Rostocki Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rostocki Egyetem

Alapítva 1419
Hely Németország, Rostock
Típus
  • állami egyetem
  • comprehensive university
Tanulólétszám 12 996 (2018. október 15.)
Rektor Wolfgang Schareck (2009–)[1]
Tagság
  • Verein zur Förderung eines Deutschen Forschungsnetzes
  • German Rectors' Conference
  • German University Sports Federation
  • Informationsdienst Wissenschaft
  • DIN
Elhelyezkedése
Rostocki Egyetem (Németország)
Rostocki Egyetem
Rostocki Egyetem
Pozíció Németország térképén
é. sz. 54° 05′ 17″, k. h. 12° 08′ 00″Koordináták: é. sz. 54° 05′ 17″, k. h. 12° 08′ 00″
Térkép
A Rostocki Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rostocki Egyetem témájú médiaállományokat.

A Rostocki Egyetem (németül: Universität Rostock) egy felsőfokú oktatási intézmény Németország Mecklenburg-Elő-pomeránia tartományában, a legrégibb európai egyetemek egyike.

Története[szerkesztés]

IV. János, V. Albert mecklenburgi hercegek és a rostocki tanács 1419-ben Rostockban alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a balti-tengeri térségben.

V. Márton pápa 1419. február 13-án adta ki a pápai bullát, amellyel jóváhagyta az intézmény alapítását. Az Universitas Rostochiensis ünnepélyes megnyitójára 1419. november 12-én került sor, az első rektor Petrus Stenbeke volt. 1432-ben IV. Jenő pápa jóváhagyta a teológiai kar létrehozását, ezután alakulhatott csak ki a négy klasszikus kar, mely világi tudományokkal foglalkozott.

A 15. században a Rostocki Egyetem volt az egyik legnagyobb egyetem Németországban, 400–500 hallgatóval, melynek nagyrésze Hollandiából, Skandináviából és a balti államokból származott.

A politikai zűrzavarok következtében az egyetemnek 1437-ben egyházi nyomás és a Bázeli zsinat által előírt tilalom miatt ideiglenesen Greifswaldba kellett költöznie. Ez 1443-ig tartott, bár a tilalmat már 1440-ben feloldották. 1487-től 1488-ig (más állítások szerint 1492-ig) az egyetem székhelye egy újabb költözés miatt Lübeckben volt. 1760-ban az egyetem szétvált egy városi részre Rostockban és egy hercegi részre Bützowban. A két részt 1789 áprilisában egyesítették újra.

Az egyetem fenntartása 1827-ben átkerült a Mecklenburg-Schwerini Nagyhercegséghez, a 19. század végén a többi német egyetemhez való kapcsolódás miatt nagyvonalú bővítés történt, többek között új klinikákkal és belső reformokkal. Az egyetem azonban számszerűen kicsi főiskola maradt, 1900-ban is mindössze 1700 hallgatóval.

1919-ben eltörölték a "feleségek paragrafusa" nevű szabályt. Ettől kezdve a házas nők is jogosultak voltak beiratkozni az egyetemre.

A Rostocki Egyetem 1919. november 12-i ötszázadik évfordulója alkalmából tiszteletbeli doktori címet adományozott Max Planck és Albert Einstein fizikusok számára. Ez volt Einstein egyetlen német tiszteletbeli doktori címe, amit a nemzetiszocializmus idején nem vontak vissza.[2] A második világháború után az egyetemet 1946. február 24-én nyitották újra. 1963-ban az első klasszikus egyetem lett Németországban, amely műszaki kart adott a profiljához.

1976 és 1990 között az intézmény a Wilhelm-Pieck-Universität nevet viselte.

Felépítése[szerkesztés]

Karok[szerkesztés]

  • Agrár- és Környezettudományi Kar (Agrar- und Umweltwissenschaftliche Fakultät)
  • Számítástechnikai és Villamosmérnöki Kar (Fakultät für Informatik und Elektrotechnik)
  • Gépészmérnöki és Hajógyártó Kar (Fakultät für Maschinenbau und Schiffstechnik)
  • Jogi Kar (Juristische Fakultät)
  • Matematikai és Természettudományi Kar (Mathematisch-Naturwissenschaftliche Fakultät)
  • Egyetemi klinikák (Universitätsmedizin)
  • Filozófiai Kar (Philosophische Fakultät)
  • Teológiai Kar (Theologische Fakultät)
  • Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (Wirtschafts- und Sozialwissenschaftliche Fakultät)
  • Interdiszciplináris kar (Interdisziplinäre Fakultät)

