Kanári-szigetek
| Kanári-szigetek (Canarias) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Tartományai |
Santa Cruz de Tenerife, Las Palmas | ||
| Hivatalos nyelv | spanyol | ||
| Székhely | Las Palmas de Gran Canaria | ||
| Elnök | Paulino Rivero Baute | ||
| Polgármester | Angel Victor Torres Perez | ||
| Irányítószám | CN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2 127 685 fő (2018)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 248 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7447 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kanári-szigetek
Pozíció a Kanári-szigetek térképén
| |||
| é. sz. 28° 32′ 10″, ny. h. 15° 44′ 56″Koordináták: é. sz. 28° 32′ 10″, ny. h. 15° 44′ 56″ | |||
 | |||
| Kanári-szigetek weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kanári-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
A Kanári-szigetek (spanyolul (Islas) Canarias) Spanyolország legdélebbi autonóm közössége. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km². A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és El Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a választás után) székhelyt cserél Santa Cruz de Tenerife és Las Palmas között. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státuszt.
Földrajz[szerkesztés]
Nyugatról keletre a főbb Kanári-szigetek a következők: El Hierro, La Palma, La Gomera, Tenerife, Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és La Graciosa. Ezeken kívül Lanzarote-tól északra találhatók a Chinijo-szigetcsoporthoz tartozó Montaña Clara, Alegranza, Roque del Este és Roque del Oeste szigetek; Fuerteventurától északkeletre pdig Lobos szigete. Továbbá egy sor kisebb szikla is található az óceánban: a Roques de Anaga, Garachico és Fasnia Tenerifén, Salmor és Bonanza pedig El Hierroban.
| A fő szigetek saját igazgatással | Szigetek saját igazgatás nélkül | ||
|---|---|---|---|
| Tenerife | 2034 km² | – | |
| Fuerteventura | 1660 km² | Lobos | 4,58 km² |
| Gran Canaria | 1560 km² | – | |
| Lanzarote | 846 km² | La Graciosa | 29 km² |
| Alegranza | 10,30 km² | ||
| Montaña Clara | 1,48 km² | ||
| Roque del Este | 0,06 km² | ||
| Roque del Oeste | 0,015 km² | ||
| La Palma | 708 km² | – | |
| La Gomera | 370 km² | – | |
| El Hierro | 269 km² | – | |
- A Kanári-szigetek
Földtan[szerkesztés]
A szigetek egy úgynevezett forrópont (köpenyoszlop) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal.
Domborzat[szerkesztés]
Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3715 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható.
A szigetek legmagasabb pontjai:
| Név | Magasság és a sziget neve |
|---|---|
| Teide | 3715 méter (Tenerife) |
| Roque de los Muchachos | 2426 méter (La Palma) |
| Morro de la Agujereada | 1956 méter (Gran Canaria) |
| Malpaso | 1500 méter (El Hierro) |
| Garajonay | 1487 méter (La Gomera) |
| Zarza | 812 méter (Fuerteventura) |
| Peñas del Chache | 670 méter (Lanzarote) |
| Caldera de Alegranza | 289 m (Alegranza) |
| Las Agujas | 266 m (La Graciosa) |
| La Mariana | 256 m (Montaña Clara) |
| La Caldera o La Herradura | 127 m (Lobos) |
Éghajlat[szerkesztés]
Éghajlatukat a széljárás határozza meg, ennek megfelelően a szelek 11 fajtáját különböztetik meg. Nyáron a száraz passzát jellemző, télen pedig a csapadékot hozó nyugati szelek, de ezeket a száraz, sivatagi eredetű sirokkó akár hónapokra is elnyomhatja. Az ugyancsak a Szahara felől érkező és (főleg tavasszal és nyáron) sok port hozó szél a kalima — amikor ez fúj, a látótávolság lecsökken, a színek kifakulnak, minden sárgás-szürkés lesz és a hőmérséklet 35–40°C-ra emelkedik. A szigeteken több meteorológiai állomáson is mérik a kihulló por mennyiségét — ez általában évi 20–80 gramm/négyzetméter (jelentős változékonysággal).[2]
A július és az augusztus a két legmelegebb, a január és a február a két leghűvösebb hónap. Télen az 1800 m-nél magasabb hegyekben havazik.
