Kanári-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kanári-szigetek (Canarias)
Canary Islands (6630087415).jpg
Kanári-szigetek címere
Kanári-szigetek címere
Kanári-szigetek zászlaja
Kanári-szigetek zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Tartományai Santa Cruz de Tenerife,
Las Palmas
Hivatalos nyelv spanyol
Székhely Las Palmas de Gran Canaria
Elnök Paulino Rivero Baute
Polgármester Angel Victor Torres Perez
Irányítószám CN
Népesség
Teljes népesség2 127 685 fő (2018)[1] +/-
Népsűrűség248 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7447 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kanári-szigetek (Kanári-szigetek)
Kanári-szigetek
Kanári-szigetek
Pozíció a Kanári-szigetek térképén
é. sz. 28° 32′ 10″, ny. h. 15° 44′ 56″Koordináták: é. sz. 28° 32′ 10″, ny. h. 15° 44′ 56″
Locator map of Canary.png
Kanári-szigetek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kanári-szigetek témájú médiaállományokat.

A Kanári-szigetek (spanyolul (Islas) Canarias) Spanyolország legdélebbi autonóm közössége. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km². A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és El Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a választás után) átköltözik Santa Cruz de Tenerifére Las Palmasról, illetve viszont. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státuszt.

Földrajz[szerkesztés]

Nyugatról keletre a főbb Kanári-szigetek a következők: El Hierro, La Palma, La Gomera, Tenerife, Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és La Graciosa. Ezeken kívül Lanzarote-tól északra találhatók a Chinijo-szigetcsoporthoz tartozó Montaña Clara, Alegranza, Roque del Este és Roque del Oeste szigetek; Fuerteventurától északkeletre pdig Lobos szigete. Továbbá egy sor kisebb szikla is található az óceánban: a Roques de Anaga, Garachico és Fasnia Tenerifén, Salmor és Bonanza pedig El Hierroban.

A fő szigetek saját igazgatással Szigetek saját igazgatás nélkül
Tenerife 2034 km²
Fuerteventura 1660 km² Lobos 04,58 km²
Gran Canaria 1560 km²
Lanzarote 0846 km² La Graciosa 0029 km²
Alegranza 10,30 km²
Montaña Clara 01,48 km²
Roque del Este 00,06 km²
Roque del Oeste 00,015 km²
La Palma 0708 km²
La Gomera 0370 km²
El Hierro 0269 km²
A Kanári-szigetek térképe

Földtan[szerkesztés]

A szigetek egy úgynevezett forrópont (köpenyoszlop) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal.

Domborzat[szerkesztés]

Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3715 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható.

Az El Teide a szigetek és Spanyolország legmagasabb pontja is
Az 1956 méter magas Morro de la Agujereada Gran Canaria szigetén

A szigetek legmagasabb pontjai:

Név Magasság és a sziget neve
Teide 3715 méter (Tenerife)
Roque de los Muchachos 2426 méter (La Palma)
Morro de la Agujereada 1956 méter (Gran Canaria)
Malpaso 1500 méter (El Hierro)
Garajonay 1487 méter (La Gomera)
Zarza 812 méter (Fuerteventura)
Peñas del Chache 670 méter (Lanzarote)
Caldera de Alegranza 289 m (Alegranza)
Las Agujas 266 m (La Graciosa)
La Mariana 256 m (Montaña Clara)
La Caldera o La Herradura 127 m (Lobos)

Éghajlatuk[szerkesztés]

Éghajlatukat a széljárás határozza meg, ennek megfelelően a szelek 11 fajtáját különböztetik meg. Nyáron a száraz passzát jellemző, télen pedig a csapadékot hozó nyugati szelek, de ezeket a száraz, sivatagi eredetű sirokkó akár hónapokra is elnyomhatja. Az ugyancsak a Szahara felől érkező és (főleg tavasszal és nyáron) sok port hozó szél a kalima — amikor ez fúj, a látótávolság lecsökken, a színek kifakulnak, minden sárgás-szürkés lesz és a hőmérséklet 35–40°C-ra emelkedik. A szigeteken több meteorológiai állomáson is mérik a kihulló por mennyiségét — ez általában évi 20–80 gramm/négyzetméter (jelentős változékonysággal).[2]

A július és az augusztus a két legmelegebb, a január és a február a két leghűvösebb hónap. Télen az 1800 m-nél magasabb hegyekben havazik.

