Bécsújhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bécsújhely (Wiener Neustadt)
Wr Neustaedter Dom.jpg
A bécsújhelyi Dóm
Bécsújhely címere
Bécsújhely címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Rang Önálló tartományi város
Polgármester Bernhard Müller SPÖ
Irányítószám 2700
Körzethívószám 02622
Forgalmi rendszám WN
Népesség
Teljes népesség 39 652 fő (2005) +/-
Népsűrűség 650 fő/km²
Földrajzi adatok
Legmagasabb pont 265 m
Terület 60,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bécsújhely  (Ausztria)
Bécsújhely
Bécsújhely
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 49′, k. h. 16° 15′Koordináták: é. sz. 47° 49′, k. h. 16° 15′
Bécsújhely weboldala

Bécsújhely (régi magyar nevén Német-Ujhely, németül Wiener Neustadt vagy egyszerűen Neustadt) város Alsó-Ausztriában. Ma egyike Alsó-Ausztria legnagyobb városainak. Fontos közúti és vasúti csomópont. Jelentős ipari- és kereskedelmi központ.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fischa-patak mellett sík vidéken települt a város, egyben a tőle nyugatra lévő Alpok kapuja. A fejlődésében a Semmering-hágóhoz vezető utak mindig is fontos szerepet játszottak. A település a stratégiai szerepet töltötte be Bécs, Graz, Sopron felé vezető irányok találkozásánál. 1854-ben a semmeringi vasút megnyitásával vasúti csomópontja lett a Trieszt és Szlovénia felé menő pályáknak. A Déli Vasút fejlesztéseinek eredményeként és a Sopron-Bécsújhely vasútvonal megnyitásával Magyarország felé is jelentős forgalmat bonyolított le. A vasútvonalak mindmáig megőrizték szerepüket. Vasútállomás a belváros mellett fekszik.

Az osztrák autópálya hálózat kiépítése során ismét több útvonal találkozópontja lett itt. Az A2-es autópálya Bécs és Graz, valamint Klagenfurt felé biztosít eljutást. Az S6-os autóút révén az Alpok belső területeit, Stájerországot, Karintiát köti össze Semmering-hágón át a Bécsi-medencével. A város keleti felén érkezik Burgenland és Sopron felől az S4-es autóút és csatlakozik - a város délről megkerülve - az A2-es autópályához. Az autópályák mellett a B21-es, B26-os, B54-es, B59-es főutak találkoznak itt. A B21-es főút Gutensteinen át Mariazellbe vezet, festői hegyi tájakon át. A B21-ről Rohr am Gebirgénél leágazik a B27-es főút (Höllentaler Straße) amely a Schneeberg és a Rax által közrefogott vadregényes „Pokol-völgyben” (Höllental) vezet ki Gloggnitzba, a B17-es Semmering-útra. A B26-os főút (Puchberger Straße) is nyugatnak visz, a Schneeberg felé. A hegy alatt, Puchbergnél délnek kanyarodik, és Ternitzen át Neunkirchen városába érkezik, itt becsatlakozik a B17-es és S6 főutakba. A bécsújhelyi belvárost körút (németül Ring) védi a jelentős átmenő forgalomtól. A külvárosokban fejlett közlekedését az elkerülő autópálya és főutak biztosítják.

A város határában két repülőtér található. A várostól nyugatra fekszik az 1909-ben alapított katonai repülőtér. Harcirepülőgép-gyár és repülőmotorgyár is működött itt. 1920-ban, a Saint-germaini békeszerződés értelmében az antant utasítására mindent el kellett pusztítani, csak 1929-ban indult újra a pilótaképzés, majd 1936-tól a vadászrepülőgép-gyártás is. 1944–45-ben a brit–amerikai légierő több hullámban erős szőnyegbombázásokat hajtott végre, ezek következtében a repülőtér, a környező üzemek és a város vasúti pályaudvara is elpusztult, a város lakónegyedei is súlyos károkat szenvedtek. Ma katonai és sportcélokat szolgál. Stratégia fekvése miatt a bécsújhelyi repülőtér az osztrák szövetségi haderő (Bundesheer) és légierő kiképző bázisainak egyik központja. Évente megrendezik itt a bécsújhelyi repülőnapokat. A várostól északkeletre fekszik a polgári repülőtér. Sportpilóták oktatására használják, területén egykor szabadtéri koncerteket rendeztek, ahol olyan együttesek léptek fel, mint a U2, vagy a Guns N’ Roses. Itt van a Christophorus helikopteres mentőszolgálat támaszpontja is.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legjelentősebb épülete a prépostségi főplébánia-templom (közkeletű nevén a Dóm), kettős tornyával. (Bécsújhely korábban püspöki székhely volt, székesegyházzal, ma már csak címzetes püspökség). Román stílusú főhajója a 13., kórusa és (gótikus) kereszthajója a 14. századból való. Érdekes faragványok (Szent Sebestyén a 16. századból) és síremlékek (Khlesl bibornoké, meghalt 1630-ban) láthatóak benne. Kivül a torony déli oldalán Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc sírköve van befalazva, akiket itt fejeztek le 1671-ben.

