Franz Brentano

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Franz Brentano
Franz Brentano portrait.jpg
Született Franz Clemens Honoratus Hermann Brentano
1838. január 16.[1][2][3][4]
Boppard
Elhunyt 1917. március 17. (79 évesen)[1][2][3][4]
Zürich[5][6]
Állampolgársága német
Szülei Emilie Brentano
Christian Brentano
Foglalkozása
Iskolái Lajos Miksa Egyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Brentano témájú médiaállományokat.

Franz Clemens Brentano (Marienberg am Rhein, 1838. január 16.Zürich, 1917. március 17.) német filozófus és pszichológus.

Filozófiája[szerkesztés]

Németországban, Boppard közelében született. Elsősorban a pszichológiai kérdésekkel foglalkozik a tudatfilozófiában. A filozófia módszerét azonosítja a természettudományokéval. A világ jelenségeit két részre, fizikaira és pszichikaira osztja: a pszichikai jelenségek megkülönböztető tulajdonságát az intencionalitásban és a közvetlen megismerésben látja. Az utóbbi szerint a fizikai világra vonatkozó megfigyelések csak utólagos reflexió lévén lehetségesek, míg a belső észlelés közvetlen evidencián alapszik.

A mentális jelenségek szerinte háromfélék lehetnek:

  • képzetek, melyek a tárgyaknak az elmében jelenlévő képeit jelentik;
  • ítéletek, melyek valami valóságosságáról vagy valótlanságáról tett kijelentések;
  • érzelmi-akarati jelenségek, melyek nem ítéleten, hanem érzelmeken alapuló elvetést vagy elfogadást jelentenek. Ilyen a szeretet vagy gyűlölet jelensége.

Az intencionalitás[szerkesztés]

A szó „valamire való irányultság”-ot jelent. Minden mentális tevékenységünk valamilyen „tárggyal” foglalkozik. A tudat adott tárgyra irányul, de az intencionalitás nem a tudat és tárgy viszonya, hanem csak a tudat beállítódása a tárgy megragadására. Nem jelenti tehát a viszonyban állók feltétlen létezését.

A fogalom központi szerepet játszik majd Edmund Husserl filozófiájában.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Az erkölcsi ismeret eredete (Kossuth, 1994)

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978). (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.)