Birodalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Akhaimenida Perzsa Birodalom, amely az ókor legnagyobb kiterjedésú birodalma volt.

A birodalom politikai-politológiai kifejezés, amely erős központi hatalom (egyszemélyi uralkodó vagy uralkodó csoport) által irányított, földrajzilag kiterjedt és számos országot-népcsoportot összefogó államalakulatot jelöl. Geopolitikai értelemben a „birodalom” kifejezést meglehetősen eltérő erejű és kiterjedésű államalakulatokra alkalmazták: a 16. században a Portugál Birodalom (Império Português), Spanyol Birodalom (Imperio Español) és a 19. században a Brit Birodalom (British Empire) fennhatósága öt kontinensre kiterjedt, míg a Német-római Birodalom (8–9. század) a középkorban erőteljes, az újkorban már csak névleges birodalom volt, míg a Bizánci Birodalom (5–15. század) fennállásának utolsó éveiben már lényegében csak egy városállam volt.

A birodalom, mint politikai-katonai-gazdasági struktúra kialakításának két módja lehetséges: az egyik a „területi birodalom”, amely közvetlen hódítás és katonai erő alkalmazása útján keletkezik és a katonai erő továbbra is fontos szerepet játszik a birodalom fenntartásában és az uralkodó akaratának érvényesítésében, illetve a másik a „hegemonikus birodalom”, amely inkább a gazdasági-politikai kényszerítés eszközeivel élve hajtja uralma alá a kisebb, gyengébb államokat (ennek ellenére jelentős szerepet játszik a látszat, hogy az uralkodó, „ha muszáj”, erőszakkal is érvényt tud szerezni akaratának. Az előbbi birodalom közvetlen politikai irányítást és kezdetben nagyobb kohéziót biztosít, de a birodalom kiterjedését korlátozza, hogy a meghódított területeken helyőrségeket kell létrehozni és fenntartani, a központi hatalom ellen felkelő csoportokat-népeket legyőzni stb. A hegemonikus birodalom látszólag kisebb gazdasági és politikai hatalmat képvisel, de nem veszi annyira igénybe a birodalom katonai erejét, amely rugalmasan bevethető további hódításokra vagy a belső rend fenntartására.[1]

A területi (territoriális) birodalmak, mivel a szomszédos államok katonai meghódítása révén jöttek létre, általában összefüggő területtel rendelkeztek, ilyen volt a Római Birodalom vagy a Mongol Birodalom, szemben a tengeri flotta fölényén és a gazdasági-kereskedelmi-katonai dominancián alapuló birodalmakkal, mint a Déloszi Szövetség Athén vezetése alatt, vagy a spanyol és brit birodalmak, amelyek területi kiterjedése eleve nem tette lehetővé a csupán katonai erőn alapuló birodalom létrejöttét.

A fogalom története[szerkesztés]

A legtöbb európai nyelvben a birodalom szó megfelelője a latin imperium szóból ered, amely az ókori Rómában „fennhatóság”-ot jelentett. Az ókori Rómában eredetileg a király, majd később, a köztársaság idején a választott főtisztviselők hatalmát, hatáskörét jelentette. A kutatások szerint a szó eredetileg az „in” és a „parere” tagokból áll, amelyek jelentése: „-ban, -ben”, illetve „szülni”, vagyis a tisztségviselőkre vetítve az alattvalókban "létrehozta akaratát".

A szó politikai értelemben egy erősen központosított, erős nemzetállamot vagy több népcsoport felett hatalmat gyakorló országot jelent. Köznapi értelemben használják még kiterjed üzleti vállalkozások megnevezésére (pl. tipikusan a transznacionális vállalatokra), illetve ironikus értelemben regionális, nemzeti vagy helyi politikai szervezetek megjelölésére, amelyek egy ember vagy egy kisebb csoport szoros fennhatósága alatt állnak.[2]

A latin imperium szó szinte változtatás nélkül él tovább a franciában és az angolban, illetve az újlatin nyelvekben. Mindkét nyelvben azonos alakban maradt fenn a szó („empire”), természetesen eltérő kiejtéssel. Az uralmat, birodalmat, császárságot jelentő szó emellett művészetben azt a stílust jelöli, amely I. Napóleon francia császár idejében virágzott, és jellemzője az antik formák utánzása volt. A latin eredetű szó a magyar nyelvben is megmaradt „impérium” alakban, elsősorban az ókori római vagy a 18–19. századi brit impériummal kapcsolatban. Továbbá ebből a szóból származik az „imperializmus” és az „imperialista”.