A város délkeleti szögletében van a Babenberg hercegi kastély a 12. századból (a 15. és 18. században átalakították). Gótikus stílusú kápolnájában három pompásan festett ablak, főoltárán pedig egy Szent Györgyöt ábrázoló szép ércszobor van (a 15. századból). A kastély udvarában III. Frigyes címertáblája és szobra (1453-ból), végül tágas kertjében Mária Terézia szobra látható. A kastély 1752 óta a Mária Terézia Katonai Akadémiának ad otthont (Theresianische Militärakademie, mai elterjedt rövidítése „MilAk”). 1910-ben Bécsújhelyen létesült az Osztrák–Magyar Monarchia első pilótaiskolája. Itt szerezte pilótaképesítését Steinschneider Lilly és Petróczy István a korai magyar repülés két úttörője. A repülőiskolának az Aviaticum repülőmúzeum állít emléket.

A város keleti részén van a Neuklosterkirche, Portugáliai Eleonóra német-római császárné síremlékével, továbbá a városháza, kis régiséggyűjteménnyel, amelyben többek közt egy 0,82 m magas, zománcdíszítésű, aranyozott ezüstserleg, az úgynevezett Korvin-serleg (Corvinusbecher) látható, melyet állítólag Mátyás király adott a városnak a Frigyes császárral történt békekötés alkalmával.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mária Terézia Katonai Akadémia
Bécsújhely főtere, Szentháromság-szobor

E határszéli város három ízben is szerepelt történelmünkben.

  • Mátyás király 1487 január 13-án érkezett Bécsből a várost ostromló táborba, és augusztus 17-én egyezség útján el is foglalta. A legenda szerint Mátyás király ez alkalommal ajándékozta Bécs-Ujhely polgárainak az úgynevezett Corvin-kupát, melyet császári és magyar királyi jelvényekkel diszítve, még III. Frigyes német-római császár készíttetett a Mátyással kötött béke emlékére 1463-ban. Ezt az aranyozott ezüstserleget ma is őrzik a városi elöljáróság levéltárában. Képe legutóbb Fraknói: Mátyás király cimű művében jelent meg (Magyar Történelmi Életrajzok. 1890. VI. köt.). Szakszerű leírását dr. Mayer J. adta az Archaeologiai Értesítő 1891. évf. 26. lapján. Ugyanott őrzik e korból Mátyás király arcképét, valamint azt a nyerget és teljes lószerszámot, melyet szintén Mátyás ajándékozott a városnak.
  • Másodszor 1671-ben játszott szerepet Bécsújhely a magyar történelemben. Április 30-án az itteni fegyvertárban fejezték le Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet. A szomorú tény helyét máig mutatja egy gondosan megújított felirat a régi fegyvertári épületen. A főtemplom falán a torony alatt egy sírkő látható az alábbi latin szöveggel: „Hoc in tumulo jacent Comes Petrus Zrinyius Banus Croatiae, et Marchio Franciscus Frangepan, ultimus familiae. Qui quia coecus coecum duxit, ambo in foveam occidere”. Ez után egy palloson nyugvó két halálfej van kivésve, mely alatt e sorok: „Discite mortales, casu discite nostro observare fidem Regibus atque Diis. Anno Domini MDCLXXI. Die XXX. aprilis, hora IX”. A kőtáblák felirata német és horvát nyelven is olvasható.

Az 1834-es tűzvész után, amely csak 14 házat kímélt meg, egészen újjá kellett építeni. 1890-ben 24 000 lakosa volt.

A második világháborúban jelentős pusztulás érte a szövetségesek bombázásai során, így többek között 1944. május 24-én is.[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Repülőket rejt a Fertő. Kisalföld.hu. (Hozzáférés: 2010. március 16.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsújhely témájú médiaállományokat.