A hideg Kanári-áramlat miatt a tengervíz hőmérséklete földrajzi helyzetéhez képest hűvös (18–22 °C).
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 20,7 | 21,3 | 22,9 | 23,5 | 24,6 | 26,3 | 28,2 | 29,1 | 28,6 | 26,7 | 24,2 | 21,8 | 24,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 14,0 | 14,3 | 15,0 | 15,7 | 16,8 | 18,8 | 20,4 | 21,2 | 20,8 | 19,4 | 17,2 | 15,4 | 17,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 17 | 18 | 13 | 5 | 2 | 0 | 0 | 1 | 2 | 10 | 15 | 29 | 111 |
| Havi napsütéses órák száma | 203 | 201 | 241 | 255 | 297 | 292 | 308 | 295 | 248 | 235 | 207 | 196 | 2978 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[3] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 29,5 | 30,9 | 34,0 | 34,3 | 36,0 | 36,9 | 44,2 | 39,2 | 39,0 | 36,0 | 36,2 | 29,4 | 44,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 20,8 | 21,2 | 22,3 | 22,6 | 23,6 | 25,3 | 26,9 | 27,5 | 27,2 | 26,2 | 24,2 | 22,2 | 24,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 15,3 | 15,6 | 16,2 | 16,3 | 17,3 | 19,2 | 20,8 | 21,6 | 21,4 | 20,1 | 18,1 | 16,5 | 18,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 10,2 | 9,4 | 10,5 | 12,0 | 12,2 | 14,4 | 16,4 | 17,6 | 16,8 | 14,8 | 12,8 | 12,0 | 9,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 25 | 24 | 13 | 6 | 1 | 0 | 0 | 0 | 9 | 16 | 22 | 31 | 149 |
| Havi napsütéses órák száma | 184 | 191 | 229 | 228 | 272 | 284 | 308 | 300 | 241 | 220 | 185 | 179 | 2821 |
| Forrás: World Meteorological Organization (UN),[4] Agencia Estatal de Meteorología[5] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 21,0 | 21,2 | 22,1 | 22,7 | 24,1 | 26,2 | 28,7 | 29,0 | 28,1 | 26,3 | 24,1 | 22,1 | 24,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 15,4 | 15,3 | 15,9 | 16,5 | 17,8 | 19,5 | 21,2 | 21,9 | 21,7 | 20,3 | 18,4 | 16,6 | 18,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 32 | 35 | 38 | 12 | 4 | 1 | 0 | 2 | 7 | 19 | 34 | 43 | 226 |
| Havi napsütéses órák száma | 178 | 186 | 221 | 237 | 282 | 306 | 337 | 319 | 253 | 222 | 178 | 168 | 2887 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[6] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 27,0 | 31,0 | 32,8 | 36,6 | 32,4 | 29,4 | 38,4 | 38,0 | 36,8 | 34,4 | 31,6 | 28,1 | 38,4 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 20,6 | 20,7 | 21,2 | 21,6 | 22,6 | 24,1 | 25,5 | 26,3 | 26,6 | 25,5 | 23,5 | 21,8 | 23,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 15,5 | 15,3 | 15,7 | 16,2 | 17,4 | 19,2 | 20,7 | 21,4 | 21,3 | 20,2 | 18,3 | 16,7 | 18,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 9,4 | 10,9 | 10,2 | 10,0 | 11,0 | 15,2 | 14,9 | 16,7 | 16,4 | 15,3 | 10,0 | 10,0 | 9,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 49 | 57 | 33 | 19 | 7 | 2 | 1 | 1 | 12 | 41 | 70 | 80 | 372 |
| Havi napsütéses órák száma | 141 | 146 | 177 | 174 | 192 | 188 | 222 | 209 | 187 | 175 | 140 | 138 | 2089 |
| Forrás: AEM [7] | |||||||||||||
Növényzet[szerkesztés]
A szigetcsoport – a Madeira- és az Azori-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része, de eredeti növényzete, a kanári babérlombú erdő mára jóformán csak La Gomera szigetén maradt meg. Az ennek megóvására létrehozott Garajonay Nemzeti Park 1986 óta világörökség része.
