Spanyol Birodalom
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| ||
 Térkép a spanyol birodalom különböző időszakokban | ||
| Hivatalos nyelv(ek) | Spanyol | |
| Főváros | Madrid | |
| Hozzá tartozó területek | Amerika: Hispaniola (Haiti, Dominikai Köztársaság), Puerto Rico, Kuba, Jamaica, Trinidad és Tobago, Mexikó (Kaliforniával és Texasszal együtt), Florida, Louisiana, Guatemala, Salvador, Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Kolumbia, Ecuador, Venezuela, Peru, Bolívia, Chile, Paraguay, Argentína, Uruguay Ázsia valamint Óceánia: Fülöp-szigetek, Guam, Karolina-szigetek Afrika: Kanári-szigetek, Ceuta, Melilla, spanyol Marokkó, Nyugat-Szahara, Egyenlítői-Guinea | |
A Spanyol Birodalom (spanyolul: Imperio Español) volt az első igazi világbirodalom, az emberiség történetének egyik legnagyobb impériuma. A 16. századi Spanyolország és Portugália voltak az első európai államok, amelyek globális uralomra és gyarmatszerzésre törekedtek, valamint kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek a tengeren túli országokkal (az Atlanti-óceánon keresztül Amerikával, a Fülöp-szigeteken keresztül pedig Kelet-Ázsiával és Mexikóval). Volt idő, amikor a Spanyol Birodalom uralta az óceánokat fejlett flottájával, az európai csatatereket jól képzett katonáival, a híres terciósokkal. Az impérium aranykora a 16. és 17. században volt.
A Spanyol Birodalom születése[szerkesztés]
1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezi Újvilágot megkezdődik a spanyol gyarmatbirodalom kiépítése. A spanyol konkvisztádorok megdöntik az inka, az azték birodalmakat, gyarmatosítják Dél-Amerikát és Közép-Amerikát.
A gyarmatokról iszonyatos mennyiségű nemesfém áramlik az anyaországba, Spanyolország válik a világ legnagyobb nemzetévé, a birodalom azonban gyorsan hanyatlani kezd, a nagy mértékű infláció, és az állandó háborúskodás meggyengíti a birodalmat.
A gyarmatosítás közben Amerikába behurcolt betegségek következményeként az indián lakosság 90%-a kihal.
A spanyol gyarmatosítók áttérítik a lakosokat katolikus hitre, bevezetik a spanyol nyelvet a hivatalokban, ennek köszönhetően Amerikai kontinensen élő lakosság 40%-a spanyolt is beszéli az Indián nyelvek mellett.
A birodalom hatalma csúcsának kezdetét V. Károly idején érte el, aki akkoriban a világ leghatalmasabb uralkodójának számított. Ugyan a birodalom virágzott uralkodása alatt, megkezdődött a lassú hanyatlás is, Spanyolország monopolizálta a kereskedelmét, emiatt képtelen volt költséges háborúkat vívni, az országba áramló nagy mennyiségű nemesfém miatt az anyaországban megemelkednek az árak, így a főbb nyersanyagokat az iparcikkeket, mezőgazdasági termékeket, más országból kell importálni.
A birodalom több mint öt évszázadig állt fenn, és komolyan befolyásolta a világtörténelmet. A birodalom 1790-ben 20 000 000 km²-en 60 000 000 lakosból állt.
Jegyzetek[szerkesztés]
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
