Spanyol Birodalom
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| ||
Térkép a spanyol birodalom különböző időszakokban | ||
Hivatalos nyelv(ek) | Spanyol | |
Főváros | Madrid | |
Hozzá tartozó területek | Amerika: Hispaniola (Haiti, Dominikai Köztársaság), Puerto Rico, Kuba, Jamaica, Trinidad és Tobago, Mexikó (Kaliforniával és Texasszal együtt), Florida, Louisiana, Guatemala, Salvador, Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Kolumbia, Ecuador, Venezuela, Peru, Bolívia, Chile, Paraguay, Argentína, Uruguay Ázsia valamint Óceánia: Fülöp-szigetek, Guam, Karolina-szigetek Afrika: Kanári-szigetek, Ceuta, Melilla, spanyol Marokkó, Nyugat-Szahara, Egyenlítői-Guinea |
A Spanyol Birodalom (spanyolul: Imperio Español) volt az első igazi világbirodalom, az emberiség történetének egyik legnagyobb impériuma. A 16. századi Spanyolország és Portugália voltak az első európai államok, amelyek globális uralomra és gyarmatszerzésre törekedtek, valamint kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek a tengeren túli országokkal (az Atlanti-óceánon keresztül Amerikával, a Fülöp-szigeteken keresztül pedig Kelet-Ázsiával és Mexikóval). Volt idő, amikor a Spanyol Birodalom uralta az óceánokat fejlett flottájával, az európai csatatereket jól képzett katonáival, a híres terciósokkal. Az impérium aranykora a 16. és 17. században volt.
A Spanyol Birodalom születése[szerkesztés]
1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezi Újvilágot megkezdődik a spanyol gyarmatbirodalom kiépítése. A spanyol konkvisztádorok megdöntik az inka, az azték birodalmakat, gyarmatosítják Dél- és Közép-Amerikát, a mai USA egy részét, a Fülöp-szigeteket stb.
A gyarmatokról iszonyatos mennyiségű nemesfém áramlik az anyaországba, Spanyolország válik a világ legnagyobb nemzetévé, a birodalom azonban nemsokára hanyatlani kezd, a túlzott, pazarló kiadások, a nagy mértékű infláció, és az állandó háborúskodás meggyengíti a birodalmat.
A gyarmatosítás közben Amerikába behurcolt betegségek és a mészárlások következményeként az indián lakosság 90%-a kihal. A hiányzó munkaerő pótlására Nyugat-Afrikából hoznak rabszolgákat.
A spanyol gyarmatosítók áttérítik a lakosokat katolikus hitre, bevezetik a spanyol nyelvet a hivatalokban, ennek köszönhetően Amerikai kontinensen élő lakosság 40%-a spanyolt is beszéli az Indián nyelvek mellett.
A birodalom hatalma csúcsának kezdetét V. Károly idején érte el, aki akkoriban a világ leghatalmasabb uralkodójának számított. Ugyan a birodalom virágzott uralkodása alatt, megkezdődött a lassú hanyatlás is, Spanyolország monopolizálta a kereskedelmét, emiatt képtelen volt költséges háborúkat vívni, az országba áramló nagy mennyiségű nemesfém miatt az anyaországban megemelkednek az árak, így a főbb nyersanyagokat az iparcikkeket, mezőgazdasági termékeket, más országból kell importálni.
A birodalom több mint öt évszázadig állt fenn, és komolyan befolyásolta a világtörténelmet, a meghódított területek kultúráját, nyelvét, vallását, demográfiai megoszlását stb. A birodalom 1790-ben kb. 20 millió km²-en mintegy 60 millió lakosból állt.
Kronológia[szerkesztés]
- 15. század: A Kanári-szigetek meghódítása
- 1492: Amerika felfedezése, a spanyol gyarmatosítás kezdete
- 1494: Tordesillasi szerződés
- 1512: Navarra meghódítása
- 1519–1521: Az azték birodalom meghódítása
- 1532–1537: Az inka birodalom meghódítása
- 1580-1640: Unió Portugáliával (Ibériai Unió) (wd)
- 1713: Utrechti szerződés, lezárják az 1701–1714 között zajló spanyol örökösödési háborút
- 1808-1833: Spanyol-amerikai függetlenségi háborúk
- 1898: Párizsi szerződés, megkötik az spanyol–amerikai háborút lezáró békét. Spanyolország átengedi az Amerikai Egyesült Államoknak a Fülöp-szigeteket, Guamot, Puerto Ricót.
A Spanyol Birodalom területei[szerkesztés]

* piros, rózsaszín: spanyol terület
* kék, lila: portugál terület
Amerikában
- Hispaniola
- Haiti (16. sz.-1697)
- Dominikai Közt. (16. sz.-1821)
- Puerto Rico (1508-1898)
- Kuba (1511-1898)
- Jamaika (1655. 16.-16.)
- Trinidad (1592-1797)
- Mexikó (Kalifornia, Új-Mexikó, Texas, Arizona, Colorado, Utah és Nevada) (1521-1821) (lásd Új-Spanyolország)
- Florida (1565-1819)
- Louisiana (+ Prairie / Nagy-Alföld) (1763-1800)
- Guatemala (1821-16.)
- Salvador (1525-1821)
- Honduras (1524-1821)
- Nicaragua (1524-1821)
- Costa Rica (1522-1821)
- Panama (16. sz.-1819)
- Kolumbia (1525-1819)
- Venezuela (1522-1821)
- Ecuador (1534-1822)
- Peru (1534-1824)
- Bolívia (1545-1825)
- Chile (1541-1818)
- Paraguay (1537-1811)
- Argentína (1580-1816)
- Uruguay (1726-1814)
Ázsiában és Óceániában
- Fülöp-szigetek (1565–1898)
- Guam (1668-1898)
- Karolina-szigetek (Mikronézia) (1886-1899)
- Mariana- (Mária-) szigetek (Mikronézia) (1886-1899)
- Nauru (igényelt)
Afrikában
- Kanári-szigetek (1479 óta)
- Ceuta (1580 óta)
- Melilla (1497 óta)
- Spanyol Marokkó (Rif) (1912-1956)
- Orán (algériai enklávé) (1509-1708, 1732-1792)
- Sidi Ifni (marokkói enklávé) (1912-1969)
- Spanyol Szahara (Rio de Oro, Nyugat-Szahara) (1886–1975)
- Egyenlítői-Guinea (1778–1968)
- Észak-afrikai területek a 16. században (Orán, Bougie, Bône, Bizerte, La Goulette)
Európában
- Spanyol Németalföld (Hollandia)
- Savoy megye
- Artois megye
- Nice megye
- Roussillon
- Milánói Hercegség
- Nápolyi Hercegség
- Szicília