Karlskrona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karlskrona
Fredrikskyrkan Karlskrona főterén
Fredrikskyrkan Karlskrona főterén
Karlskrona címere
Karlskrona címere
Közigazgatás
Ország  Svédország
Történelmi tartomány Blekinge tartomány
Megye Blekinge megye
Népesség
Teljes népesség Lua-hiba a(z) Modul:Wikidata modulban a(z) 471. sorban: Hiányzó property= paraméter
Népsűrűség 16,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen 21,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karlskrona (Svédország)
Karlskrona
Karlskrona
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 56° 11′ 32″, k. h. 15° 37′ 35″Koordináták: é. sz. 56° 11′ 32″, k. h. 15° 37′ 35″
Karlskrona weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlskrona témájú médiaállományokat.

Karlskrona ([ˈkɑːɭsˌkruːna] Loudspeaker.svg kiejtése) város Blekinge megyében, Karlskrona község (kommun) és a megye (län) székhelye.

Karlskrona egy régi haditengerészeti támaszpont, a szárazföldön és a blekingei szigetvilág keleti szigeteire épült.

A legnagyobb sziget neve Trossö és ez képezi Karlskrona központját. Egy másik sziget, a Stumholmen sokáig a flottához tartozott és lezárt volt, de most haditengerészeti múzeumközpont és lakónegyed.

A központi részét a városnak 1998-ban felvették az UNESCO világörökségi listájára, mint a haditengerészeti várost.

Történelem[szerkesztés]

A sziget, Trossö, amelyre Karlskronát építették az 1600-as években, a földbirtokos Vittus Andersson tulajdonában volt. A szárazföldön, pár kilométerrel odébb, a dán időszakban volt egy régebbi, Lyckå nevű város és vagy 30 kilométerrel keletre a dánok építeni kezdték Kristianopel-t, mielőtt Blekinge svéd lett 1658-ban.

A svéd királyság 1679-ben kisajátította a szigeteket és ugyanabban az évben megkezdték a tervet, hogy az ország flottájának legnagyobb részét Trossö-n állomásoztassák.

Az új város, Karlskrona (Károly koronája), a nevét alapítójáról, XI. Károly (Karl XI) svéd királyról kapta.

Az elhelyezése stratégiai volt, ellenőrizte a bejáratot a szárazföld felé, és a tenger felőli oldalon katonai erődítményrendszer épült 1681-ben, hogy megvédje a haditengerészeti bázist. Annak, hogy idehelyezték a haditengerészetet két fő oka volt. Először is Svédország meg akarta mutatni hatalmi helyzetét, Dániával és a kontinenssel szemben. Másodsorban, a kikötő az év nagy részében jégmentes.

Karlskrona 1680. augusztus 10.-én kaptott városi rangot. Hajóépítőket az új haditengerészeti bázisra és a hajógyárba, Österbotten-ből (most Finnország) és Stockholmból toboroztak. A híd amely összeköti a város központját a szárazfölddel 1682-ben épült. Az Amiralitetskyrkan (Admiralitás templom) alapításakor 1685-ben, már említik a Marinens musikkår (Tengerészet zenekara) elődjét, az Admiralitás zenészeket először. A zenekar az ország második legrégebbi kulturális intézménye, csak a Kungliga Hovkapellet (Királyi udvari zenekar) idősebb. A város első tervén, amit 1683-ban Erik Dahlberg, Hans Wachtmeister és Carl Magnus Stuart mutatott be, Karlskrona egy kimondott erődítmény. Az 1694 éves tervben amit Erik Dahlberg, készített, már helyet kapott a városfejlesztés.

Karlskrona hamarosan az ország harmadik legnagyobb városává vált, a második Riga (ma Lettország) és Stockholm mögött.

Mint egy zárt katonai kikötő, a ”svéd nagyhatalommal” együtt a város sokat veszített egykori dicsőségéből, de megtartotta pozícióját mint kulcsfontosságú haditengerészeti bázis. A hajógyár (Karlskronavarvet) még ma is működik.

