Gloggnitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gloggnitz (Gloggnitz)
Kilátás Gloggnitzra az Eichbergről
Kilátás Gloggnitzra az Eichbergről
Gloggnitz címere
Gloggnitz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Kerület Neunkirchen
Járás Neunkircheni járás
Polgármester Irene Gölles
Irányítószám 2640, 2671
Körzethívószám 02662
Forgalmi rendszám NK
Népesség
Teljes népesség5916 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség307 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság442[2] m
Terület19.55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gloggnitz (Ausztria)
Gloggnitz
Gloggnitz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 40′ 33″, k. h. 15° 56′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 33″, k. h. 15° 56′ 18″
Gloggnitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gloggnitz témájú médiaállományokat.

Gloggnitz egy 6018 lakosú kisváros Alsó-Ausztria tartomány déli részén a Semmering lábánál, melyet úgy is szoktak említeni, város a hegyekben.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Gloggnitz a Bécsi-medence délnyugati sarkában található a Gloggnitzi öbölben sötétzöld hegyek gyűrűjében.

Közlekedés[szerkesztés]

Gloggnitz a bécsújhelyi (Bécs-Semmerig) B 17-es út mellett található, amely 1963 óta elkerüli a várost. A város közlekedési csomópont. Kiindulási pontja a B 27 útnak (Gloggnitz – Reichenau), az L134-nek (Gloggnitz – Otterthal – Kirchberg am Wechsel), az L4163-nak (Gloggnitz – Prigglitz) és az L4160-nak (Gloggnitz – Hart).1989 óta Gloggnitznak saját kijárata van az S6 Semmeringi gyorsforgalmi útra, így közvetlenül kapcsolódik az osztrák autópálya hálózathoz.

Megközelítése közúton[szerkesztés]

Felhajtás az A2-es Déli autópályára a Seebensteini csomópontnál. Tovább a S6-on (Semmering gyorsforgalmi út) a Gloggnitzi kijáratig.

Távolságok: Bécs - Gloggnitz 75 km, Gloggnitz – Semmering 15 km, Graz – Gloggnitz 130 km.

Megközelítés vasúton[szerkesztés]

A Déli Vasút (Südbahn) Bécs-Trieszt vonalán.

Autóbuszközlekedés[szerkesztés]

Történelme[szerkesztés]

A Gloggnitzi kastély
A kastélytemplom oltára

Gloggnitz környékének benépesedése a kőkorra tehető, ahogyan azt néhány környékbeli lelet sejtetni engedi. A Gloggnitz név „-itz” végződése szláv eredetre utal. A Gloggnitz név jelentése a „Glocniza” szóból eredően (a patak szó szlávul klokotnica) „kotyogó patak”.

Gloggnizot dokumentáltan először I. Egbertnek, Formbach grófjánaktól(wd) ajándékozási okirata 1094-ben. A gloggnitzi kolostor jelképezte a város történelmét alapításától az 1803. évi szekularizáció során történt feloszlatásáig.

Az idők során, 1556-ban említi először egy dokumentum Gloggnitz nevét a vásárok jegyzékében, dokumentáltan a vásárok jegyzékében egy okiratban 1622-ben szerepel.

Először 1819-ben I. Ferenc császár adott kiváltságot évi kétszeri országos vásár megtartására. A XIX. század közepén Gloggnitzot is elérte a mindenütt tapasztalható iparosítás. Textilipari és a faipari üzemeket hoztak létre. 1842-től bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe a Wien-Raaber (Gloggnitzer) Bahn (WRB, ma az osztrák Déli Vasút része), így Bécs gyorsan és könnyebben elérhető.

1854-ban megnyitották a Semmeringi vasútvonalat, ezzel a Semmering-hágón való átkelés gyorsabbá vált. (A Semmeringi vasút (Semmeringban) tervezését és építését Carl Ritter von Ghega irányította.)

1926. október 20-án kapott városi rangot. 1948-ban Gloggnitzban választották meg Ausztria első női polgármesterét, Zenzi (Kreszentia) Hölzl-t(wd).

A második világháború végén a Semmering birtoklásáért súlyos harcok folytak. 1945. Ausztria négyhatalmi megszállása során Gloggnitz (egész Alsó-Ausztriával együtt) szovjet, a Semmering-hágótól nyugatra fekvő Stájerország brit megszállási zónába került. A háború után Gloggnitzban állították fel az első ausztriai szovjet katonai parancsnokságot. Karl Renner, a későbbi osztrák köztársasági elnök – aki ekkor Gloggnitzban lakott – már 1945. Április 3-án felvette a kapcsolatot a megszálló hatalmakkal, és tárgyalt velük a Második Osztrák Köztársaság létrehozásának céljából.

1992-ben a gloggnitzi kastély volt a színhelye az Alsó-Ausztriai tartományi kiállításnak (Landesaustellung), „A Semmering - Rax – Schneebergi táj meghódítása” címmel.[3]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gloggnitz című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]