Kranj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kranj (Krainburg)
Kranj.jpg
Kranj zászlaja
Kranj zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Tartomány Felső-Krajna
Statisztikai régióGorenjska
KözségKranj
Rang községi jogú város
Polgármester Damijan Perne
Irányítószám 4000
Körzethívószám +386 (0) 4
Népesség
Teljes népesség 51 225 fő (2002) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság646 m
Terület148 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Kranj (Szlovénia)
Kranj
Kranj
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 14′ 37″, k. h. 14° 21′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 37″, k. h. 14° 21′ 21″
Kranj község elhelyezkedése
Kranj község elhelyezkedése
Kranj weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kranj témájú médiaállományokat.

Kranj (IPA: [kraːn], németül: Krainburg IPA: [ˈkʁaenbʊʁk]) községi jogú város (szlovénül mestna občina) és község (járás) Szlovéniában. Lakosainak száma 51 225 fő (2002).

A község (járás) települései[szerkesztés]

Babni Vrt, Bobovek, Brdo pri Kranju, Breg ob Savi, Britof, Čadovlje, Čepulje, Golnik, Goriče, Hrastje, Ilovka, Jama, Jamnik, Javornik, Kokrica, Kranj, Lavtarski Vrh, Letenice, Mavčiče, Meja, Mlaka pri Kranju, Nemilje, Njivica, Orehovlje, Pangršica, Planica, Podblica, Podreča, Povlje, Praše, Predoslje, Pševo, Rakovica, Rupa, Spodnja Besnica, Spodnje Bitnje, Srakovlje, Srednja vas - Goriče, Srednje Bitnje, Suha pri Predosljah, Sveti Jošt nad Kranjem, Šutna, Tatinec, Tenetiše, Trstenik, Zabukovje, Zalog, Zgornja Besnica, Zgornje Bitnje, Žabnica és Žablje.

Fekvése[szerkesztés]

A város Ljubljanától 20 km-re északra, a Karavankák, Kamniki-Alpok és a Júliai-Alpok közötti síkságon fekszik 646 m-es tengerszint feletti magasságban. A Kokra folyó Szávába való torkolatánál található.

Kranji panoráma

Történet[szerkesztés]

Először az 5. században említik Carnium néven mikor is a longobárdok tulajdonában van. A szlávok a 7. században telepednek le e területen.

1000 körül Carniola grófság központja. 1256-ban városként említik egy adománylevélben.

A 15. században a Cillei grófok, majd a Habsburgok tulajdonába kerül. Az első világháború után az Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része.

Egyéb[szerkesztés]

  • Jelentős elektronikai- (Iskra) és gumiipara (Sava).
  • Itt hunyt el France Prešeren a legjelentősebb szlovén költő (1849).

Testvértelepülések[szerkesztés]