Haifa
Haifa חיפה | |||
![]() | |||
| |||
Héber neve: חיפה | |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Körzet | Haifa körzet | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Einat Kalisch-Rotem | ||
Irányítószám | na., öt számjegyű | ||
Körzethívószám | (+972) | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 285 320 fő (2019)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | IST, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 32° 49′, k. h. 34° 59′Koordináták: é. sz. 32° 49′, k. h. 34° 59′ | |||
Haifa weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Haifa témájú médiaállományokat. |
Haifa (héberül: חיפה Heifá arabul: حَيْفَا Hajfá)
Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268 200 fő.[2]
Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifai-öbölben,
kb 90 km-re északra Tel-Aviv városától.[3]
A város dimbes-dombos, mivel a Kármel-hegyen és annak lábánál épült; fontos ipari központ is. Izrael legbékésebb városa; keresztények, muszlimok és zsidók között ritka az összetűzés.[4]
Népesség[szerkesztés]
Népességének változása[szerkesztés]
Lakosok száma | 98 618 | 161 400 | 195 400 | 219 200 | 229 300 | 223 200 | 259 535 | 269 400 | 272 200 | 284 560 |
1948 | 1956 | 1963 | 1971 | 1979 | 1987 | 1995 | 2003 | 2012 | 2023 |
Története[szerkesztés]

Mai ismereteink szerint Haifát, illetve a Kármel-hegyet már említik a perzsa, majd görög birodalom történettudósai, az arab, a héber, a muszlim és a keresztény szent könyvek is. Ebből következően alapítása az ókorban történt. Ókori neve biztosan nem ismeretes. Része volt a Mezopotámiai, majd a Szeleukida birodalomnak. Az ókori birodalmak összeomlása után a korai középkorban a szaracénok ellen vívott keresztes háborúk is érintették a várost.

Jelentősebb történelmi évszámok Haifa történelmében:
- 1096-1270-ig a hét keresztes háború;
- 1914-1918 az első világháború a palesztinai mandátumon átmenő Hidzsáz-vasút leágazó vonala és kikötői mivolta révén ellátási vonal;
- 1918 Haifa ostroma
- 1920-1948 a palesztinai mandátum része;
- 1948-1982 arab-izraeli háborúk részese, és Izrael állam része.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Haifa egyik nevezetessége a Kármel-hegy, amelynek nevét ma is őrzik a karmeliták. A hegyen található a Karmelita Kolostor és Illés barlangja.
- A bahái kert, mely Izrael leglátogatottabb botanikus kertje a Bahái Világközpont területén.[5][6]
- A német protestáns templomos mozgalom (nem tévesztendő össze a középkori, azonos nevű lovagrenddel) piros cseréptetős városnegyede. A Ben Gurion út mentén elterülő kávéházak, éttermek és butikok a város szórakozónegyedének központja.
- Raoul Wallenberg dolgozott Haifában egy holland érdekeltségű banknál.
Városkép[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Számos buszvonal mellett, a haifai Carmelit jelenti a közösségi közlekedést.
Testvérvárosok[szerkesztés]
|
|
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Israeli Central Bureau of Statistics
- ↑ Archivált másolat. [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
- ↑ Haifa Port. [2008. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 5.)
- ↑ http://www.jpost.com/Christian-News/Hijabs-kippahs-and-Santa-hats-the-Haifa-Festival-of-Festivals-384800
- ↑ A bahá’í kertek. [2014. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ Turista információk a botanikus kertről. [2017. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
Könyvek[szerkesztés]
- Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1981 ISBN 963-351-696-X CM 32. oldal IIB4; 78. oldal IE4; 97. oldal IB1 és IIIC2
|