Haifa

	Haifa; חיפה
; Haifa címere	; Haifa zászlaja
	Héber neve: חיפה
	Közigazgatás
Ország	Izrael
Körzet	Haifa körzet
Rang	város
Polgármester	Einat Kalisch-Rotem
Irányítószám	na., öt számjegyű
Körzethívószám	(+972)
Testvértelepülései	Lista Marseille; Portsmouth; Erfurt; Hackney; Manila; San Francisco; Szucsáva; Aalborg; Fokváros; Bréma; Antwerpen; Mainz; Torino; Szentpétervár; Düsseldorf; Rosario; Odessza; Sanghaj; Kóbe; Boston; Fort Lauderdale; Mannheim; Newcastle upon Tyne; West Hartford; Santo Domingo; Guayaquil; Lexington; Sencsen; Langley Falls; Novokuznyeck; Palm Desert; Aalborg község; Limassol Municipality; Csengtu; Telenești; Monterrey;
	Népesség
Teljes népesség	281 087 fő (2017)
	Földrajzi adatok
Időzóna	IST, UTC+2
	Elhelyezkedése
	Haifa Pozíció Izrael térképén
	é. sz. 32° 49′, k. h. 34° 59′Koordináták: é. sz. 32° 49′, k. h. 34° 59′
	Haifa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Haifa témájú médiaállományokat.

Haifa (héberül: חיפה Heifá arabul: حَيْفَا Hajfá) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268 200 fő.^[1] Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifai-öbölben, kb 90 km-re északra Tel-Aviv városától.^[2] A város dimbes-dombos, mivel a Kármel-hegyen és annak lábánál épült; fontos ipari központ is. Izrael legbékésebb városa; keresztények, muszlimok és zsidók között ritka az összetűzés.^[3]

Népesség[szerkesztés]

Népességének változása[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Haifa a Kármel-hegy lábánál

Mai ismereteink szerint Haifát, illetve a Kármel-hegyet már említik a perzsa, majd görög birodalom történettudósai, az arab, a héber, a muszlim és a keresztény szent könyvek is. Ebből következően alapítása az ókorban történt. Ókori neve biztosan nem ismeretes. Része volt a Mezopotámiai, majd a Szeleukida birodalomnak. Az ókori birodalmak összeomlása után a korai középkorban a szaracénok ellen vívott keresztes háborúk is érintették a várost.

A bahái kert, középen az aranykupolás Báb sírszentélye

Jelentősebb történelmi évszámok Haifa történelmében:

1096-1270-ig a hét keresztes háború;
1914-1918 az első világháború a palesztinai mandátumon átmenő Hidzsáz-vasút leágazó vonala és kikötői mivolta révén ellátási vonal;
1918 Haifa ostroma
1920-1948 a palesztinai mandátum része;
1948-1982 arab-izraeli háborúk részese, és Izrael állam része.

Nevezetességek[szerkesztés]

Haifa egyik nevezetessége a Kármel-hegy, amelynek nevét ma is őrzik a karmeliták. A hegyen található a Karmelita Kolostor és Illés barlangja.
A bahái kert, mely Izrael leglátogatottabb botanikus kertje a Bahái Világközpont területén.^[4]^[5]
A német protestáns templomos mozgalom (nem tévesztendő össze a középkori, azonos nevű lovagrenddel) piros cseréptetős városnegyede. A Ben Gurion út mentén elterülő kávéházak, éttermek és butikok a város szórakozónegyedének központja.
Raoul Wallenberg dolgozott Haifában egy holland érdekeltségű banknál.