Haifa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Haifa
חיפה
Haifa címere
Haifa címere
Haifa zászlaja
Haifa zászlaja
Héber neve: חיפה
Közigazgatás
Ország Izrael
Körzet Haifa körzet
Rang város
Polgármester Einat Kalisch-Rotem
Irányítószám na., öt számjegyű
Körzethívószám (+972)
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség285 320 fő (2019)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna IST, UTC+2
Elhelyezkedése
Haifa (Izrael)
Haifa
Haifa
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 49′, k. h. 34° 59′Koordináták: é. sz. 32° 49′, k. h. 34° 59′
Haifa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Haifa témájú médiaállományokat.

Haifa (héberül: חיפה Heifá arabul: حَيْفَا Hallgat Hajfá) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268 200 fő.[2] Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifai-öbölben, kb 90 km-re északra Tel-Aviv városától.[3] A város dimbes-dombos, mivel a Kármel-hegyen és annak lábánál épült; fontos ipari központ is. Izrael legbékésebb városa; keresztények, muszlimok és zsidók között ritka az összetűzés.[4]

Népesség[szerkesztés]

Népességének változása[szerkesztés]

A népesség alakulása 1948 és 2023 között
Lakosok száma
98 618
161 400
195 400
219 200
229 300
223 200
259 535
269 400
272 200
284 560
1948195619631971197919871995200320122023
Adatok: Wikidata

Története[szerkesztés]

Haifa a Kármel-hegy lábánál

Mai ismereteink szerint Haifát, illetve a Kármel-hegyet már említik a perzsa, majd görög birodalom történettudósai, az arab, a héber, a muszlim és a keresztény szent könyvek is. Ebből következően alapítása az ókorban történt. Ókori neve biztosan nem ismeretes. Része volt a Mezopotámiai, majd a Szeleukida birodalomnak. Az ókori birodalmak összeomlása után a korai középkorban a szaracénok ellen vívott keresztes háborúk is érintették a várost.

A bahái kert, középen az aranykupolás Báb sírszentélye

Jelentősebb történelmi évszámok Haifa történelmében:

  • 1096-1270-ig a hét keresztes háború;
  • 1914-1918 az első világháború a palesztinai mandátumon átmenő Hidzsáz-vasút leágazó vonala és kikötői mivolta révén ellátási vonal;
  • 1918 Haifa ostroma
  • 1920-1948 a palesztinai mandátum része;
  • 1948-1982 arab-izraeli háborúk részese, és Izrael állam része.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Haifa egyik nevezetessége a Kármel-hegy, amelynek nevét ma is őrzik a karmeliták. A hegyen található a Karmelita Kolostor és Illés barlangja.
  • A bahái kert, mely Izrael leglátogatottabb botanikus kertje a Bahái Világközpont területén.[5][6]
  • A német protestáns templomos mozgalom (nem tévesztendő össze a középkori, azonos nevű lovagrenddel) piros cseréptetős városnegyede. A Ben Gurion út mentén elterülő kávéházak, éttermek és butikok a város szórakozónegyedének központja.
  • Raoul Wallenberg dolgozott Haifában egy holland érdekeltségű banknál.

Városkép[szerkesztés]

Panorámafelvétel
Panorámafelvétel

Közlekedés[szerkesztés]

Számos buszvonal mellett, a haifai Carmelit jelenti a közösségi közlekedést.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Israeli Central Bureau of Statistics
  2. Archivált másolat. [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
  3. Haifa Port. [2008. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 5.)
  4. http://www.jpost.com/Christian-News/Hijabs-kippahs-and-Santa-hats-the-Haifa-Festival-of-Festivals-384800
  5. A bahá’í kertek. [2014. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  6. Turista információk a botanikus kertről. [2017. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 18.)

Könyvek[szerkesztés]

  • Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1981 ISBN 963-351-696-X CM 32. oldal IIB4; 78. oldal IE4; 97. oldal IB1 és IIIC2