Gloggnitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gloggnitz (Gloggnitz)
Kilátás Gloggnitzra az Eichbergről
Kilátás Gloggnitzra az Eichbergről
Gloggnitz címere
Gloggnitz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Kerület Neunkirchen
Járás Neunkircheni járás
Polgármester Irene Gölles
Irányítószám 2640, 2671
Körzethívószám 02662
Forgalmi rendszám NK
Népesség
Teljes népesség 5959 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség307 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság442[1] m
Terület19.55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gloggnitz (Ausztria)
Gloggnitz
Gloggnitz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 40′ 33″, k. h. 15° 56′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 33″, k. h. 15° 56′ 18″
Gloggnitz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gloggnitz témájú médiaállományokat.

Gloggnitz egy 6018 lakosú kisváros Alsó-Ausztria tartomány déli részén a Semmering lábánál, melyet úgy is szoktak említeni, város a hegyekben.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Gloggnitz a Bécsi-medence délnyugati sarkában található a Gloggnitzi öbölben sötétzöld hegyek gyűrűjében.

Közlekedés[szerkesztés]

Gloggnitz a bécsújhelyi (Bécs-Semmerig) B 17-es út mellett található, amely 1963 óta elkerüli a várost. A város közlekedési csomópont. Kiindulási pontja a B 27 útnak (Gloggnitz – Reichenau), az L134-nek (Gloggnitz – Otterthal – Kirchberg am Wechsel), az L4163-nak (Gloggnitz – Prigglitz) és az L4160-nak (Gloggnitz – Hart).1989 óta Gloggnitznak saját kijárata van az S6 Semmeringi gyorsforgalmi útra, így közvetlenül kapcsolódik az osztrák autópálya hálózathoz.

Megközelítése közúton[szerkesztés]

Felhajtás az A2-es Déli autópályára a Seebensteini csomópontnál. Tovább a S6-on (Semmering gyorsforgalmi út) a Gloggnitzi kijáratig.

Távolságok: Bécs - Gloggnitz 75 km, Gloggnitz – Semmering 15 km, Graz – Gloggnitz 130 km.

Megközelítés vasúton[szerkesztés]

A Déli Vasút (Südbahn) Bécs-Trieszt vonalán.

Autóbuszközlekedés[szerkesztés]

Történelme[szerkesztés]

A Gloggnitzi kastély
A kastélytemplom oltára

Gloggnitz környékének benépesedése a kőkorra tehető, ahogyan azt néhány környékbeli lelet sejtetni engedi. A Gloggnitz név „-itz” végződése szláv eredetre utal. A Gloggnitz név jelentése a „Glocniza” szóból eredően (a patak szó szlávul klokotnica) „kotyogó patak”.

Gloggnizot dokumentáltan először egy gróf, I. Egbertnek szóló ajándékozási okirat említi 1094-ben a Formbachi őrgrófságtól. A Gloggnitzi kolostor jelképezte a város történelmét alapításától az 1803 évi, a szekularizáció során történt feloszlatásáig.

Az idők során, 1556-ban említi először egy dokumentum a Gloggnitz nevét a vásárok jegyzékében, dokumentáltan a vásárok jegyzékében egy okiratban 1622-ben szerepel.

Először 1819-ben I. Ferenc császár ad kiváltságot évi kétszeri országos vásár megtartására. A XIX. század közepén Gloggnitzot is eléri a mindenütt tapasztalható iparosítás. Textilipari és a faipari üzemeket hoztak létre. 1842-től bekapcsolódik a vasúti közlekedésbe a Wien-Raaber (Gloggnitzer) Bahn (WRB, ma az osztrák Déli Vasút része), így Bécs gyorsan és könnyebben elérhető.

A Semmeringbahn 1854-beni befejezésével (építő: Carl Ritter von Ghega) a Semmering is gyorsabban legyőzhetővé vált.

1926. október 20-án kapott városi rangot. 1950-ben Gloggnitzban elsőként választottak Ausztriában polgármesternek nőt, az új polgármester Zenzi Hölzl lett.

Gloggnitzban a második világháború végén szovjet városparancsnokság volt. 1945. április 3-án Karl Renner, a későbbi osztrák köztársasági elnök – aki akkor Gloggnitzban volt – felvette a kapcsolatokat a megszálló hatalmakkal a Második köztársaság létrehozásáról.

1992-ben a Gloggnitzi kastélyban Alsó-Ausztriai tartományi kiállítás volt „A Semmering - Rax – Schneebergi táj meghódítása” címmel.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gloggnitz című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Adria felett