Semmering-hágó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Semmering-hágó (Semmering-Pass)
A hágó látképe délről, a Hirschenkogel-ről
A hágó látképe délről, a Hirschenkogel-ről
Földrajzi adatok
Országok Alsó-Ausztria / Stájerország  Ausztria
Fekvése kelet-nyugat
Legmagasabb pont 984
Elhelyezkedése
Semmering Railway (map).jpg
Semmering-hágó (Stájerország)
Semmering-hágó
Semmering-hágó
Pozíció Stájerország térképén
é. sz. 47° 37′ 59″, k. h. 15° 49′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 59″, k. h. 15° 49′ 48″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Semmering-hágó témájú médiaállományokat.

A Semmering-hágó a nagy alpesi hágók közt a legkeletibb és legalacsonyabb (985 m), Ausztria keleti-középső részén, Stájerország (Steiermark) és Alsó-Ausztria (Niederösterreich) szövetségi tartományok (Bundesland) határán, amely egyúttal a Mura (Mur) és a Lajta (Leitha) vízgyűjtő medencéjének vízválasztója is. A rajta futó út Bécset köti össze Stájerországon keresztül a Balkánnal, Karintián keresztül Olaszországgal és a Felső-Enns-völgyön át Innsbruckkal. Minthogy az ősi útvonalak keletről megkerülték az Alpokat, a korábbi történeti időkben ennek a hágónak nem volt különösebb jelentősége Egészen 1160-ig, amikor Ausztria és Stájerország egyesült, és egy menedékház (Spital am Semmering) létesült itt.

A hágón közkedvelt gyógyüdülő- és télisport-központ épült ki. Fenyvesekkel borított hegyek veszik körül, északról a Rax (2007 m) és a Schneeberg hegycsúcs (2076 m) magasodik.

Általános jellemzés[szerkesztés]

Az Adria tengerszintje feletti 984 méteres magasságban található magashegyi hágó (németül: Gebirgspaß) Ausztriában, északról a Raxalpe, délről pedig a Wechsel-hegység között helyezkedik el. Közvetlenül a hágónál, délen a Hirschenkogel, északon a Pinkelkogel (1292 m.) található. A természetes határt Alsó-Ausztria és Stájerország között a Semmering-hágó képezi.

Tauernfensterhez hasonlóan Semmering térsége is olyan „geológiai ablak”-ot képez, amelyen keresztül megláthatjuk a Központi-Alpok (németül: Zentralalpe) legrégebbi kőzeteinek újabb kori gyűrődéseit. Ez mintegy 200 km²-es területet jelent.

Elnevezése[szerkesztés]

A Semmering térsége a népvándorlás nyugtalan időszakában legnagyobb részt néptelen vidék volt. Tulajdonképpen ez ugyanolyan helyzet, mint ami akkoriban az egész Keleti-Alpok vidékére jellemző volt. Aztán valamikor a 6. században vándoroltak erre azok a szláv törzsek, amelyek Semmeringnek az első nevet adták: „Semmerick”, ami feltételezhetően „barátságtalan, rideg” kifejezést jelentett. Természetesen van más vélemény is a névadásról, például ha más szláv, vagy német nyelvi gyökérből történő származtatását vizsgáljuk Így például a szláv „Smrk” (cirbolyaerdő), vagy „Cemerinik”, ami „A havasi rózsa (havasszépe) hegyé”-t jelenti. Valamikor a 10. században került sor a terület németekkel való benépesítésére ugyanúgy, mint más, korábban szlávok által lakott területek esetében is történt. A német betelepültek hosszú időn át német nevén, „Cerewald” (Cirbolyafal)-nak nevezték a vidéket. Ulrich von Liechtenstein Minnesänger „Arthus utazása” című visszaemlékezésében beszámol a „Semernic”-en való átkelés utáni visszatéréséről.

A hágó története[szerkesztés]

A bécsi dombság és a déli területek közötti közlekedés a 12. század kezdetéig a kedvezőbb domborzatú keleti térségben, a Pittental-on meglevő régi római úton bonyolódott.

  • 1160-ból van ismeretünk a Semmeringen átvezető első málhásút (németül: Saumweg) létezéséről.
  • 1735-ben aztán ezt a málhásutat a VI. Károly császár által létesített „Semmeringstraße” váltotta fel. Ettől kezdve indult meg a környék (pl. Schottwien) fejlődése, mivel ezen az egyre fontosabbá váló útvonalon létrejöttek a hegyi közlekedést, szállítást szolgáló váltóállomások, ahol lovakat lehetett cserélni, szálláshelyekkel és a közlekedőeszközöket javító/gyártó műhelyekkel (pl. lószerszámkészítők, kovácsok, kerékgyártók).
  • Közvetlenül a 19. század kezdetén olyan új nyomvonalat hoztak létre, amellyel a legveszélyesebb emelkedőszakaszt kiiktatták, s ezzel a szakasszal 1839-től 1841-ig már egy második közúti kapcsolatot is teremtettek.
  • 1842-ig vasútvonal működött Bruck an der Mur és Mürzzuschlag között. Ugyanígy élő szakasz létezett már Bécs és Gloggnitz között is. A két végállomás közti semmeringi hézagot aztán 1854-ben, a Carl Ritter von Ghega által tervezett, napjainkban már a világ kulturális öröksége közé sorolt Semmeringi vasút (Semmeringbahn) megépítésével szüntették meg.
  • 1956-tól 1958-ig A Semmeringstraße nyomvonalát harmadszor is korrigálták, amivel azt a közlekedés fejlődésének megnövekedett igényeihez igazították (Maria Schutz érintésével).

