Gran Canaria

Gran Canaria
Gran Canaria műholdképen
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Kanári-szigetek
Tartomány	Las Palmas
Legnagyobb település	Las Palmas de Gran Canaria
Népesség
Teljes népesség	863 943 fő (2024)
Népsűrűség	531 fő/km²
Las Palmas de Gran Canaria népessége	381 868 fő (2025) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése	Atlanti-óceán
Szigetcsoport	Kanári-szigetek
Terület	1532 km²
Tengerszint feletti magasság	1956 m
Legmagasabb pont	1949 m
Időzóna	GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Gran Canaria Pozíció a Kanári-szigetek térképén
é. sz. 27° 57′ 31″, ny. h. 15° 35′ 33″27.958611111111, -15.5925
Gran Canaria weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gran Canaria témájú médiaállományokat.

Gran Canaria területi felosztása a spanyol hódítás idején (sötétzöld: Gáldar „királyság”, világoszöld: Telde „királyság”)

Gran Canaria (spanyolul am. „Nagy Kanári-sziget”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A Spanyolországhoz tartozó, csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1949 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik, a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

Természeti viszonyok

Gran Canaria a Kanári-szigetek szigetcsoport tagjaként az Atlanti-óceánban fekszik. 1350 kilométer távolságban van Európa legközelebbi pontjától és mindössze 150 km-re található Afrika északnyugati partjaitól. Területe 1560, más adat szerint 1532 km². Neve ellenére nem a szigetcsoport legnagyobbja, ugyanis területileg csak harmadik Tenerife és Fuerteventura után, habár a Kanári-szigetek közül az első, gazdasági, politikai és turisztikai jelentőségét tekintve.

A csaknem kör alakú sziget közepén az 1949 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik, a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakkal választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettőssége, eltérő flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik.

Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendő: amíg a sziget északi részén csapadékos éghajlatot találunk buja növényzettel és ültetvényekkel, közepe kopár „holdbéli táj”, déli partja pedig száraz, szinte sivatagos. Így aztán északon fejlett a mezőgazdaság: a vulkánok lankáin nem ritkák a szőlő-, banán- vagy dohányültetvények. Itt vannak a fontosabb városok: többek között Las Palmas, a sziget legnagyobb városa, a Keleti Kanári-szigetek fővárosa. A déli parton Puerto Ricótól San Augustinig szinte összeépítették a part városait.

Képek

Központi hegyvidék

• 
  Gran Canaria központi hegyei
• 
  Kanári fenyők (Pinus canariensis)
• 
  Víztározó, Embajada de Cueva de las Niñas

Tengerpartok

• 
  Szabadstrand Pasito Blanco közelében
• 
  Homokos part Maspalomas mellett a sziget déli részén
• 
  Maspalomas homokdűnéi
• 
  Las Palmas strandjainak egyike
• 
  Tengerpart a sziget nyugati oldalán, Montaña Tablada

Növényvilág

• 
  Kanári fenyő (Pinus canariensis), amely a központi hegyekben gyakran hegyoldalakat borít
• 
  A Kanári kutyatej gyakori a sziget száraz, kopár részein
• 
  A fásodó szárú sóvirág-féle (Limonium sventenii) mutatós virágokkal rendelkezik
• 
  A Senecio kleinia és rokon fajai gyakoriak a kopár hegyoldalak szukkulens vegetációjában
• 
  A cserjés Echium decaisnei gyakran előfordul
• 
  Magányos Agave americana
• 
  A kanári datolyapálma (Phoenix canariensis) városi sorfaként és szabadon is előfordul
• 
  Kanári sárkányfa (Dracaena draco) Las Palmasban
• 
  Királypálmák (Roystonea regia) Puerto de Mogán mellett, csak öntözéssel és városi környezetben marad meg
• 
  Tamariska bokrok borítják a Maspalomas melletti homokdűnék egy részét

Éghajlat

Las Palmas, Gran Canaria (reptér; 1981-2010) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	29,5	30,9	34,0	34,3	36,0	36,9	44,2	39,2	39,0	36,0	36,2	29,4	44,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	20,8	21,2	22,3	22,6	23,6	25,3	26,9	27,5	27,2	26,2	24,2	22,2	24,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	15,3	15,6	16,2	16,3	17,3	19,2	20,8	21,6	21,4	20,1	18,1	16,5	18,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	10,2	9,4	10,5	12,0	12,2	14,4	16,4	17,6	16,8	14,8	12,8	12,0	9,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)	25	24	13	6	1	0	0	0	9	16	22	31	149
Havi napsütéses órák száma	184	191	229	228	272	284	308	300	241	220	185	179	2821
Forrás: World Meteorological Organization (UN), Agencia Estatal de Meteorología