Echium wildpretii
Astydamia latifolia
Kopár hegyoldalak szukkulens vegetációval
A cserjés Echium decaisnei
Tamariska bokrok
Cytisus supranubius a Teidén
Állatvilág[szerkesztés]
Az eredeti növényzettel az eredeti állatvilág is jórészt kipusztult. El Hierro szigetének óriásgyíkjait (a Gallotia simonyi faj kivételével) még a bennszülöttek irtották ki – több száz endemikus rovarfaj azonban fennmaradt.
Endemikus madárnak az erdei pinty (Fringilla coelebs) néhány alfaját tekinthetjük:
- Fringilla coelebs canariensis: kanári erdei pinty (többfelé a szigeteken),
- Fringilla coelebs ombriosa: Hierro-szigeti erdei pinty (El Hierro sziget),
- Fringilla coelebs palmae: palmai erdei pinty (La Palma).
| Invazív emlősök | Lanzarote | Fuerteventura | Gran Canaria | Tenerife | La Gomera | La Palma | El Hierro |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Mediterrán sün ( Atelerix algirus ) | x | x | x | x | |||
| Házi cickány (Crocidura Russula) | x | ||||||
| Etruszk cickány ( Suncus etruscus ) | x | ||||||
| Nílusi repülőkutya ( Rousettus aegyptiacus ) | x | ||||||
| Házimacska ( Felis catus ) | x | x | x | x | x | x | x |
| Vadkecske ( Capra hircus ) | x | x | x | x | x | x | x |
| Európai muflon ( Ovis gmelini ) | x | ||||||
| Sörényes juh ( Ammotragus lervia ) | x | ||||||
| Berber mókus ( Atlantoxerus getulus ) | x | ||||||
| Házi patkány ( Rattus rattus ) | x | x | x | x | x | x | x |
| Vándorpatkány ( Rattus norvegicus ) | x | x | x | x | x | x | x |
| Nyugati házi egér ( Mus domesticus ) | x | x | x | x | x | x | x |
| Vadnyúl ( Oryctolagus cuniculus ) | x | x | x | x | x | x | x |
Gallotia caesaris
Pararge xiphioides
..jpg)
Természetvédelem[szerkesztés]
A 21. század elején a szigeteken összesen 146 természetvédelmi terület található, ebből tizenegy természeti park, valamint 131 különböző természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet. Az ország nemzeti parkjai közül itt négy van.[9]
A négy nemzeti park:
- Teide Nemzeti Park (Parque Nacional del Teide) (Tenerife)
- Garajonay Nemzeti Park (Parque Nacional de Garajonay) (La Gomera)
- Caldera de Taburiente Nemzeti Park (Parque Nacional de de la Caldera de Taburiente) (La Palma)
- Timanfaya Nemzeti Park (Parque Nacional de Timanfaya) (Lanzarote)
Népesség[szerkesztés]
Népességének változása[szerkesztés]
Szigetek népessége[szerkesztés]
| népesség | 1976 [10] | 2003 | 2005 | 2008 | 2015 [11] | 2020 [12] |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Spanyolország egésze | 35 701 000 | 42,717,064 | 44.108.530 | 45,828,172 | 46 624 382 | 47,450,795 |
| A Kanári-szigetek egésze | 1 342 810 | 1 894 868 | 1 968 280 | 2 075 968 | 2,100,306 | 2 175 952 |
| Tenerife | 567,404 | 799,889 | 838 877 | 886,033 | 888,184 | 928,604 |
| Gran Canaria | 591,445 | 789,908 | 802,247 | 829,597 | 847,830 | 855,521 |
| Lanzarote | 47 521 | 114,715 | 123,039 | 139,506 | 143,209 | 155,812 |
| Fuerteventura | 24,663 | 74 983 | 86 642 | 100,929 | 107,367 | 119,732 |
| La Palma | 80,219 | 85 631 | 85,252 | 86.528 | 82,346 | 83,458 |
| La Gomera | 24 270 | 19580 | 21 746 | 22,622 | 20 783 | 21 678 |
| El Hierro | 7,278 | 10.162 | 10,477 | 10,753 | 10 587 | 11,147 |
Legnépesebb települések[szerkesztés]
A szigetek legnépesebb települései 2019-ben,[13] kiemelve az egyes szigetek legnagyobb települései.
