Alpl-hágó

Alpl-hágó (Alpl)
A weizi országút az Alpl tetején
Földrajzi adatok
Országok	Stájerország Ausztria,
Fekvése	északnyugat-délkelet
Legmagasabb pont	1081 m
Elhelyezkedése
Alpl-hágó Pozíció Stájerország térképén
é. sz. 47° 30′ 27″, k. h. 15° 38′ 22″47.5075, 15.6394
A Wikimédia Commons tartalmaz Alpl-hágó témájú médiaállományokat.

Az Alpl-hágó (németül: Alplpaß, régi térképeken: Alplsteigsattel) Ausztria egyik magashegyi hágója, a St. Kathrein am Hauenstein és Krieglach (ún. Marktgemeinde) között. A hágó egyúttal közigazgatási körzethatár is Weiz és Mürzzuschlag között. Az Alpl településrész egyes részei közigazgatási tekintetben Krieglach-hoz, másik része St. Kathrein am Hauenstein településhez tartozik. Az Alpl-hágón az ún. Weizer Straße (B72) halad át, a hágó tengerszint feletti magassága: 1099 méter.

Általános körülmények

Az Alpl-hágó (Alplpass) (1081 m. tszf.) Stájerországban, a Fischbachi Alpokban található. A Hochlantsch (1720 m) és a Stuhleck (1782 m) hegyek közti terület legalacsonyabban fekvő vonulat. Egyúttal a Mürz és a Feistritz folyók vízgyűjtőterüketeinek vízválasztója is. A hágóút és hágó St. Kathrein am Hauenstein és Krieglach (Marktgemeinde) településeket kapcsolja össze. A hágó Weiz- és Bruck-Mürzzuschlag kerületei (Bezirke) közigazgatási területhatára is.

A hágón az úgynevezett Weizer Strasse (B 72. sz.) halad át, bár tulajdonképpen a hágóút nem pontosan a hágón, hanem az északabbra, mintegy 400 méternyire, a nagyjából hasonló magasságú Alper Schanz (1100 m) nevű mellékhágón halad. A hágóút egyébként a krieglachi Alpl településhez tartozik.

A hágóút a személy- és tehergépkocsik közlekedése számára meglehetősen nehéz.

Alpler Schanz

A hágó tulajdonképpen egy régi védelmi létesítmény, melyet - általános vélemény szerint - 1704-ben alakítottak ki. Régi elnevezése, a Kuruzzenschanzen (azaz „kuruc-sánc”) is arra utal, hogy a 18. század kezdetén Alsó-Ausztriában és Magyarországon kitört felkelés – a Rákóczi-szabadságharc – háborúskodásai elleni védelemül szolgált. Ekkor ugyanis fennállt a veszélye annak, hogy a kurucok a Mürz folyó egész völgyet megszállhatják, és innen egész Felső-Stájerországot zaklassák. Ez végül ugyan nem következett be, ennek ellenére az Alpl-hágó létesítményeit még hosszú időn át fenntartották, a Fischbachi Alpok vidékének védelmére. A létesítmény tulajdonképpen egy árokkal körülhatárolt földsánc. Több szakasza még ma is fellelhető.

Nem bizonyítható az a másik feltételezés, hogy a földvár létesítését nem is a kurucok, hanem a törökök támadásainak kivédésére hozták létre.

Térségi-, regionális helyzetkép

Ausztriában többször előfordul, hogy egyes többé-kevésbé félreeső völgyek, vagy útszakaszok különleges, érdeklődésre számító lehetőséget rejtenek. Tulajdonképpen a Feistritz folyó észak felé egyre szűkülő völgyében haladó déli hágóút (B 72) is ilyen jelentőséggel bír.

A Gleisdorftól Weiz-ig a Rába- (Raab), majd tovább, a Feistritz völgyében Feistritz településig haladó B 72 sz. út tulajdonképpen a Graztól északra található Ost-Steirisches Hügelland természeti-táji területet fűzi fel az országos közlekedési hálózatra, s nemcsak közúton, hanem nagy része vasúton is bejárható (a hírneves Feurige Elias, azaz Illés próféta tüzes szekerén).

• Gleisdorf: (a Rabnitz-Rába összefolyása, már a római korból útkereszteződések, kolostortemplom, Freiberg-vár, Kleinberg, Hohenberg)
• Weiz: jelentős iparváros (már a rómaiak idején is fontos útkereszteződés, Weizbach-forrás, Weizklamm-szurdok, román-kori Szent Tamás templomát a török korban védőfallal látták el, Rattmansdorf várkastély, közelben a weizbergi templom freskói, Sturmberg kolostorromok, Gutenbergi vár, Raabklamm-szurdok, cseppkőbarlangok).
• Anger: (strandfürdő, kirándulóhelyek: Frondsbergi vár(kastély,)
• Birkfeld: (Kogelhof, Teufelstein, Plankogel, Maria Heilbrunn templom és csodaforrás, Gashaidsattel szurdokszerű hágó)
• Ratten: a kisvasút végállomása, (Fischbachi kirándulás a Peter Rosegger által megénekelt Waldheimat-ba, Rosegger-emlékház, elágazás a Feistritz-hágó (1278 m.), illetve a Pfaffen-hágó (1372 m.) (Stuhleckstraße 14-18%) felé

Vándorló vízfolyások

Az Alpl térségére jellemző, hogy egyes közeli patakok idővel eliszapolódnak, eltömődnek és megváltoztatják folyásmedrüket, majd egy idő múlva visszatérnek újra.

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Források

• Steffan Bruns: Alpenpässe - vom Saumpfad zum Basistunnel, 4. k.
• Jon Mathieu: Die Alpen (Raum-Kultur-Geschichte) - RECLAM Verl. Stuttgart, 2015. - ISBN 978 3 15 011029 4
• A. Cousy- C.Donzel- M.Raspre- M.Walter: Legendäre Reisen in den Alpen (Sonderausg.) - Frederkind & Thaler 2015. München - ISBN 978 3 95416 170 6.
• Stefano Ardito: ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963 7318 16 X
• Karl Baedeker: Tirol (Handbuch für Reisende) – Leipzig, Karl Baedeker, 1923 – Großglockner: p 453 – KT_archiv_VeML
• Fritz Posch: Flammende Grenze. Die Steiermark in den Kuruzzenstürmen. 1. Auflage. Verlag Styria Graz 1968. S. 26. 2. Auflage als: Veröffentlichungen des Steiermärkischen Landesarchives. Band 5. Styria, Graz-Wien-Köln 1986. ISBN 3-222-11691-1 ZDB-ID 561078-3.
• Sieghart Otto Morawetz: Anzapfung im Steirischen Randgebirge und seiner Umgebung. In: Mitteilungen des Naturwissenschaftlichen Vereins für Steiermark. Graz 1976. Band 106. ISSN 0369-1136 ZDB-ID 206167-3. S. 82-83.
• Pethő T.-Szombathy V.: Ausztria útikönyv - Panorama K. Bp. 1979. - P 70418-i-6971.