Központi szervezeti egységek[szerkesztés]

  • Egyetemi könyvtár (Universitätsbibliothek)
  • IT- és média központ (IT- und Medienzentrum)
  • Idegennyelvi központ (Sprachenzentrum)

Központi egységek[szerkesztés]

  • Tanulmányok és továbbképzés minőségbiztosítási központja (Zentrum für Qualitätssicherung in Studium und Weiterbildung / ZQS)
  • Tanárképzési és oktatási kutatási központ (Zentrum für Lehrerbildung und Bildungsforschung / ZLB)

Egyéb intézetek[szerkesztés]

  • Leibniz-Institut für Katalyse (jogilag független)
  • Leibniz-Institut für Ostseeforschung Warnemündeban (jogilag független)
  • Leibniz-Institut für Atmosphärenphysik Kühlungsbornban (jogilag független)
  • Forschungsinstitut für die Biologie landwirtschaftlicher Nutztiere Dummerstorfban
  • Max-Planck-Institut für demografische Forschung
  • Fraunhofer-Institut für Graphische Datenverarbeitung (IGD)
  • Deutsches Zentrum für Neurodegenerative Erkrankungen (DZNE)

Híres személyek[szerkesztés]

Fritz Reuter, író
Heinrich Schliemann, régész
Erich Kästner, író
Joachim Gauck, Szövetségi elnök
  • Ulrich von Hutten (1488–1523) 1509-ben Rostockban írta meg a Zwei Bücher Klagelieder gegen Vater és Sohn Lötz című művét,
  • Tycho Brahe (1546–1601) csillagász, két évig az egyetem hallgatója,
  • Axel Oxenstierna (1583–1654) 1599-ben az egyetem hallgatója,
  • Heinrich Rahn (1601–1662) 1637 és 1657 hét alkalommal az egyetem rektora,
  • Oluf Gerhard Tychsen (1734–1815) orientalista,
  • Leopold von Plessen (1769–1837) politikus, 1819-ben díszdoktor lett,
  • Johann Heinrich von Thünen (1783–1850) közgazdász és társadalmi reformer, 1819-ben díszdoktor lett[3],
  • Fritz Reuter (1810–1874) író, 1863-ban díszdoktor lett, 1831-ben itt kezdett tanulni,
  • Karl Hegel (1813–1901) 1841–1856 között az egyetemen tanított, a modern történelem alapítója a Rostocki Egyetemen,
  • Heinrich Schliemann (1822–1890) régész, 1869-ben a Rostocki Egyetemen doktorált; a Filozófiai Kar Heinrich Schliemann Ókortudományi Intézetének ("Heinrich-Schliemann-Instituts für Altertumswissenschaften") patrónusa,
  • Albrecht Kossel (1853–1927) Nobel-díjas orvos,
  • Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák származású filozófus, író,
  • Hans Spemann (1869–1941) Nobel-díjas biológus, 1908–1914 között az egyetem tanára,
  • Karl von Frisch (1886–1982) Nobel-díjas zoológus, 1921–1923 között az egyetem tanára,
  • Otto Stern (1888–1969) Nobel-díjas fizikus, 1921–1923 között az egyetem tanára,
  • Erich Kästner (1899–1974) író,1921-ben az egyetem hallgatója,
  • Walter Hallstein (1901–1982) politikus, 1930–1941 között az egyetem tanára,
  • Pascual Jordan (1902–1980) fizikus, 1929–1944 között az egyetem tanára,
  • Eugen Gerstenmaier (1906–1986) politikus,
  • Peter von Siemens (1911–1986) német iparmágnás, közgazdaságtant hallgatott az intézményben,
  • Walter Kempowski (1929–2007) író,
  • Hans Apel (1932–2011) politikus,
  • Uwe Johnson (1934–1984) író, 1952–1954 között germanisztikát hallgatott az intézményben,
  • Joachim Gauck (* 1940) Szövetségi elnök 1965-ig teológiát hallgatott az egyetemen, később a teológiatudományok díszdoktorává avatták,
  • Bernhard Lampe (1947–2017).

Galéria[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Universität Rostock című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]