Kreuzberg-nyereg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kreuzberg-nyereg
(Kärntner Kreuzberg)
A karintiai Kreuzberg-nyereg teteje
A karintiai Kreuzberg-nyereg teteje
Földrajzi adatok
Országok  Ausztria
Fekvése Gail-völgyi Alpok, Karintia, északnyugat–délkelet
Legmagasabb pont 1074 m
Elhelyezkedése
Karte oesterreich kaernten.png
Kreuzberg-nyereg (Karintia)
Kreuzberg-nyereg
Kreuzberg-nyereg
Pozíció Karintia térképén
é. sz. 46° 42′ 33″, k. h. 13° 15′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 33″, k. h. 13° 15′ 20″

A Kreuzberg-nyereg (németül: Kreuzbergsattel), vagy röviden csak Kreuzberg egy 1074 m magas hágó a karintiai Gail-völgyi Alpokban (Gailtaler Alpen). A hágóban a 87 sz. főút halad, amely összeköti az északnyugaton, a Dráva-mentén fekvő Greifenburgot a délkeleten fekvő Hermagor síközponttal, Hermagor kerület székhelyével.

Az 1919-ben Ausztriától Olaszországhoz csatolt dél-tiroli (vagy sexteni) Kreuzberg-hágótól való megkülönböztetés céljából ezt a hágót Karintiai Kreuzberg-hágónak (Kärntner Kreuzberg) is nevezik.

Fekvése, környezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gail-völgyi Alpok hegyvonulata „hosszában” (nyugat-keleti irányban) húzódik végig Felső-Karintián. A hegytömeg a nyugatra eső Oberdrauburg - Gailbergsattel (983 nm) - Kötschachtól a keleti Spittal a.d.Drau -Villach (A 10.) vonalig terjed. Ennek a hegységnek mintegy északkelet-északnyugat felezővonalán vezet a 87 sz. országos főútvonal (Bundesstraße), amely a felső Dráva-völgyet köti össze a vele párhuzamosan, délebbre futó Gail-völggyel. Az út a két völgyet elválasztó hosszú hegyhátra fut fel, a főgerinc irányával kb. 45°-os szögben keresztezve azt. A 87-es út délkeleti végpontja Hermagor-Pressegger See (röviden Hermagor) község, ismert télisport-központ és forgalmas közlekedési csomópont, (közvetlen közeléből a Karni-Alpokon át három, Itália felé nyíló hágóval (Pöcklen-hágó, Nassfeld-hágó, Wurzen-hágó). A Kreuzberg-hágó teteje nem túl magas, a hágó útja alig 500 métert kapaszkodik a völgyben fekvő végpontokhoz képest. Ezért kis magassága és frekventált fekvése miatt már a történelem előtti időktől használták átkelőhelyként.

A hágóra északnyugatról feljövő útszakasz meredekebb, kanyargósabb, látványosabb. Az utat északi részén a karintiai Weißensee tóhoz Kavaltaron is átvezető út keresztezi, közelmúltban kialakított körforgalmi csomóponttal, felette a Goldeck (2139 m.) délen a 2371 magas, sziklás Reißkofel hegy szegélyezi. A jelenlegi úttal mintegy párhuzamosan fut a régi hágóút, s a hágószinten csatlakozik vissza. A szakasz a motorkerékpárosok kedvelt gyakorlatozó és versenyző terepe. A hágóról délkeletnek lejövő útszakasz lankásabb, ez köti össze a 15 km hosszú Gitsch-völgy (Gitschtal) településeit (Weißbriach, St. Lorenzen im Gitschtal, stb.) a Gail-völggyel és Hermagor kerületi székhellyel.

A Gitsch-völgy és a Reißkofel
Emlékhely a Kreuzberg-hágón

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti leletek tanúsága szerint a Gitsch-völgy már a történelem előtti időkben is lakott volt. 5. századi települések és erődítmények nyomait mutatták ki. A rómaiak kereskedelmi útvonalat építettek ki a Karni-Alokon, a Gail folyó völgyén, a Gitsch-völgyön és a Kreuzberg-nyergen át a Dráva völgye felé. A 12. századtól kezdve jelentős itt az Észak-Itáliával folytatott szarvasmarha-kereskedelem. A környék településein erődtemplomok és ellenőrző-vámszedő helyek épültek a kereskedelem ellenőrzésére és a rablótámadások ellen a hegyek természetes védelmének kiegészítésére.

1809-ben Napóleon csapatai keltek át a hágón és megszállták a környéket.[1] A közeli Weißensee (tó) az aranypisztráng-állományáról nevezetes, az itteni pisztránghalászatról első ismert írásos említése 1485-ből való.[2]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kreuzbergsattel című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ingeborg Bachmann: Das Honditschkreuz c. fiatalkori, 1944-ben írt novellájának cselekményét ebbe az időszakba helyezte.
  2. Pass Kreuzberg /Kereszt-nyereg (rendkívül rossz minőségű gépi fordítás). passknacker.com. (Hozzáférés: 2013. október 21.)

Források, irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pethő T. - Szombathy V.: Ausztria (Panoráma útikönyvek, Bp., 1969) - P 70418-1-6971
  • Steffan Bruns: Alpenpässe - vom Saumpfad zum Basistunnel, 4. k.
  • Karl Baedeker: Tirol (Handbuch für Reisende) – Leipzig, Karl Baedeker, 1923 – Kreuzberg: – KT_archiv_VeML

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]