Az 1790-es tűzvészben leégett a város nagy része, de gyorsan újra felépítették. Még 1887-ben és 1909-ben is tűzvész sújtotta Karlskronát. Az 1800-as évek stagnálása után, az ipar és a vasút fejlődése (1874 vasút Karlskrona-Växjö, 1889 Blekinge tengerparti vasút és 1899 Kelet Blekinge vasút) új fellendülést hozott. Az 1910-1949 évek között villamos forgalom is volt a városban.

Itt futott 1981-ben zátonyra az U 137-es szovjet tengeralattjáró, ami annak idején nagy port vert fel.

Földrajz[szerkesztés]

A város központi része Trossö-n és néhány környező szigetecskén, mint a Saltö, Dragsö, Björkholmen, Ekholmen, Pantarholmen és Stumholmen, fekszik. A városhoz tartozik még a meglehetősen nagy sziget Vämö és a szomszédos szigetek. Ezen a területen több nagy létszámú lakónegyed épült Hästö, Gräsvik, Pantarholmen, Annebo, Galgamarken, Kungsmarken, Marieberg, Långö és Bergåsa. Északra, a szárazföldi részen fekszik Mariedal, Backabo, Torskors és Bastasjö villanegyed.

Még északabbra a szárazföldön van a városba beolvadt Lyckeby és Spandelstorp városrész. A svéd egyház karlskronai városi plébániájának jelenleg három templom van: Fredrik templom (fent), Szentháromság-templom (más néven német templom) és a Kungsmark-templom.

Rosenbom

Ugyancsak Karlskronában van Svédország legnagyobb fatemploma, az Admiralitás templom (más néven Ulrica Pia). Ennek a bejáratánál van a Selma Lagerlöf, ”Nils Holgersson csodálatos utazásai” című könyvében leírt Rosenbom faszobor másolata, amelynek a kalapja alá bújt Nils az ”üldöző” XI. Károly (Karl XI) bronzszobra elől. Az eredeti szobor a templom előcsarnokában található. A kalap felnyitható és a turisták a szobor fejében levő perselybe pénzt szoktak dobni.

A Bergåsa és Annebo negyedek szomszédságában van a megyei kórház Blekingesjukhuset egyik részlege, a másik Karlshamn-ban van.

Városrészek[szerkesztés]

Annebo, Backabo, Bastasjö, Bergåsa, Björkholmen, Ekholmen, Galgamarken, Gräsvik, Gullberna, Hässlegården, Hästö, Knösö, Kungsmarken, Lindesnäs, Lyckeby, Långö, Marieberg, Mariedal, Pantarholmen, Pottholmen, Ringö, Rosenholm, Saltö, Spandelstorp, Stumholmen, Torskors, Trossö, Vedeby, Verkö, Vämö, Västra Mark

Közlekedés[szerkesztés]

Karlskrona az E22 mentén fekszik, ahonnan a városközpontot az Österleden gyorsforgalmi úton lehet elérni (kb. 7 km).

Napi hajójárat közlekedik a keleti szigetcsoport szigeteire, és nyáron Nättraby-be is. Aspö-re félóránként ingyenes (autónak is) kompjárat van, az első indulás 5:30-kor, az utolsó 23:30-kor a városból.

Karlskrona és Gdynia (Lengyelország) között napi két-három kompjáratot indít a Stena Line, oda-vissza.

Legközelebbi repülőtér a Ronneby Airport (IATA kód RNB), Kallinge-ben van, mintegy 30 km-re Karlskrona központjától.

A Koppenhágai nemzetközi repülőtérre (Kastrup), direkt-vonat (Öresundståg) indul minden órában.

Karlskrona-ból indul a Kust till kust (Parttól-partig) napi három vasútjárata Göteborgba.

A városi közlekedést buszokkal bonyolítják, amelyek jelenleg 11 útvonalon közlekednek.

Gazdaság[szerkesztés]

Sokáig a gépipar volt az uralkodó és a hajógyár volt a legnagyobb magán munkaadó. Az 1990 óta a távközlés és informatika egyre inkább Karlskrona fő gazdasági alapja. Itt indult az Europolitan, most Telenor, valamint a főiskola a gyors fejlődésnek indult. Az Ericsson tízszeresére növekedett, amikor az 1980-as években beolvadt a Programator és az EP-data AB.