Las Palmas, Gran Canaria
Hónap	Jan	Feb	Mar	Apr	Maj	Jun	Jul	Aug	Sep	Okt	Nov	Dec	Éves
Átl. víz hőm. °C (°F)	20.0 (68.0)	19.1 (66.4)	19.1 (66.4)	19.3 (66.7)	20.0 (68.0)	21.0 (69.8)	21.8 (71.2)	22.5 (72.5)	23.4 (74.1)	23.4 (74.1)	22.1 (71.8)	20.5 (68.9)	21 (69.8)
Napi napos órák	11.0	11.0	12.0	13.0	14.0	14.0	14.0	13.0	12.0	11.0	11.0	10.0	12.2
Átl. UV index	4	6	8	9	10	11	11	11	9	7	5	4	7.9
seatemperature.org; Weather Atlas

Történelem

Gran Canaria zászlaja

A „Gran Canaria” nevet a rómaiak adták a szigetnek, és az rajta maradt annak ellenére, hogy római valószínűleg sosem tette rá a lábát. Ez valószínűleg a kutya latin nevéből (Canis) származik, mert II. Juba észak-afrikai uralkodó beszámolója alapján a névadó idősebb Plinius úgy gondolta, hogy a szigeteken sok kutya él.

A spanyol hódítók több sikertelen kísérlet után 1478-ban, Juan Rejón vezetésével vetették meg lábukat rajta. Bár több győzelmet is aratott, sőt, Doramas, a Telde királyság guanartaméja (főnöke) ellentámadását is leverte, Rejónt mégis elmozdították pozíciójából, és a király Pedro de Verára bízta a hadjárat vezetését. Ő a következő öt évre szüneteltette a hadakozást, és a meggyőzés eszközével próbált diadalt aratni. 1483-ban a sziget guancs főnöke, Tenisor Semidan áttért a keresztény hitre, és ezután meggyőzte honfitársait, hogy adják meg magukat. Spanyolország új gyarmataként, hamarosan a mindenfelől idesereglő kalandor csőcselék prédájává vált.

Népesség

A 838 ezer lakos közel 3,2 milliós vendégsereget vonz évente.

Közigazgatás

Gran Canaria községei

Gran Canaria közúti térképe

A szigeten 21 község (municipio) található. A főváros, Las Palmas de Gran Canaria Las Palmas tartomány egyik fővárosa.

Név	Terület (km²)	Népesség
		(2001, fő)	(2011, fő)	(2018, fő)
Agaete	45,50	5.202	5.735	5.573
Agüimes	79,28	20.124	29.641	31.152
Artenara	66,70	1.319	1.252	1.090
Arucas	33,01	32.466	36.771	37.691
Firgas	15,77	6.865	7.606	7.491
Gáldar	61,59	22.154	24.358	24.209
Ingenio	38,15	24.439	30.022	30.831
Mogán	172,44	12.444	22.847	19.657
Moya	31,87	8.137	8.043	7.728
La Aldea de San Nicolás	123,58	7.668	8.522	7.608
Las Palmas de Gran Canaria	100,55	354.863	381.271	378.517
San Bartolomé de Tirajana	333,13	34.515	53.440	53.588
Santa Brígida	23,81	17.598	18.878	18.314
Santa Lucía de Tirajana	61,56	47.652	66.725	71.863
Santa María de Guía de Gran Canaria	42,59	13.893	14.149	13.924
Tejeda	103,30	2.400	2.136	1.921
Telde	102,43	87.949	101.080	102.424
Teror	25,70	12.042	12.857	12.449
Valleseco	22,11	3.949	3.896	3.784
Valsequillo de Gran Canaria	39,15	7.964	9.118	9.278
Vega de San Mateo	37,89	6.979	7.737	7.625
Összesen	1.560,11	730.622	846.084	846.717

Gazdaság

A spanyol hódítás utáni időszakban a sziget gazdasága a cukorexport, valamint Spanyolország és az amerikai gyarmatok kereskedelmének köszönhetően virágzott. Amikor azonban a Kanári-szigetek cukra iránti kereslet megcsappant, és beköszöntött a borászat aranykora, a sziget háttérbe szorult legfőbb riválisa, a bortermelésben élenjáró Tenerife mögött. Korábbi gazdasági stabilitását csak a 19. század végére sikerült helyreállítani, amikor fővárosát, Las Palmast a gyarmati brit hajóforgalom ellátó bázisává építették ki.

