Marseille

	A bevándorlók (még nem állampolgárok) eredete
Algéria	37 673
Tunézia	32 800
Marokkó	30 000
Törökország	12 283
Olaszország	9 094
Lengyelország	8 227
Románia	7 134
Portugália	6 988
Spanyolország	5 002
Bulgária	4 902

	Marseille
; Marseille címere	; Marseille zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Provence-Alpes-Côte d’Azur
Megye	Bouches-du-Rhône
Kerület	Marseille
Kanton	25 kanton
Településtársulás	Communauté urbaine Marseille Provence Métropole
Alapítás éve	i. e. 600
Polgármester	Benoît Payan (2020–2026)
INSEE-kód	13055
Irányítószám	13001-13016 (kerületenként változik)
Körzethívószám	491; 496;
Testvérvárosok	Lista Abidjan (1958. július 10. – ); Antwerpen (1958–); Koppenhága; Dakar; Genova (1958. október 7. – ); Glasgow (2006–); Haifa; Hamburg (1958–); Kóbe (1961–); Marrákes; Odessza (1973. május 5. – ); Pireusz; Sanghaj (1987–); Jereván; Nápoly; Gdańsk (1992. május 22. – ); Khemisset; Tirana; Tunisz; Bejrút; Surabaya (2007. február 15. – ); Szaloniki; Ramat Gan; città metropolitana di Genova (1958. október 7. – ); Limassol Municipality (1992. május 3. – ); Kijev (2022. augusztus 19. – );
	Népesség
Teljes népesség	877 215 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	3535 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	12 m
Terület	240,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 17′ 48″, k. h. 5° 22′ 35″43.296667°N 5.376389°EKoordináták: é. sz. 43° 17′ 48″, k. h. 5° 22′ 35″43.296667°N 5.376389°E
	Marseille weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Marseille témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nem tévesztendő össze Marseilles (Illinois) amerikai várossal (Illinois állam).

Marseille (ejtsd: marszej) Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője,^[2] Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye (prefektúra). A Marseille-i főegyházmegye érseki székvárosa.

Földrajz

Marseille a dél-franciaországi Provence-ban, a Földközi-tenger partján fekszik. Lakóinak száma 850 726.

Éghajlat

Marseille éghajlata mediterrán, esős, enyhe téllel és száraz, meleg nyárral.

Marseille-Marignane *(Aéroport Marseille Provence)* (átlag: 1981–2010, rekord: 1921–2017) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	19,9	22,1	25,4	29,6	34,9	37,6	39,7	39,2	34,3	30,4	25,2	20,3	39,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	11,4	12,5	15,8	18,6	22,9	27,1	30,2	29,7	25,5	20,9	15,1	11,9	20,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	2,9	3,6	6,2	9,1	13,1	16,6	19,4	19,0	15,7	12,4	7,2	4,0	10,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	48	31	30	54	41	25	9	31	77	67	56	46	515
Havi napsütéses órák száma	145	174	239	245	293	333	369	327	259	187	153	135	2858
Forrás: Météo France^[3] , Infoclimat.fr (humidity 1961–1990)^[4]

Marseille (Longchamp observatory) (átlag: 1981–2003, rekord: 1868–2003) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	21,2	22,7	26,1	28,6	33,2	36,9	40,6	38,6	33,8	30,9	24,3	23,1	40,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	11,8	12,7	15,9	18,3	22,6	26,2	29,6	29,1	25,2	20,9	15,2	12,5	20,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	4,9	5,1	7,3	9,3	13,1	16,4	19,4	19,1	16,1	13,0	8,3	6,0	11,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	51	32	31	51	39	24	8	28	72	79	58	52	523
Forrás: Météo France^[5] , Infoclimat.fr^[6]

Története

A várost az Égei-tengeri Phókaiából, a mai İzmir tartományból érkezett görög hajósok alapították Kr. e. 600-ban Μασσαλία (Masszalía) néven. Erről az időszakról csak legendák maradtak fenn. Később az etruszkok, a karthágóiak és a kelták fenyegetése miatt a rómaiakkal szövetkeztek. Ez fellendítette a kereskedelmet, mivel Masszalia közvetítő szerepet játszott a római és a gall piac között. Függetlenségét Julius Caesar alatt vesztette el, miután egy polgárháborúban rossz oldalra állt.

