Dunkerque
| Dunkerque | |||
| Beffroi | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nord-Pas-de-Calais | ||
| Megye | Nord (megye) | ||
| Kanton |
| ||
| Polgármester | Patrice Vergriete (2014–2020) | ||
| INSEE-kód | 59183 | ||
| Irányítószám | 59140, 59240, 59640 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 88 876 fő (2015)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 2082 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 0–17 m | ||
| Terület | 37,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| é. sz. 51° 02′ 18″, k. h. 2° 22′ 39″Koordináták: é. sz. 51° 02′ 18″, k. h. 2° 22′ 39″ | |||
| Dunkerque weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunkerque témájú médiaállományokat. | |||
Dunkerque (németül: Dünkirchen, angolul: Dunkirk, hollandul: Duinkerke, flamandul: Duynkercke vagy Duunkerke) város Franciaország északi részén, Nord-Pas-de-Calais régióban, Nord megyében.
A város közelében a flandriai tengerpart homokos, dűnés, csak néhány helyen alkalmas kikötőnek. Dunkerque, amelynek flamand neve a dűnék templomát jelenti, ma Franciaország harmadik legnagyobb tengeri kikötője.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Lilletől 70 km, Calaistól 40 km-re fekvő település.
Története[szerkesztés]
Birtokáért a 17. századig sok csata folyt, 1658-ban került francia uralom alá, s XIV. Lajos várépítője, Vauban sürgősen meg is erődítette. Itt volt a támaszpontja a király szolgálatába szegődött kalóznak, Jean Bartnak.
Dunkerque nevét mindenekelőtt 1940-ben ismerte meg a világ. A második világháborúban a brit és a francia alakulatokat a németek a tengernek szorították. Ekkor Nagy-Britannia lakossága összefogott, és minden elképzelhető vízi járművet elindított a megmentésükre a Dinamó hadművelet keretében. Május 25. és június 4. között mintegy 350 000 katonát és menekültet vittek át a La Manche túloldalára, állandó bombázás, tüzérségi tűz közben. A város szinte teljesen elpusztult a harcokban, de gyorsan újjáépült.
Ipari kikötője alkalmas a legnagyobb kőolajszállító hajók fogadására, de jelentős a halászkikötője is. Innen indulnak komphajók Nagy-Britanniába, elsősorban Ramsgate irányába. Jelentős ipar is települt a kikötő közelébe (kőolaj-feldolgozó, kohászati vállalatok).
Látnivalók[szerkesztés]
- Port – a hatalmas tengeri kikötő, keleti és nyugati részből áll.
- Hotel de Ville – a 20. század elején épült a városháza. 75 méter magas tornya tetején kilátó van, innen jól át lehet tekinteni a kikötő mozgalmas életét.
- Beffroi – harangtorony, 1440-ben épült, egy 16. században leégett templom tornya volt. Harangjátékának 48 hangja minden órában eljátssza Jean Bart kantátáját.
- Église St-Éloi – a 16. században épült templom.
- Musée d’Art Contemporain – a modern betonépület, üvegcsúcsokkal Jean Willerval alkotása. A múzeum 700 olyan alkotást mutat be, amelyek különböző adók címén kerültek a francia állam tulajdonába, egy részük magángyűjtemény, illetve adomány volt. Közöttük látható Vásárhelyi Győző több műve is.
Galéria[szerkesztés]
Testvérvárosok[szerkesztés]
- Rostock, 1960 óta.
- Riga, 1960 óta.
- Krefeld, 1974 óta.
- Middlesbrough, 1976 óta.
- Vitória
- Corumbá
- Gáza
- Ramat HaSharon
Partnerrégiók
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Recensement de la population 2015, 2017. december 27.
Külső hivatkozás[szerkesztés]
|