Az Amerikai Egyesült Államokban az unió egyik legnépesebb tagállamát, New York államot nevezték Empire State-nek, aminek emlékét őrzi az Empire State Building.[3]

A birodalom politikai értelmezése[szerkesztés]

A birodalom olyan államalakulat, amelyben az uralkodó népcsoport politikai-katonai fennhatósága alatt tart számos más, kulturálisan és etnikailag is eltérő népcsoportot.[4] A szövetséggel ellentétben, amely a különálló népek, népcsoportok önkéntes tömörülése, a birodalom létrehozásához minden esetben valamilyen kényszerítő erő alkalmazása szükséges. A területi birodalmak esetében ez katonai erő és közvetlen hódítás, míg a hegemonikus birodalmak esetében a katonai erő mellett előtérbe kerül a politikai-kulturális-gazdasági dominancia is. A birodalom létrehozásának egyik módszere volt az "oszd meg és uralkodj", vagyis olyan helyi konfliktusok kiaknázása-kirobbantása, amelyek végül a szemben álló államokat meggyengítették és a birodalom hatáskörébe vonták.

A birodalom fizikai és politikai meghatározására számos változat született, amelyek között megtalálható az az állam, amely imperialista politikát folytat, egészen az olyan államig, amelynek vezetője-uralkodója magát császárnak (angolban: emperor) kiáltotta ki (függetlenül országa területi kiterjedésétől).

Az etnikailag homogén nemzetállamoktól eltérően a többnemzetiségű birodalom népei nem állnak egymással nyelvi rokonságban, ezért igen fontos egy olyan közös nyelv elterjesztése és elfogadtatása, amely lehetővé teszi a birodalom irányítását (adminisztratív, kulturális és katonai értelemben is) és a „birodalom egységének” megteremtését. Nagy Sándor makedón birodalmában ezt a szerepet a görög nyelv és kultúra töltötte be, és innen ered a Hellenisztikus Birodalom elnevezés is. A makedónok elője, a Perzsa Birodalomban az arámi nyelv volt a hivatalos, ezért Nagy Sándor alattvalóinak többsége is még ezt a nyelvet beszélte. A rómaiak sikerrel vezették be a latin nyelvet és az általa képviselt kultúrát a birodalomban és a latin nyelv öröksége máig él a birodalom fennhatósága alá tartozó területeken beszélt nyelvekben (vö. Újlatin nyelvek). A Közel-Keleten az Arab-félszigetről kiinduló muszlim hódítók nyelvét és vallását is átvették a meghódított népek, míg a Spanyol Birodalom is sikerrel terjesztette el a spanyol nyelvet az általa meghódított dél-amerikai és csendes-óceáni térségeken, de az európai birtokok megtartották saját nyelvüket. A Brit Birodalomban az angol volt a közigazgatás és az uralkodó osztály nyelve, amelyet a meghódított népek is megtanultak, de a helyi nyelvek sem tűntek el.

Az Osztrák-Magyar Monarchia etnikai csoportjai, amelyek később független nemzetállamokat hoztak létre

Történelem[szerkesztés]

A Kr. e. 3. században Nagy Sándor makedón király alapított egy Görögországtól, Egyiptomon át Perzsiáig terjedő világbirodalmat, a Hellenisztikus Birodalmat. 4-5 évszázaddal később kialakult a Római Birodalom, amely Európa nagy részére, Perzsiára, Egyiptomra is kiterjedt.

A 13. század közepén Európának a Pekingtől Lengyelországig terjedő Mongol Birodalom jelentett katonai-politikai fenyegetést.

A Mongol Birodalom méretét csak az Amerikát az óvilágiak közül elsőként felfedező, majd meghódító spanyolok, portugálok által létesített gyarmatbirodalom múlta felül. Ezt követte a 19. században a Kanadát, Ausztráliát, Indiát, Új-Zélandot, Perzsiát, Dél-, és Kelet-Afrikát magában foglaló Brit Birodalom.

Világbirodalmak[szerkesztés]

A világbirodalom óriási kiterjedésű , sok államot magában foglaló katonai-politikai-gazdasági egység.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ross Hassig, Mexico and the Spanish Conquest (1994), pp. 23–24, ISBN 0582068290 (pbk)
  2. Oxford Dictionary
  3. Papiruszportál
  4. The Oxford English Reference Dictionary, Second Edition (2001), p.461, ISBN 0198600461

Irodalom[szerkesztés]

Angol nyelvű[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiszótár
Nézd meg a birodalom címszót a Wikiszótárban!