Marseille kikötőjéből indult 1347-ben a fekete halál európai pusztítása.

A 19. században az ipari fejlődés és a francia gyarmatosítás fellendítette a tengeri kereskedelmet, ami hozzájárult a kikötőváros fejlődéséhez. Itt rendezték meg 1906-ban és 1922-ben az első nagy sikerű francia gyarmati kiállításokat.

1962-ben több százezer elkeseredett Algériából hazatelepülő érkezett a városba, rányomva bélyegét a közhangulatra.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1901 és 2022 között:

Lakosok száma	491 161	908 600	800 550	798 430	850 636	861 635	869 815	868 277	870 321	877 215
	1901	1975	1990	1999	2011	2015	2017	2018	2020	2022

Adatok: Wikidata

Közlekedés

Vasút

A város főpályaudvara fontos vasúti csomópont, öt vasútvonal is összefut itt: a Párizs–Marseille-vasútvonal, a Marseille–Ventimiglia-vasútvonal, a Lyon-Perrache-Grenoble-Marseille-vasútvonal, a Marseille-Saint-Charles-Marseille-Joliette-vasútvonal és a L'Estaque–Marseille-Joliette-vasútvonal.

Városi

A városban metró és villamos is közlekedik.

Marseille villamoshálózatának története 1876 január 21-én kezdődött, ekkor indult meg az első lóvasút. 1899-ben jelentek meg a városban az első, elektromos árammal üzemeltetett villamosok. Marseille villamosa különbözik a többi francia nagyvárostól, itt ugyanis nem szűnt meg a villamos az 1950-es években vagy később, mint sok helyen az egész világon. Az eredeti villamos egészen 2004-ig közlekedett. 2004 és 2007 között a város újjáépítette a hálózatot a kor követelményeinek megfelelően. Három év szünet után így a villamos visszatérhetett a város utcáira. Az üzem modernizálására és az újbóli beindítására 468 millió eurót szántak.^[8]

A Marseille-i metró (franciául: Métro de Marseille, [metʁo d(ə) maʁsɛj]) egy metrórendszer, amely a franciaországi Marseillet szolgálja ki. A rendszer két vonalból áll, amelyek részben föld alatt haladnak, 31 állomást szolgálnak ki, és teljes hossza 22,7 kilométer.^[9] Az 1-es vonal 1977-ben nyílt meg, majd 1984-ben a 2-es vonal. Két állomás, Saint-Charles és Castellane, biztosítja az átszállást a vonalak között.

A rendszer MPM 76 vonatai a RATP által a párizsi metró egyes vonalaihoz kifejlesztett gumiabroncsos metrótechnológiát használják. 2012-ben a marseille-i metró körülbelül 76,7 millió utast szállított,^[10] így a marseille-i városi közlekedési hálózat központi elemévé vált, az utazások 49%-a metróval történt. 1986 óta a Régie des transports métropolitains (2016-ig Régie des transports de Marseille) üzemelteti a hálózatot, mióta az Aix-Marseille-Provence Metropolis nevében megváltoztatta a nevét.

Vízi

A régi kikötő (Vieux-Port de Marseille) az egyik főutca, a La Canebière végén van. Az ókortól kezdve a város természetes kikötője volt, és környéke ma is Marseille népszerű helye. A város Fos nevű kikötője az ország fő kereskedelmi kikötője. Két fő része van: Marseille északi részén, a La Joliette-től az l'Estaque-ig, valamint Fos-sur-Mer-ben.

