok[szerkesztés]
(nem teljes lista)
Szczecin (Lengyelország) (1957)
Turku (Finnország) (1959)
Dunkerque (Franciaország) (1960)
Riga (Lettország) (1961)
Antwerpen (Belgium) (1963)
Aarhus (Dánia) (1964)
Göteborg (Svédország) (1965)
Bergen (Norvégia) (1965)
Várna (Bulgária) (1966)
Fiume (Horvátország) (1966/1974-2002 )[7]
Bréma (Németország) (1987)
Talien (Kína) (1988)
Raleigh (Észak-Karolina) (USA) (2001)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2022. január 19.
- ↑ Climate for Germany 1981-2010 (francia nyelven). Météo Climat. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
- ↑ Weather extrém: for Rostock (francia nyelven). Météo Climat. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
- ↑ Climate Statistics for Warnemünde, Germany. [2009. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012)
- ↑ Rostock-Warnemunde (10170) - WMO Weather Station. NOAA. (Hozzáférés: 2019. január 28.)[halott link] Archived January 28, 2019, at the Wayback Machine
- ↑ Fraktionen. Bürgerinformationssystem. Hanse- und Universitätsstadt Rostock. (Hozzáférés: 2020. március 6.) Archiválva 2019. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
Források[szerkesztés]
- NDK (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0
További információk[szerkesztés]
- Rostock.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Az egyetem honlapja
|