La Ciotat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
La Ciotat
La Ciotat látképe légifelvételen (észak jobbra van)
La Ciotat látképe légifelvételen
(észak jobbra van)
La Ciotat címere
La Ciotat címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióProvence-Alpes-Côte d’Azur
Megye Bouches-du-Rhône
Kerület Marseille
KantonLa Ciotat
Településtársulás Communauté urbaine Marseille Provence Métropole
Polgármester Patrick Boré (2014–2020)
INSEE-kód13028
Irányítószám 13600
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 35 580 fő (2015)[1]
Népsűrűség1072 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0-394 m
Terület31,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
La Ciotat (Franciaország)
La Ciotat
La Ciotat
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 43° 10′ 37″, k. h. 5° 36′ 31″Koordináták: é. sz. 43° 10′ 37″, k. h. 5° 36′ 31″
La Ciotat weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz La Ciotat témájú médiaállományokat.

La Ciotat (okcitán nyelven La Ciutat) kikötőváros Franciaországban, Bouches-du-Rhône megyében, La Ciotat kanton központja.

Fekvése[szerkesztés]

La Ciotat a Földközi-tenger partján fekszik egy félszigeten, melynek legdélebbi pontja a Cap de l’Aigle. A város Marseille-től 20 km-re délkeletre, Toulontól 20 km-re nyugatra terül el, Bouches-du-Rhône és Var megyék határán.

Nyugatról Cassis, északról Ceyreste, északkeletről Saint-Cyr-sur-Mer és La Cadière-d'Azur községekkel határos.

La Ciotat-t a D559-es megyei út köti össze Cassis-n és a Gineste-hágón (327 m) át Marseille-jel, valamint Bandolon és Sanary-sur-Meren át Toulonnal. A két közeli nagyváros az A50-es autópályán is elérhető. Vasútállomása van a Marseille-Toulon vonalon.

A községhez tartozik a 12 hektár területű, 500 méter hosszú, 53 méterig magasodó lakatlan Île Verte (Zöld-sziget).

Története[szerkesztés]

A város neve az okcitán La Ciutat szóból származik, ami „város”-t jelent. A település 1429-ben vált önállóvá, korábban Ceyreste-hez tartozott. Az 1720-as pestisjárvány szerencsésen elkerülte La Ciotat-t. Kikötője révén virágzó kereskedelmi központ lett, de a napóleoni háborúk során a brit hadiflotta sorozatos támadásai visszavetették a fejlődésben.

1895. szeptember 28-án a Lumière fivérek La Ciotat-ban forgatták és mutatták be az első filmet a világon (Vonat érkezik a La Ciotat-i pályaudvarra). 1910-ben Jules Le Noir La Ciotatban találta fel a pétanque játékot. A 20. század folyamán a város kedvelt idegenforgalmi célponttá vált. 1954 és 1975 között lakossága a duplájára nőtt (15 159 főről 32 721-re).

Nevezetességek[szerkesztés]

La Ciotat kikötője
  • Notre-Dame-de-l’Assomption-templom - a 17. században épült.
  • Pénitents Blancs-kápolna - 17. századi építmény.
  • Pénitents Bleus-kápolna - 1598-ban épült.
  • Parc du Mugel - Franciaország egyik leghíresebb botanikus parkja.
  • Notre-Dame-de-la-Garde - 17. századi kápolna és kilátóhely a tengerpart feletti magaslaton.
  • Városkapu - 1628-ban épült.
  • Régi erődök romjai: a Bérouard és Saint-Antoine-erődök a városban és a Saint-Pierre-erőd az Île Verte-en.
  • Városháza - 19. századi neoreneszánsz épület.
  • Orsolya-rendi kolostor tornya.
  • Több 17. századi műemlék épület (Hôtel de Grimaldi-Régusse, Fougasse és Abeille utcák)

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]