Közlekedés[szerkesztés]

A Semmering-hágó – a Wechsel-hágó mellett – a legfontosabb kapcsolatot jelenti az alsó-ausztriai és stájer tartományok között. Áthaladhatunk rajt az országúton, a Semmering gyorsforgalmi úton (S6), valamint a Semmeringi vasútvonalon. A hágó magasságában található az azonos nevű település: „Luftkurort Semmering”.

Semmeringi vasút[szerkesztés]

A világörökség listáján szereplő helyszín.

A Semmering-autóút (S6 Schnellstraße)[szerkesztés]

Ausztria S6 jelű autóútja, amely - a stájerországi Semmeringen át - az Süd Autobahn (A2) seebensteini csomópontja és a Pyhrn Autobahn (A9) St. Michael csomópontja között biztosít közúti kapcsolatot.

Az autópálya 106 km hosszú és 14 alagútja van (17 km). Az autópálya utolsó hiányzó szakaszát – a Semmeringscheitel-alagutat 2004. októberében adták át a forgalomnak. A létesítmény feladata, hogy tehermentesítse Semmering települést, illetve a Semmering-hágón átvezető utat a csúcsidőben jelentkező 12 000 jármű/napos forgalomterheléstől.

A Semmering alagútlánc összességében hat autópálya-alagútból áll. Ezek (Bécs és Gloggnitz irányából felsorolva):

  • Grasberg-alagút, 0, 352 km
  • Eselstein-alagút, 0,175 km
  • Semmering–Scheitel-alagút, 3,5 km
  • Steinhaus-alagút, 1,8 km
  • Spital-alagút, 2,5 km
  • Ganzstein-alagút, 2,1 km

Autókihajtók (Bécs és Gloggnitz irányából):

  • Raststation Schottwien
  • Semmering-Maria Schutz
  • Spittal a.d.Semmering
  • Mürzzuschlag

A Ganzstein-alagút második csöve 2008. májusáig épült meg. Ehhez az első kapavágást 2005. december 4-én tették meg. A déli alagút megépítését követően az északi alagutat teljes mértékig felújítják. Így 2008. végétől kezdve a Semmering-autóút mindkét forgalmi irányban két forgalmi sávval fog üzemelni. Az építési költségek mintegy 68 millió Eurót tettek ki.

A Schottwien–völgyhíd 130 méter magas és teljes hossza 632 méter. A nagy osztrák autópálya-hidak közt a legutolsónak számít. A leghosszabb rész fesztávolsága 250 méter, egyike a leghosszabb beton gerendahidaknak. 1989-ben nyitották meg a forgalomnak. A fellépő építési költségfedezet hiánya miatt egyes kisebb betonrészek csak a megnyitás után készültek el, s innen származik a híd gúnyneve, a „Bröselbrücke” (azaz „Morzsahíd”).

Nemzetközi síversenyek alkalmával egyik közlekedési sávja gyakran lezárásra kerül, s ilyenkor autóparkolóként használják.

Források, irodalom[szerkesztés]

  • Karl Baedeker: Tirol (Handbuch für Reisende) – Leipzig, Karl Baedeker, 1923 – Semmering: p – KT_archiv_VeML
  • Michael Hackenberg: Bergbau im Semmeringgebiet. Archiv für Lagerstättenforschung der Geologischen Bundesanstalt( 24. k. 5–97. old.) - Wien 2003. - ISSN 0253-097X
  • Stefano Ardito: ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963731816X
  • Jon Mathieu: Die Alpen (Raum-Kultur-Geschichte) - RECLAM Verl. Stuttgart, 2015. - ISBN 9783150110294
  • A. Cousy- C.Donzel- M.Raspre- M.Walter: Legeddäre Reisen in den Alpen (Sonderausg.) - Frederkind & Thaler 2015. München - ISBN 9783954161706.
  • Steffan Bruns: Alpenpässe - vom Saumpfad zum Basistunnel, 4. k.
  • Jon Mathieu: Die Alpen (Raum-Kultur-Geschichte) - RECLAM Verl. Stuttgart, 2015. - ISBN 9783150110294
  • A. Cousy- C.Donzel- M.Raspre- M.Walter: Legendäre Reisen in den Alpen (Sonderausg.) - Frederkind & Thaler 2015. München - ISBN 9783954161706.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Semmering-hágó témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés]