La Ciotat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
La Ciotat
La Ciotat látképe légifelvételen (észak jobbra van)
La Ciotat látképe légifelvételen
(észak jobbra van)
La Ciotat címere
La Ciotat címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióProvence-Alpes-Côte d’Azur
Megye Bouches-du-Rhône
Kerület Marseille
KantonLa Ciotat
Településtársulás Communauté urbaine Marseille Provence Métropole
Polgármester Patrick Boré (2014–2020)
INSEE-kód 13028
Irányítószám 13600
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség36 441 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1072 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0-394 m
Terület31,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
La Ciotat (Franciaország)
La Ciotat
La Ciotat
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 43° 10′ 37″, k. h. 5° 36′ 31″Koordináták: é. sz. 43° 10′ 37″, k. h. 5° 36′ 31″
Térkép
La Ciotat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz La Ciotat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

La Ciotat (okcitán nyelven La Ciutat) kikötőváros Franciaországban, Bouches-du-Rhône megyében, La Ciotat kanton központja.

Fekvése[szerkesztés]

La Ciotat a Földközi-tenger partján fekszik egy félszigeten, melynek legdélebbi pontja a Cap de l’Aigle. A város Marseille-től 20 km-re délkeletre, Toulontól 20 km-re nyugatra terül el, Bouches-du-Rhône és Var megyék határán.

Nyugatról Cassis, északról Ceyreste, északkeletről Saint-Cyr-sur-Mer és La Cadière-d'Azur községekkel határos.

La Ciotat-t a D559-es megyei út köti össze Cassis-n és a Gineste-hágón (327 m) át Marseille-jel, valamint Bandolon és Sanary-sur-Meren át Toulonnal. A két közeli nagyváros az A50-es autópályán is elérhető. Vasútállomása van a Marseille-Toulon vonalon.

A községhez tartozik a 12 hektár területű, 500 méter hosszú, 53 méterig magasodó lakatlan Île Verte (Zöld-sziget).

Története[szerkesztés]

A város neve az okcitán La Ciutat szóból származik, ami „város”-t jelent. A település 1429-ben vált önállóvá, korábban Ceyreste-hez tartozott. Az 1720-as pestisjárvány szerencsésen elkerülte La Ciotat-t. Kikötője révén virágzó kereskedelmi központ lett, de a napóleoni háborúk során a brit hadiflotta sorozatos támadásai visszavetették a fejlődésben.

1895. szeptember 28-án a Lumière fivérek La Ciotat-ban forgatták és mutatták be az első filmet a világon (Vonat érkezik a La Ciotat-i pályaudvarra). 1910-ben Jules Le Noir La Ciotatban találta fel a pétanque játékot. A 20. század folyamán a város kedvelt idegenforgalmi célponttá vált. 1954 és 1975 között lakossága a duplájára nőtt (15 159 főről 32 721-re).

Nevezetességek[szerkesztés]

La Ciotat kikötője
  • Notre-Dame-de-l’Assomption-templom - a 17. században épült.
  • Pénitents Blancs-kápolna - 17. századi építmény.
  • Pénitents Bleus-kápolna - 1598-ban épült.
  • Parc du Mugel - Franciaország egyik leghíresebb botanikus parkja.
  • Notre-Dame-de-la-Garde - 17. századi kápolna és kilátóhely a tengerpart feletti magaslaton.
  • Városkapu - 1628-ban épült.
  • Régi erődök romjai: a Bérouard és Saint-Antoine-erődök a városban és a Saint-Pierre-erőd az Île Verte-en.
  • Városháza - 19. századi neoreneszánsz épület.
  • Orsolya-rendi kolostor tornya.
  • Több 17. századi műemlék épület (Hôtel de Grimaldi-Régusse, Fougasse és Abeille utcák)

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populations légales 2020

Külső hivatkozások[szerkesztés]