Jelenleg a fő bevételt a sziget déli felén összpontosuló turizmus adja.

Közlekedés

A legfontosabb kikötő a Puerto de la Luz, Las Palmas kikötője. A sziget repülőtere a Gran Canaria repülőtér.

Turizmus

Évente közel 3,2 millióan látogatnak a szigetre. A helyiek szerint itt az év 365 napjából 320-ban süt a nap, ami a napozás szerelmesei számára ideális.

Gran Canaria mintegy összefoglalja magában mindazt, ami a többi szigeten található. Rendelkezik kiépített strandokkal: 7,3 km hosszú sárga homokos strand San Agustíntól - Melonerasig vagy Pasito Blancóig, vagy a Charca de Maspalomas környéke (édesvízi tó a dűnék mellett) Melonerason gyönyörű homokos strand, parti házakkal, és a legmegközelíthetetlenebb vadregényes tengerpartokkal, itt vannak a legjobban védett völgyek, a legmélyebb vulkáni barázdák, és általában a legérdekesebb természeti sajátosságok.

Gran Canaria úgy él a köztudatban, mint tömegturizmusra berendezkedett üdülőhely, ahol egymást érik a szállodák és homokos, sziklás strandok. Aki ellátogat ide, az megbizonyosodhat róla, hogy milyen sok egyéb, elsősorban természeti szépségű látnivalót, műemléket, kultúrtörténeti érdekességet, szórakozási és vásárlási lehetőségeket kínál ez a sziget. Gran Canaria tájképe is változatos. Északon meredek, sziklás és csapadékosabb a vidék, míg keleti és déli oldala lankás és száraz, sivatagos jellegű.

Nem közismert, hogy a sziget fővárosa, Las Palmas de Gran Canaria milyen hangulatos, változatos, igazi spanyol város. Városi strandja, a Playa de Las Canteras is nevezetes. A város elsősorban a 35-40 év fölötti, nyugodt, de a nagyvárosi életet a nyaralással szívesen kombináló utazók által látogatott.

Nagyon pozitív, hogy a szigeten szinte minden szálloda elérhető egy órán belül. Az autópályát folyamatosan építik, ráadásul ingyenes a használata.

Az állandóan kellemes éghajlatnak köszönhetően az aktív turizmus, a sportolás szerelmesei bármikor hódolhatnak kedvtelésüknek, legyen az windsurf, golf és/vagy aki a tengerparti pihenést valamilyen aktív mozgással szeretné még változatosabbá tenni.

Legismertebb üdülőhelye Playa del Inglés és Maspalomas. A végtelennek tűnő strandon homokdűnék sorakoznak, melyek között szélvédett völgyeket találunk, ahol télen is élvezhetjük a meleg napsugarakat a sivatagi környezetben. Melonerasban kezdődnek az elegáns szállodasorok, ahol mindenki megtalálhatja a számára megfelelő szálláshelyet. Szórakozási és bevásárlási lehetőségekről a „Kasbah”, „Yumbo" és „Cita”, „Varadero” bevásárlóközpontok (spanyolul: centro comercial) gondoskodnak.

Nyáron a 36-38 fokban nem is hideg a tenger (20-22 fok), Gran Canarián több a jó homokos part, mint Tenerifén – a csúcs Las Palmasban a Playa de Las Canteras városi strand. A Maspalomas környéki csodás színű és jellegű homokdűnék, és az ottani tó a szép madarakkal. A kék zászlós strandok tengervizének tisztasága, Puerto de Mogán és térségének egyedi, bájos hangulata. Andalogni, embereket nézni Las Palmas sétányán. Las Palmas két nagyon hangulatos, szuper óvárosi negyede: a Triana és a Vegueta (este kell látni).

A Palmitos Park: sok kaktusz és pálmafa látványa, csodás virágok mindenfelé. Nincsenek kellemetlen, veszélyes rovarok, s egyéb állatok (legfeljebb egyes hotelek földszinti szobáiban csótányok).

A szörfözők Las Palmas és Maspalomas közelében, a széllovasok a délkeleti parton találnak megfelelő partszakaszokat.

További információk

• Cabildo de Gran Canaria
• Patronato de Turismo de Gran Canaria
• Carta Etnográfica de Gran Canaria

Kapcsolódó szócikk

• A Kanári-szigetek történelme