Oktatás

Kultúra

Nevezetességei

Régi kikötő
Notre Dame de la Garde székesegyház: neobizánci stílusú bazilika a város felett
If vára: ahol Alexandre Dumas regénye szerint Edmond Dantès, a későbbi Monte Cristo grófja raboskodott
Unité d'Habitation: Le Corbusier tervei alapján épült
Pierre Puget park
Szent Viktor apátság
„calanques”-ok: sziklafallal körbevett tengeröblök
Tengerparti erőd. Régen aki ellenséges szándékkal jött, biztos lehetett abban, hogy nem jut be a kikötőmedencébe.

Marseille-ben forgatott filmek

Taxi (1998)
Taxi 2. (2000)
Monte Cristo grófja (2002)
A szállító (2002)
Taxi 3. (2003)
Taxi 4. (2006)
22 lövés (2010)
Taxi 5. (2018)

Híres marseille-iek

Zinédine Zidane, labdarúgó
Éric Cantona, labdarúgó
Désirée Clary, svéd és norvég királyné
Samir Nasri , labdarúgó, Manchester City
Ugo Crousillat , vízilabdázó
Alexandre del Valle francia politológus, újságíró, esszéíró, publicista
Ludovic Tézier, operaénekes (bariton)

Testvérvárosai

Városkép

Nagyítás

Panorámakép a városról

Jegyzetek

↑ Populations de référence 2022
↑ Activité des principaux ports maritimes européens. [2012. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
↑ Marignane (13) (french nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
↑ Normes et records 1961–1990: Marseille-Marignane (Marseille Provence) (13) - altitude 5m (french nyelven). Infoclimat. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
↑ Marseille–Obs (13) (french nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
↑ Normales et records pour la période 1981-2010 à Marseille Observatoire Longchamp (french nyelven). Infoclimat. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
↑ Aire urbaine 2010 de Marseille – Aix-en-Provence (003) – NAT1 – Population par sexe, âge et nationalité – 2011. INSEE. (Hozzáférés: 2015. június 2.)
↑ Jean Tricoire: Le tramway en France. (németül) Párizs: La Vie du Rail. 2007. 77–81. o. ISBN 978-2-915034-73-8
↑ Fiche d’identité de l’Entreprise - LE METRO (francia nyelven). rtm.fr. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
↑ Fiche d’identité de l’Entreprise - LE TRANSPORT AU COEUR DE NOTRE MISSION : Un Réseau Intégré (francia nyelven). rtm.fr. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)

Források

Jean Contrucci: Histoire de Marseille illustrée, Toulouse, Le Pérégrinateur Éditeur, 2007. ISBN 2-910352-49-8

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Marseille témájú médiaállományokat.

Előző:
Guimarães, Maribor

Európa kulturális fővárosa
2013
Kassa mellett

Következő:
Riga, Umeå

Franciaország-portál
Földrajzportál

[04eb453f8764115acc0c7342be70553fc40183cc-1] Populations de référence 2022

[2] Activité des principaux ports maritimes européens. [2012. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 12.)

[3] Marignane (13) (french nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)

[4] Normes et records 1961–1990: Marseille-Marignane (Marseille Provence) (13) - altitude 5m (french nyelven). Infoclimat. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)

[marseilleobsnormals-5] Marseille–Obs (13) (french nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)

[6] Normales et records pour la période 1981-2010 à Marseille Observatoire Longchamp (french nyelven). Infoclimat. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)

[7] Aire urbaine 2010 de Marseille – Aix-en-Provence (003) – NAT1 – Population par sexe, âge et nationalité – 2011. INSEE. (Hozzáférés: 2015. június 2.)

[Marseille_villamosvonal-hálózata_Tramway_en_France-nouv-8] Jean Tricoire: Le tramway en France. (németül) Párizs: La Vie du Rail. 2007. 77–81. o. ISBN 978-2-915034-73-8

[Marseille-i_metró_stats-9] Fiche d’identité de l’Entreprise - LE METRO (francia nyelven). rtm.fr. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)

[Marseille-i_metró_passengers-10] Fiche d’identité de l’Entreprise - LE TRANSPORT AU COEUR DE NOTRE MISSION : Un Réseau Intégré (francia nyelven). rtm.fr. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]