További jelentősebb cégek: SAAB hajógyár, ABB kábelgyár, ROXTEC kábelátvezető rendszerek; DYNAPAC útépítő munkagépek.

Karlskrona most egy új ágazatban, a sport és egészség terén próbál munkalehetőségeket teremteni. Ezzel a céllal az önkormányzat egy sportlétesítményt építtetett (Telenor Arena Karlskrona) a régi KA2 ezred (Parti őrség) területén.

Vásárlóközpontok/Galériák[szerkesztés]

  • Kronan
  • Wachtmeister Galleria
  • Amiralen
  • Slottsbacken
  • Stadsträdgården

Szupermarketek[szerkesztés]

  • ICA Cityhallen
  • ICA Maxi
  • City Gross
  • Willys Pantarholmen
  • Willys Slottsbacken
  • Lidl

Oktatás[szerkesztés]

  • Blekinge Tekniska Högskola (Blekinge Technikai Főiskola)
  • Hyper Island (digitális és interaktív média kiképzés)
  • Af Chapmangymnasiet (középiskola)
  • Ehrensvärdska gymnasiet (középiskola)
  • Törnströmska gymnasiet (középiskola)
  • Mikael Elias Teoretiska Gymnasium (középiskola)
  • Fischerströmska gymnasiet (speciális iskola)
  • Litorina folkhögskola (népiskola)
  • Sjöstridsskolan (haditengerészeti kiképzés)
  • Aspero Idrottsgymnasium (sportgimnázium)

Kultúra[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

Marinmuseum
  • A Marinmuseum (Tengerészeti múzeum) népszerű attrakciója Karlskrona-nak
  • Blekinge Múzeum
  • Wämöparken (szabadtéri múzeum)

Zene[szerkesztés]

  • Marinens musikkår (Tengerészet zenekara), egyike a három hivatásos katonai zenekaroknak.

Sport[szerkesztés]

FK Vittus tájfutó klub Karlskrona-ban. Sikeres labdarúgó csapatok a Karlskrona AIF (férfi) és a Karlskrona FF (Női, div.2). Karlskrona ad otthont a Wedeby IBK floorball klubnak. Említésre méltó még az atlétika, kézilabda és a jégkorong tevékenység.

A város neves szülöttei[szerkesztés]

  • Ottilia Adelborg, ilusztrátor
  • Mikael Antonsson, labdarúgó
  • Viktor Balck, ”a svéd sport atyja”
  • Fredrik Blom, ezredes, építész, professzor és főfelügyelő
  • Patrik Dufwa, színész, rendező
  • Oliver Ekman Larsson, jégkorongozó Phoenix Coyotes-ban
  • Horace Engdahl, irodalmár és a Svéd Akadémia állandó titkára 1999–2009.
  • Lars Engqvist, szociáldemokrata politikus, volt miniszter
  • Gunvor Engström, volt prefektus Blekinge megyében
  • Jonathan Ericsson, jégkorongozó Detroit Red Wings-ben
  • Erik Höglund, szobrász, festő, grafikus és üvegművész
  • Patrik Jablonski, zongorista
  • Peter Jablonski, zongorista és karmester
  • Caj Karlsson, énekes és zeneszerző
  • Ellen Kleman, újságíró és szerkesztő a Fredrika-Bremer-Szövetség lapjánál
  • Sven Lidman, költő
  • Katarina Mazetti, író
  • Hans Odöö, író, fényképész
  • Folke Palander, százados és parlamenti képviselő (riksdagsman)
  • Veronica Palm, szociáldemokrata politikus
  • Anders Paulrud, író és újságíró
  • Mi Ridell, színésznő
  • Henrik Rydström, labdarúgó
  • Jan-Öjvind Swahn, néprajzkutató
  • Sven Christer Swahn, író és irodalmár
  • Peter Örn, néppárti politikus (Folkpartiet)

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Karlskrona 300 år, En återblick i ord och bild, 1–3. Red: Rune Hillbom
  • Stumholmen i Karlskrona, Historia och nutid, Aut: Bo Swahn, Sven-Olof Bergström

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Karlskrona című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlskrona témájú médiaállományokat.