| rang | Város / önkormányzat | sziget | népesség (2019-ben) |
|---|---|---|---|
| 1 | Las Palmas de Gran Canaria | Gran Canaria | 379,925 |
| 2 | Santa Cruz de Tenerife | Tenerife | 207,312 |
| 3 | San Cristóbal de La Laguna | Tenerife | 157,503 |
| 4. | Telde | Gran Canaria | 102 647 |
| 5 | Arona | Tenerife | 81 216 |
| 6. | Santa Lucía de Tirajana | Gran Canaria | 73,328 |
| 7. | Arrecife | Lanzarote | 62 988 |
| 8. | San Bartolomé de Tirajana | Gran Canaria | 53 443 |
| 9 | Granadilla de Abona | Tenerife | 50,146 |
| 10 | Adeje | Tenerife | 47 869 |
| 11 | La Orotava | Tenerife | 42,029 |
| 12 | Puerto del Rosario | Fuerteventura | 40,753 |
| 13. | Arucas | Gran Canaria | 38,138 |
| 14 | Los Realejos | Tenerife | 36,402 |
| 15 | Agüimes | Gran Canaria | 31.619 |
| 16 | Ingenio | Gran Canaria | 31,321 |
| 17 | Puerto de la Cruz | Tenerife | 30,468 |
| 18 | Candelaria | Tenerife | 27 985 |
| 19 | Gáldar | Gran Canaria | 24,242 |
| 20 | La Oliva | Fuerteventura | 26 580 |
| 21 | Tacoronte | Tenerife | 24.134 |
| 22 | Icod de los Vinos | Tenerife | 23,254 |
| 23 | Teguise | Lanzarote | 22 342 |
| 24 | Los Llanos de Aridane | La Palma | 20 467 |
| 25 | Mogán | Gran Canaria | 20,072 |
| 26 | San Sebastián de la Gomera | La Gomera | 9.093 |
| 27 | Valverde | El Hierro | 5 005 |
Nyelv[szerkesztés]
Annak ellenére, hogy Spanyolországhoz tartozik, nyelvileg és kulturálisan is inkább Latin-Amerikához áll közelebb. A kanári-szigeteki spanyol mind hangtanilag, mind szókincs tekintetében a karibi nyelvjáráshoz áll a legközelebb.
Vallás[szerkesztés]
A kanári társadalom többségében keresztény, legfőképp római katolikus. A 2019-es adatok alapján a népesség mintegy 3/4-e volt katolikus.[14]
Történelem[szerkesztés]
A sziget őslakói a guancsok voltak. Származásuk bizonytalan; mivel feltűnően sokuknak derékig érő, szőke haja volt, leginkább viking-berber keveréknépnek gondolják őket. Kultúrájukat mind intenzívebben kutatják (ásatásokkal és levéltárakban is).