A hideg Kanári-áramlat miatt a tengervíz hőmérséklete földrajzi helyzetéhez képest hűvös (18–22 °C).

Lanzarotei reptér (1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)20,721,322,923,524,626,328,229,128,626,724,221,824,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)14,014,315,015,716,818,820,421,220,819,417,215,417,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)171813520012101529111
Havi napsütéses órák száma2032012412552972923082952482352071962978
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[3]


Las Palmas, Gran Canaria (reptér; 1981-2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)29,530,934,034,336,036,944,239,239,036,036,229,444,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)20,821,222,322,623,625,326,927,527,226,224,222,224,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)15,315,616,216,317,319,220,821,621,420,118,116,518,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)10,29,410,512,012,214,416,417,616,814,812,812,09,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)252413610009162231149
Havi napsütéses órák száma1841912292282722843083002412201851792821
Forrás: World Meteorological Organization (UN),[4] Agencia Estatal de Meteorología[5]


Santa Cruz de Tenerife éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)21,021,222,122,724,126,228,729,028,126,324,122,124,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)15,415,315,916,517,819,521,221,921,720,318,416,618,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)3235381241027193443226
Havi napsütéses órák száma1781862212372823063373192532221781682887
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[6]


La Palma (reptér; 1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)27,031,032,836,632,429,438,438,036,834,431,628,138,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)20,620,721,221,622,624,125,526,326,625,523,521,823,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)15,515,315,716,217,419,220,721,421,320,218,316,718,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)9,410,910,210,011,015,214,916,716,415,310,010,09,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)49573319721112417080372
Havi napsütéses órák száma1411461771741921882222091871751401382089
Forrás: AEM [7]


Növényzetük[szerkesztés]

A szigetcsoport – a Madeira- és az Azori-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része, de eredeti növényzete, a kanári babérlombú erdő mára jóformán csak La Gomera szigetén maradt meg. Az ennek megóvására létrehozott Garajonay Nemzeti Park 1986 óta világörökség része.

Állatvilág[szerkesztés]

Az eredeti növényzettel az eredeti állatvilág is jórészt kipusztult. El Hierro szigetének óriásgyíkjait (a Gallotia simonyi faj kivételével) még a bennszülöttek irtották ki – több száz endemikus rovarfaj azonban fennmaradt.

Endemikus madárnak az erdei pinty (Fringilla coelebs) néhány alfaját tekinthetjük:

  • Fringilla coelebs canariensis: kanári erdei pinty (többfelé a szigeteken),
  • Fringilla coelebs ombriosa: Hierro-szigeti erdei pinty (El Hierro sziget),
  • Fringilla coelebs palmae: palmai erdei pinty (Las Palmas).
Az invazív emlősök elterjedése a Kanári-szigeteken [8]
Invazív emlősök Lanzarote Fuerteventura Gran Canaria Tenerife La Gomera La Palma El Hierro
Mediterrán sün ( Atelerix algirus ) x x x x
Házi cickány (Crocidura Russula) x
Etruszk cickány ( Suncus etruscus ) x
Nílusi repülőkutya ( Rousettus aegyptiacus ) x
Házimacska ( Felis catus ) x x x x x x x
Vadkecske ( Capra hircus ) x x x x x x x
Európai muflon ( Ovis gmelini ) x
Sörényes juh ( Ammotragus lervia ) x
Berber mókus ( Atlantoxerus getulus ) x
Házi patkány ( Rattus rattus ) x x x x x x x
Vándorpatkány ( Rattus norvegicus ) x x x x x x x
Nyugati házi egér ( Mus domesticus ) x x x x x x x
Vadnyúl ( Oryctolagus cuniculus ) x x x x x x x

