Timmels-hágó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Timmels-hágó
(Timmelsjoch / Passo del Rombo)
Timmels-hágó
Timmels-hágó
Földrajzi adatok
Országok Ötz-völgy, Tirol  Ausztria
Passeier-völgy, Dél-Tirol  Olaszország
Fekvése északnyugat–délkelet
Legmagasabb pont2474 m
Elhelyezkedése
Übersichtskarte Südtirol.png
Timmels-hágó (Bolzano autonóm megye)
Timmels-hágó
Timmels-hágó
Pozíció Bolzano autonóm megye térképén
é. sz. 46° 54′ 19″, k. h. 11° 05′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 19″, k. h. 11° 05′ 48″
A Wikimédia Commons tartalmaz Timmels-hágó
témájú médiaállományokat.

Timmels-hágó vagy Timmelsjoch-hágó, németül: Timmelsjoch, olaszul: Passo del Rombo, egy magashegyi közúti hágó az Alpokban, az Ötztal és a Passeier völgyek között, 1919. óta Ausztria és Olaszország államhatárán, 2509 m tengerszint feletti magasságban[1] A hágóhoz délről St. Leonhardtól az olasz 44b számú, északról Söldentől az osztrák ötztali 186. számú főközlekedési utak vezetnek. A hágó és hágóutak egyúttal szerves részét képezik az ausztriai A12 (Arlberg-) és az itáliai A13 (Brenner) autópályák, valamint (Meranonál) a vinschgaui (Val Venosta) 38. számú autóutakat összekötő – részben útrövidítő, de főként turista-idegenforgalmi közlekedési folyosónak.[2]

Timmelsjoch
Timmelsjoch
Timmelsjoch
Timmelsjoch
A déli hágóúton

Nevének eredete[szerkesztés]

A „Timmel” szó a régi rätoromán nyelvű „tömbl” = visszafordulást, visszafordítót jelent, ami az ősi időkben használt egyik hágóútszakaszon található kisebb domb elnevezésével is azonos. Egyesek szerint származhat a latin „tumulus” kifejezésből is, ami ősi temetkezési szokás sírdombját jelenti. Az olasz elnevezés (Passo del Rombo) „Vihar-hágót” jelent, ez sokkal későbbi keletű elnevezés, és bizonyos romantikus-nemzeties helyi hagyományra utal.

A hágó és hágóút története[szerkesztés]

A Timmelsjoch hágó első használói az Ötz-völgy őslakosai voltak. A középkorban a hágó volt a Felsőinn-völgyi grófság és a silzi püspökség (Urpfarre) déli határa. Később itt húzódott Petersberg bei Silz település közigazgatási határa. A hágót oklevelek először 1241-ben „Thymels”-ként említik. 1320-ban megtörtént egy málhásút kialakítása, bár ezt az utat a Fugger-Welser kalmártársaság már jóval korábban is szállítmányozási útnak használta. 1897-ben a Tiroli Tartományi Gyűlés (Landtag) a Timmelsen át egy közút kialakítását határozta el, azonban ennek megvalósítását más tervek megelőzték.

Az első világháborút befejező saint-germaini békeszerződésben rögzítettek értelmében az új osztrák-olasz államhatárt s a hivatalos határátkelést is a hágón jelölték ki.

Egy, a Timmels-hágón áthaladó út terve aztán a második világháború időszakában ismét felmerült. Előadója Eduard Wallnöfer, tiroli születésű tartományi tanácsos (Landesrat), később tartományi főnök (Landeshauptmann) volt. A déli rámpát képező hágóutat - a hágó előtt 2 km- nyi szakasz kivételével - Benito Mussolini idejében 1933-ban kiépítették ugyan, de az út építésének befejezését a Berlin–Róma Tengely politikájában azon időben jelentkező, Mussolini és Hitler közti nézeteltérések miatt megakasztották.

1945 április-májusában, a második világháború utolsó heteiben a német Wehrmacht számos egysége Itáliából ezen a hágón vonult vissza az Ötz-völgybe.