Talán azonosítható a görög mitológiában Gérüón szigetével, ahová Héraklész a Gibraltári-szorosból, oszlopainak felállítása után jutott el az Ókeanoszon hajózva. Egyes történészek szerint már a föníciaiak is ismerték a szigeteket, és van, aki szerint i. e. 470-ben Hanno is megfordult itt, a rómaiak pedig Fortunatae Insulae, azaz Szerencsés-szigetek néven emlegették, és állítólag korlátozottan kereskedtek is velük. Ezt a nevet onnan kapta, hogy az antik mitológia ezeket a szigeteket tartotta a világ legnyugatibb részének, ahol a nap szekerének útja véget ér, ahol örök a tavasz és a jólét. Éppen ezért i. e. 150-ben Klaudiosz Ptolemaiosz huszonhét kötetes atlaszában a kezdő délkör a Kanári-szigeteken haladt át. Róma bukásával elfeledkeztek a szigetekről, amiket a 10. században az arabok fedeztek fel ismét – az itteni királyság elég erős és gazdag volt, hogy az arab kereskedőket eltartsa. Az első európai hódítók a 14. században jelentek meg; a sok nációból végül Kasztília és Portugália jutott el a végső célig.
1402–1404-ben Jean de Béthencourt normann kalandor előbb magánvállalkozásként, majd Kasztília nevében meghódította Lanzarote, Fuerteventura, El Hierro és La Gomera szigetét. Miután III. Henrik kasztíliai király kinevezte a négy, meghódított sziget királyává, összegyűjtött vagyonával 1406-ban végleg hazatért Normandiába, a szigetek kormányzását pedig unokaöccsére, Maciot de Béthencourt-ra bízta. Ő néhány sikertelen, a még szabad szigetek kifosztására indított rablóhadjárat után eladta a fennhatóság jogát a portugáloknak, akik azonban csak La Gomerát tudták tényleg megszerezni. Ez az egyezség felbőszítette a kasztíliaiakat, akik kérésére IV. Jenő pápa a szigeteket Kasztíliának ítélte. A torzsalkodásnak az vetett véget, hogy V. Alfonz portugál király 1479-ben megkötötte a kasztíliai koronával az alcáçovasi békét, és ebben lemondott a szigetekről – cserébe a portugálok megkapták az Azori-szigeteket, a Zöld-foki-szigeteket és Madeirát. 1478–83-ban Juan de Rejón és Pedro de Vera elfoglalta a bennszülöttektől Gran Canaria szigetét, 1491-ben Galician Alonso Fernandez de Lugo La Palmát, majd végül, 1494–96-ban Tenerifét is. A szigetek az Amerikába tartó hajók fontos állomásává, utolsó kikötőivé váltak. A nyugalmat 1902-ben zavarta meg egy függetlenségi mozgalom, amit azonban a spanyol csapatok elnyomtak. 1936-ban a szigetekről indultak el Franco csapatai, hogy kirobbantsák a spanyol polgárháborút. A második világháború után a szigetek valódi idegenforgalmi paradicsommá váltak, és 1983-ban autonómiát kaptak.
Gazdaság[szerkesztés]
Múlt[szerkesztés]
A szigetek gazdasága a hódítás óta mindig monokulturális volt, de a domináns termék koronként változott: Amerika felfedezéséig cukornádat termesztettek, utána bort. A halászatot bíbortetű tenyésztése, majd banántermelés, végül a turizmus váltotta fel. A bíbortetű-tenyésztés a 19. sz. első felében volt különösen intenzív; ehhez Közép-Amerikából medvetalp- (Opuntia) kaktuszokat telepítettek be, amelyek jelentősen hozzájárultak a szigetek őshonos növényvilágának kiszorításához. Az anilinfestékek felfedezése (1856) hamarosan a bíbortetű tenyésztését is gazdaságtalanná tette, és a szigetek egyik fő termékévé a banán vált.
Mezőgazdaság[szerkesztés]
A vulkanikus talaj és az éghajlat különösen kedvez a szőlőtermesztésnek, ennek dacára az itteni (főleg vörös) borok minősége nem kiemelkedő. Termesztenek cukornádat és különféle gyümölcsöket, némi dohányt és kávét is – ezeket több településen fel is dolgozzák.