Természetvédelem[szerkesztés]

A 21. század elején a szigeteken összesen 146 természetvédelmi terület található, ebből tizenegy természeti park, valamint 131 különböző természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet. Az ország nemzeti parkjai közül itt négy  van.[9]

A négy nemzeti park:

Népesség[szerkesztés]

Népességének változása[szerkesztés]

Szigetek népessége[szerkesztés]

népesség 1976 [10] 2003 2005 2008 2015 [11] 2020 [12]
Spanyolország egésze 35 701 000 42,717,064 44.108.530 45,828,172 46 624 382 47,450,795
A Kanári-szigetek egésze 1 342 810 1 894 868 1 968 280 2 075 968 2,100,306 2 175 952
Tenerife 567,404 799,889 838 877 886,033 888,184 928,604
Gran Canaria 591,445 789,908 802,247 829,597 847,830 855,521
Lanzarote 47 521 114,715 123,039 139,506 143,209 155,812
Fuerteventura 24,663 74 983 86 642 100,929 107,367 119,732
La Palma 80,219 85 631 85,252 86.528 82,346 83,458
La Gomera 24 270 19580 21 746 22,622 20 783 21 678
El Hierro 7,278 10.162 10,477 10,753 10 587 11,147

Legnépesebb települések[szerkesztés]

A szigetek legnépesebb települései 2019-ben,[13] kiemelve az egyes szigetek legnagyobb települései.

rang Város / önkormányzat sziget népesség
(2019-ben)
1 Las Palmas de Gran Canaria Gran Canaria 379,925
2 Santa Cruz de Tenerife Tenerife 207,312
3 San Cristóbal de La Laguna Tenerife 157,503
4. Telde Gran Canaria 102 647
5 Arona Tenerife 81 216
6. Santa Lucía de Tirajana Gran Canaria 73,328
7. Arrecife Lanzarote 62 988
8. San Bartolomé de Tirajana Gran Canaria 53 443
9 Granadilla de Abona Tenerife 50,146
10 Adeje Tenerife 47 869
11 La Orotava Tenerife 42,029
12 Puerto del Rosario Fuerteventura 40,753
13. Arucas Gran Canaria 38,138
14 Los Realejos Tenerife 36,402
15 Agüimes Gran Canaria 31.619
16 Ingenio Gran Canaria 31,321
17 Puerto de la Cruz Tenerife 30,468
18 Candelaria Tenerife 27 985
19 Gáldar Gran Canaria 24,242
20 La Oliva Fuerteventura 26 580
21 Tacoronte Tenerife 24.134
22 Icod de los Vinos Tenerife 23,254
23 Teguise Lanzarote 22 342
24 Los Llanos de Aridane La Palma 20 467
25 Mogán Gran Canaria 20,072
26 San Sebastián de la Gomera La Gomera 9.093
27 Valverde El Hierro 5 005

Nyelv[szerkesztés]

Annak ellenére, hogy Spanyolországhoz tartozik, nyelvileg és kulturálisan is inkább Latin-Amerikához áll közelebb. A kanári-szigeteki spanyol mind hangtanilag, mind szókincs tekintetében a karibi nyelvjáráshoz áll a legközelebb.

Vallás[szerkesztés]

A kanári társadalom többségében keresztény, legfőképp római katolikus. A 2019-es adatok alapján a népesség mintegy 3/4-e volt katolikus.[14]

Történelem[szerkesztés]

A sziget őslakói a guancsok voltak. Származásuk bizonytalan; mivel feltűnően sokuknak derékig érő, szőke haja volt, leginkább viking-berber keveréknépnek gondolják őket. Kultúrájukat mind intenzívebben kutatják (ásatásokkal és levéltárakban is).