Az északi hágóút (Nordrampe) 1955 és 1959 között, az akkori áron 28 millió Schilling összegben (ma mintegy 2 millió euró) létesült. A hiányzó szakasz befejezése - az ismert Dél-Tirol konfliktus miatt - az 1968. szeptember 15-i hivatalos útvonal-csatlakozás átadásáig váratott magára.

A hágó és hágóutak jellemzői[szerkesztés]

  • Déli hágóút (rámpa)

>>

  • A hágócsúcs:

>>

  • Az északi hágóút (rámpa):

A természeti környezet[szerkesztés]

A hágóútszakaszokat magashegyi környezetként a következő hegycsúcsok kísérik:

Közlekedési körülmények[szerkesztés]

Motorosok a hágón
Kerékpárosok a hágón

A hágó és a hágóutak hivatalosan június közepétől október közepéig - naponta 7 és 20 óra között - használhatók. Figyelemre méltó, hogy a hágót és hágóutakat a többi közúti járművek – mint személyautók, motorkerékpárok és kerékpárok – mellett a teherjármű-forgalom is igénybe veheti.

Az útvonal nagyon kedvelt a kerékpárversenyzők részéről, az Alpokban található egyik legjelentősebb folyamatos emelkedő-jellege miatt. Kifejezetten jelentős teljesítménynek számít a 30 kilométeres úton 1800 m magasságot St. Leonhardtól a hágócsúcsig leküzdeni, majd visszakerekezni. Mindenekelőtt a meredek hegyoldalon való, 800 méteres hágó-előtti szerpentines záróemelkedés a leghatásosabb. Évente augusztusban a Timmelsjochon át rendezik meg az Ötztal-Radmarathont. Ebben a maraton-programban a Timmelsjoch különleges nehézségűnek számít, mivel a Sölden, Kühtai, Innsbruck, Brenner-hágó, és Jaufen-hágó szakaszai után ez a legutolsó emelkedésű (befutó) útszakasz. 1988 óta a Meránoból Timmelsjochon át Innsbruckig tartó útszakaszt beillesztették a Giro d’Italia kerékpáros versenyprogramba is.

Idegenforgalom, turisztika[szerkesztés]

A Timmelsjoch - és hágóútjai - Ausztria legmagasabban fekvő határátkelő helye, emellett frekventált idegenforgalmi folyosó. Igénybevételéhez útvámot kell fizetni. Az Ötztal felől Hochgurgl turistatelepülés után található a vámhely; az útvám megváltására (mindkét felől). Az osztrák oldali útvám-fizetés az itáliai oldali hágóút igénybevételére is jogosít. A vámhelyen - a vámcetli mellékleteként, a Timmelsjoch térségének térképvázlatát is tartalmazó -turisztikai attrakciókról és lehetőségekről bő tájékoztatást nyújtó (német, olasz, angol nyelvű) szórólapot is adnak (javasolt megóvni, mivel a turistakiszolgáló építmények helyét is feltüntették rajt) a turistáknak.

