Ugrás a tartalomhoz

Villach

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Villach
Villach, háttérben a Landkron várrom
Villach, háttérben a Landkron várrom
Villach címere
Villach címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
RangÖnálló tartományi város
PolgármesterHelmut Manzenreiter
IrányítószámA-9500
Körzethívószám04242
Forgalmi rendszámVI
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség65 127 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség432 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság501 m
Terület134,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′, k. h. 13° 50′46.616667°N 13.833333°EKoordináták: é. sz. 46° 37′, k. h. 13° 50′46.616667°N 13.833333°E
Villach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Villach témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Villach (fonetikusan: [ˈfɪlax] kiejtése) (szlovén neve: Beljak) Karintia tartomány második legnagyobb városa és fontos közlekedési csomópontja nemcsak Ausztriának, hanem az Alpok-Adria térségnek is.

Fekvése

[szerkesztés]

A város a Klagenfurti-medence nyugati szélén, a Dráva és a Gail folyók összefolyásánál terül el. A város közigazgatási területét több tó is szegélyezi: az Ossiacher See, a Faaker See, a Silbersee, a Vassacher See, a Magdalensee és a St. Leonharder See. Az önkormányzat 61 városrészt és falut fog össze.[2]

Története

[szerkesztés]

A legrégebbi emberi nyomok, amelyeket Villach területén találtak i.e. 3500-ig nyúlnak vissza. Fontos kereskedelmi út haladt el itt, amely Rómába vezetett. 878-ban már oklevél említi az itt álló hidat, 1060-ban pedig Villachnak már mezővárosi státusza volt.

1348. január 25-én egy földrengés Villach nagy részét megsemmisítette, amit 1690-ben követett egy másik földrengés. Ekkor több tűzeset is pusztította a város épületeit.

1759-ben Mária Terézia Villachot Karintia részévé tette. A napóleoni háborúk során pedig 1809 és 1813 között Villach a Francia Birodalom része volt.

1864-ben érte el a Südbahn vasút a várost, ami ipari fejlődést hozott.

A német Anschluss időszaka alatt (1938-45) amikor Ausztriát annektálták a náci Németországhoz, Villach polgármestere, Oskar Kraus, egy lelkes náci volt. Így 2002-ben vitát váltott ki az 1919-es határkonfliktus tiszteletére felállított emlékmű, melyen az egyetlen megnevezett személy Kraus volt, aki tulajdonképpen nem is vett kiemelkedően részt az eseményben.

A második világháború során a várost 37-szer bombázták. Körülbelül 42 500 bomba 300 embert ölt meg és az épületek 85%-át elpusztította. A város viszont gyorsan újjáéledt.

Kultúra és látnivalók

[szerkesztés]
Villach egy panorámaképe
Villach egy panorámaképe
  • Szt. Jakab templom: gótikus stílusú plébániatemplom.
  • Nikolaikirche: újgótikus templom ferences kolostorral.
  • Szent Kereszt templom: barokk búcsújárótemplom
  • Evangélikus templom: a városi parkban található.
  • Landskron várromja
  • Történelmi belváros a főtérrel
  • Römerweg: az egykori Rómába vezető kereskedelmi út maradványai.
  • Paracelsushof
  • St. Johanner Kirche
  • St. Michaeler Kirche

Múzeumok

[szerkesztés]
Villach a Drávával
Az óváros a Drávahídról nézve
Főtér
Maibachl
  • Városi múzeum
  • Közlekedési múzeum
  • Babamúzeum
  • Gombamúzeum
  • Ebners Hausmuseum

Színházak

[szerkesztés]
  • Neue Bühne Villach
  • Kulturspektrum Maria Gail(KSMG)

Természeti látnivalók

[szerkesztés]
  • Maibachl: 28 °C-os termálforrás.
  • Hungerbach: időszakos termálforrások által megtöltött patak a Maibachl környékén.
  • Eggerloch: a Villachi-Alpok egyik legnagyobb barlangja.
  • Dráva folyó
  • Villachi Alpesi út

Híres villachiak

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.statistik.at/statistiken/bevoelkerung-und-soziales/bevoelkerung/bevoelkerungsstand/bevoelkerung-zu-jahres-/-quartalsanfang, 2023. február 20.
  2. Auen, Bogenfeld, Dobrova, Drautschen, Drobollach am Faaker See, Duel, Egg am See, Federaun, Goritschach, Graschitz, Gratschach, Greuth, Gritschach, Großsattel, Großvassach, Heiligen Gestade, Heiligengeist, Judendorf, Kleinsattel, Kleinvassach, Kratschach, Kumitz, Landskron, Lind, Maria Gail, Mittewald ober dem Faaker See, Mittewald ob Villach, Möltschach, Neufellach, Neulandskron, Obere Fellach, Oberfederaun, Oberschütt, Oberwollanig, Perau, Pogöriach, Prossowitsch, Rennstein, Seebach-Wasenboden, Serai, St. Agathen, St. Andrä, St. Georgen, St. Leonhard, St. Martin, St. Magdalen, St. Michael, St. Niklas an der Drau, St. Ruprecht, St. Ulrich, Tschinowitsch, Turdanitsch, Untere Fellach, Unterfederaun, Unterschütt, Unterwollanig, Urlaken, Villach-Innenstadt, Völkendorf, Warmbad, Zauchen.

További információk

[szerkesztés]