Talán azonosítható a görög mitológiában Gérüón szigetével, ahová Héraklész a Gibraltári-szorosból, oszlopainak felállítása után jutott el az Ókeanoszon hajózva. Egyes történészek szerint már a föníciaiak is ismerték a szigeteket, és van, aki szerint i. e. 470-ben Hanno is megfordult itt, a rómaiak pedig Fortunatae Insulae, azaz Szerencsés-szigetek néven emlegették, és állítólag korlátozottan kereskedtek is velük. Ezt a nevet onnan kapta, hogy az antik mitológia ezeket a szigeteket tartotta a világ legnyugatibb részének, ahol a nap szekerének útja véget ér, ahol örök a tavasz és a jólét. Éppen ezért i. e. 150-ben Klaudiosz Ptolemaiosz huszonhét kötetes atlaszában a kezdő délkör a Kanári-szigeteken haladt át. Róma bukásával elfeledkeztek a szigetekről, amiket a 10. században az arabok fedeztek fel ismét – az itteni királyság elég erős és gazdag volt, hogy az arab kereskedőket eltartsa. Az első európai hódítók a 14. században jelentek meg; a sok nációból végül Kasztília és Portugália jutott el a végső célig.

1402–1404-ben Jean de Béthencourt normann kalandor előbb magánvállalkozásként, majd Kasztília nevében meghódította Lanzarote, Fuerteventura, El Hierro és La Gomera szigetét. Miután III. Henrik kasztíliai király kinevezte a négy, meghódított sziget királyává, összegyűjtött vagyonával 1406-ban végleg hazatért Normandiába, a szigetek kormányzását pedig unokaöccsére, Maciot de Béthencourt-ra bízta. Ő néhány sikertelen, a még szabad szigetek kifosztására indított rablóhadjárat után eladta a fennhatóság jogát a portugáloknak, akik azonban csak La Gomerát tudták tényleg megszerezni. Ez az egyezség felbőszítette a kasztíliaiakat, akik kérésére IV. Jenő pápa a szigeteket Kasztíliának ítélte. A torzsalkodásnak az vetett véget, hogy V. Alfonz portugál király 1479-ben megkötötte a kasztíliai koronával az alcáçovasi békét, és ebben lemondott a szigetekről – cserébe a portugálok megkapták az Azori-szigeteket, a Zöld-foki-szigeteket és Madeirát. 1478–83-ban Juan de Rejón és Pedro de Vera elfoglalta a bennszülöttektől Gran Canaria szigetét, 1491-ben Galician Alonso Fernandez de Lugo La Palmát, majd végül, 1494–96-ban Tenerifét is. A szigetek az Amerikába tartó hajók fontos állomásává, utolsó kikötőivé váltak. A nyugalmat 1902-ben zavarta meg egy függetlenségi mozgalom, amit azonban a spanyol csapatok elnyomtak. 1936-ban a szigetekről indultak el Franco csapatai, hogy kirobbantsák a spanyol polgárháborút. A második világháború után a szigetek valódi idegenforgalmi paradicsommá váltak, és 1983-ban autonómiát kaptak.

Gazdaság[szerkesztés]

Múlt[szerkesztés]

A szigetek gazdasága a hódítás óta mindig monokulturális volt, de a domináns termék koronként változott: Amerika felfedezéséig cukornádat termesztettek, utána bort. A halászatot bíbortetű tenyésztése, majd banántermelés, végül a turizmus váltotta fel. A bíbortetű-tenyésztés a 19. sz. első felében volt különösen intenzív; ehhez Közép-Amerikából medvetalp- (Opuntia) kaktuszokat telepítettek be, amelyek jelentősen hozzájárultak a szigetek őshonos növényvilágának kiszorításához. Az anilinfestékek felfedezése (1856) hamarosan a bíbortetű tenyésztését is gazdaságtalanná tette, és a szigetek egyik fő termékévé a banán vált.