  • Steg: A vámhelynél a 3000 méteres hegyektől körülvett Ötztaler Naturparkról egyedülállóan szép panorámafeltárulást biztosító objektum. A kilátóhelyről remek kép tárul fel pl. az obergurgli cirbolyafa-erdőről, a látványgazdagító gleccserről, s a tájba simuló településekről.
  • Schmuggler: Az építmény a hágó történelmi hagyományainak felélesztését (Schmuggler=csempész(ek), ill Kraxenträger=málhacipelő(k)) és emlékét szolgálja, az ötzvölgyi oldal azon helyén, ahol az ősi málhásút és a mai hágóút vonalai találkoznak.
  • Passmuseum: A hágómúzeum csőszerű vasbetonépítménye a hágócsúcs jellegzetes építménye, s a hágó határátkelő-jellegét szándékozik kidomborítani. Az Eishöhle (jégbarlang) belső terében a hágó és hágóút történetét, a hágót bejáró Bergsteigerek történetét, teljesítményeiket, a hágónév születését, valamint az időszámítás előtti események egy kis szeletét mutatja be.
  • Fernrohr: A Sheibkopf alatt kialakított helyen létesített, távcsövet imitáló vasbetonegyüttes lehetőséget nyújt a Naturpark Texelgruppe csodálatos panorámájának élvezetére, ezen belül a 3304 méteres Granatkogel, 3403 méteres Hohen First örökgleccsertől rágottas oldalaira, geológiai látványosságaira, s a hágó mögötti hegyoldalakon merészen ugráló hegyi zergékre.
  • Granat: A hágóút dél-tiroli kezdőszakasza közelében levő létesítményből nagyon szép panorámakép élvezhető a Passeier-völgyről és Moos településről, Dél-Tirol legmagasabb vízeséséről, az Europadorf nevű gyermekfaluról.

Egyéb turistaszolgáltatások[szerkesztés]

A hágón viszonylag tágas parkolóhely, teát, kávét, hideg-meleg ételeket árusító vendéglátó-hely működik, segítséget nyújtva az innen induló hegymászó túrázók részére.

A kiránduló-túrázók számára a konkrét helyi viszonyokról a vámhely esetében (tel: +43(0)5256 6240) info@timmelsjoch.com és www.timmelsjoch.com forrásokból lehet informálódni.

Képgaléria (ideigl.)[szerkesztés]

Források és irodalom[szerkesztés]

  • Karl Baedeker: Tirol (Handbuch für Reisende) – Leipzig, Karl Baedeker, 1923 – Timmelsjoch: p – KT_archiv_VeML
  • Steffan Bruns: Alpenpässe. Vom Saumpfad zum Basistunnel (4.k.) - Selbstverlag 2002, S. 132]
  • Nemeskényi Antal: EURÓPA(Kontinensről kontinensre) - Kossuth K. Bp. 2000 - ISBN 963 09 4176 7
  • A Világ Természeti Csodái és Kultúrkincsei 2.k.35/p. 226 - ISBN 963-367-272-4
  • J. B. Duroselle: Európa népeinek története - Bp. Officina Nova K. 1990 - ISBN ?
  • K. H. Waggerl: Österreich (Landschaft, Mensch und Kultur) - Pinguin, 1952. Innsbruck
  • E. Höhne: Zauber der Alpen - Droemer Knaur, 1985/88 - ISBN 3-426-26381-5
  • Maurizio Mazzola: Dolomiten – 2000/2005. Orempuller Edit.Trento
  • Fajth T. – Dombi J.: Itália – Bp. 1978. Panoráma K. – ISBN 963-243-119-7
  • A tartalom szakmai része: főként a wikipedia.de és wikipedia.it azonos szócikkeire támaszkodik (helyszíni egyeztetésekkel (Kit36a :2014.07.15.)
  • Stefano Ardito: ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963 7318 16 X
  • Jon Mathieu: Die Alpen (Raum-Kultur-Geschichte) - RECLAM Verl. Stuttgart, 2015. - ISBN 978 3 15 011029 4
  • A. Cousy- C.Donzel- M.Raspre- M.Walter: Legendäre Reisen in den Alpen (Sonderausg.) - Frederkind & Thaler 2015. München - ISBN 978 3 95416 170 6.
  • Karl Baedecker: Tirol - Handbuch für Reisende (55 rézkarc térképpel!) - Leipzig, 1923.

Térképek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A hágóval kapcsolatos kiadványok rendre a 2473, illetve 2483 m tengerszint feletti magasságot jelzik, holott valamennyi hágó- és közútjelző tábla a 2509 m-t jelzi.
  2. A hágóról szóló általános ismertetés részben a német, részben az olasz Wikipédia hasonló szócikkeire alapoz, de az adatok a 2014.07.15-i helyszíni információkkal ellenőrzöttek.

Külső hivatkozások[szerkesztés]