Banán[szerkesztés]
A banán termesztése főleg Spanyolország európai uniós csatlakozása óta hanyatlik – egyrészt, mert az ültetvényeket öntözni kell, ami megdrágítja a termelést, másrészt, mert az itteni törpebanánt az Unió sokáig csak másodosztályúnak ismerte el: hiába finomabb az 1. osztályúnak minősített banánoknál, ha rövidebb és görbébb azoknál.
Halászat[szerkesztés]
A halászflották főleg a turistalátványosságoknak számító halpiacokra viszik portékájukat, de egy keveset konzervként továbbítanak a kontinensre.
Idegenforgalom[szerkesztés]
Manapság a Kanári-szigetek lakosainak legnagyobb része az idegenforgalomból él. Hotelek, éttermek, üzletek, strandok és a kapcsolódó szolgáltatók várják a látogatókat.
| Rangsor | sziget | Turisták |
|---|---|---|
| 1 | Tenerife | 5,889,454 |
| 2 | Gran Canaria | 4,267,385 |
| 3 | Lanzarote | 3,065,575 |
| 4 | Fuerteventura | 2,023,196 |
| 5 | La Palma | 343,680 |
Zászló[szerkesztés]
A Kanári-szigetek zászlaja 1982 óta hivatalos ebben az autonóm tartományban a Szerves Törvények alapján az 1982. október 10-i Kanári-szigeteki önkormányzati szabályzat szerint.
A fehéret és a kéket Tenerife zászlajából használták fel, a kéket és a sárgát Gran Canaria zászlajából és a szigetek földrajzi elhelyezkedése szerint rendezték, azaz, a fehér a bal oldalon van, ami megegyezik a nyugattal, a sárga a jobb oldalon azonosul kelettel és a kék középen van.
Műholdképek[szerkesztés]
La Palma a legzöldebb sziget
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://boe.es/boe/dias/2018/12/29/pdfs/BOE-A-2018-18083.pdf
- ↑ Varga György: [[Fuerteventura]] — löszkutató szemmel. [2019. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
- ↑ Guía resumida del clima en España (1981–2010). [2012. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Weather Information for Las Palmas
- ↑ Guía resumida del clima en España (1981-2010). [2012. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Valores Climatológicos Normales. Santa Cruz De Tenerife
- ↑ Valores climatológicos normales. La Palma Aeropuerto
- ↑ M. Nogales, J. L. Rodríguez-Luengo, P. Marrero: Ecological effects and distribution of invasive non-native mammals on the Canary Islands. In: Mammal Review 36 (1), 2006, S. 49–65, doi:10.1111/j.1365-2907.2006.00077.x.
- ↑ Canarias en Cifras. 2007/08 (spanyol nyelven). [2010. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 12.)
- ↑ DuMont Landschaftsführer: Die Kanarischen Inseln, Köln 1979.
- ↑ Real Decreto 1079/2015 (spanyol nyelven). boe.es
- ↑ Real Decreto 1147/2020 (spanyol nyelven). boe.es
- ↑ Instituto Canario de Estadística
- ↑ Centro de Investigaciones Sociológicas (Centre for Sociological Research): Macrobarómetro de octubre 2019, Banco de datos - Document 'Población con derecho a voto en elecciones generales y residente en España, Canarias (aut.) (spanyol nyelven), 2019. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ ISTAC: Estadísticas de la Comunidad Autónoma de Canarias. www.gobiernodecanarias.org . [2020. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
Források[szerkesztés]
- A Kanári-szigetek képekben
- IDRE Madárhatározó
- Sally O'Brian, Sarah Andrews: Kanári-szigetek. A Lonely Planet útikönyvsorozata alapján. Park Könyvkiadó, 2005. 302 p. ISSN 1589-4665
További információk[szerkesztés]
.svg){kind=small}
|