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A vulkanikus talaj és az éghajlat különösen kedvez a szőlőtermesztésnek, ennek dacára az itteni (főleg vörös) borok minősége nem kiemelkedő. Termesztenek cukornádat és különféle gyümölcsöket, némi dohányt és kávét is – ezeket több településen fel is dolgozzák.

Banán[szerkesztés]

A banán termesztése főleg Spanyolország európai uniós csatlakozása óta hanyatlik – egyrészt, mert az ültetvényeket öntözni kell, ami megdrágítja a termelést, másrészt, mert az itteni törpebanánt az Unió sokáig csak másodosztályúnak ismerte el: hiába finomabb az 1. osztályúnak minősített banánoknál, ha rövidebb és görbébb azoknál.

Halászat[szerkesztés]

A halászflották főleg a turistalátványosságoknak számító halpiacokra viszik portékájukat, de egy keveset konzervként továbbítanak a kontinensre.

Idegenforgalom[szerkesztés]

Manapság a Kanári-szigetek lakosainak legnagyobb része az idegenforgalomból él. Hotelek, éttermek, üzletek, strandok és a kapcsolódó szolgáltatók várják a látogatókat.

A légi úton érkezett turisták 2019-ben [15]
Rangsor sziget Turisták
1 Tenerife 5,889,454
2 Gran Canaria 4,267,385
3 Lanzarote 3,065,575
4 Fuerteventura 2,023,196
5 La Palma 343,680

Zászló[szerkesztés]

Zászló

A Kanári-szigetek zászlaja 1982 óta hivatalos ebben az autonóm tartományban a Szerves Törvények alapján az 1982. október 10-i Kanári-szigeteki önkormányzati szabályzat szerint.

A fehéret és a kéket Tenerife zászlajából használták fel, a kéket és a sárgát Gran Canaria zászlajából és a szigetek földrajzi elhelyezkedése szerint rendezték, azaz, a fehér a bal oldalon van, ami megegyezik a nyugattal, a sárga a jobb oldalon azonosul kelettel és a kék középen van.

Műholdképek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://boe.es/boe/dias/2018/12/29/pdfs/BOE-A-2018-18083.pdf
  2. Varga György: [[Fuerteventura]] — löszkutató szemmel. [2019. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  3. Guía resumida del clima en España (1981–2010). [2012. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. Weather Information for Las Palmas
  5. Guía resumida del clima en España (1981-2010). [2012. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. Valores Climatológicos Normales. Santa Cruz De Tenerife
  7. Valores climatológicos normales. La Palma Aeropuerto
  8. M. Nogales, J. L. Rodríguez-Luengo, P. Marrero: Ecological effects and distribution of invasive non-native mammals on the Canary Islands. In: Mammal Review 36 (1), 2006, S. 49–65, doi:10.1111/j.1365-2907.2006.00077.x.
  9. Canarias en Cifras. 2007/08 (spanyol nyelven). [2010. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 12.)
  10. DuMont Landschaftsführer: Die Kanarischen Inseln, Köln 1979.
  11. Real Decreto 1079/2015 (spanyol nyelven). boe.es
  12. Real Decreto 1147/2020 (spanyol nyelven). boe.es
  13. Instituto Canario de Estadística
  14. Centro de Investigaciones Sociológicas (Centre for Sociological Research): Macrobarómetro de octubre 2019, Banco de datos - Document 'Población con derecho a voto en elecciones generales y residente en España, Canarias (aut.) (spanyol nyelven), 2019. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  15. ISTAC: Estadísticas de la Comunidad Autónoma de Canarias. www.gobiernodecanarias.org . [2020. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Canary_Islands
A Wikimédia Commons tartalmaz Kanári-szigetek témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a kanári-szigetek címszót a Wikiszótárban!