Gran Canaria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gran Canaria
Gran Canaria műholdképen
Gran Canaria műholdképen
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Legnagyobb település Las Palmas de Gran Canaria
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 531 fő/km²
Las Palmas de Gran Canaria népessége 383 308 fő (2010) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Atlanti-óceán
Szigetcsoport Kanári-szigetek
Szigetek száma 7
Terület 1532 km²
Legmagasabb pont 1949 m
Időzóna UTC±0
Elhelyezkedése
Gran Canaria (Canary Islands) - OSM Mapnik.svg
Gran Canaria (Kanári-szigetek)
Gran Canaria
Gran Canaria
Pozíció a Kanári-szigetek térképén
é. sz. 27° 57′ 31″, ny. h. 15° 35′ 33″Koordináták: é. sz. 27° 57′ 31″, ny. h. 15° 35′ 33″
A Gran Canaria weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gran Canaria témájú médiaállományokat.

A Gran Canaria (spanyolul a. m. „Nagy Kanári-sziget”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1949 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik, a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

Természeti viszonyok[szerkesztés]

A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakkal választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettőssége, eltérő flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik.

Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendő: amíg a sziget északi részén csapadékos éghajlatot találunk buja növényzettel és ültetvényekkel, közepe kopár „holdbéli táj”, déli partja pedig száraz, szinte sivatagos. Így aztán északon fejlett a mezőgazdaság: a vulkánok lankáin nem ritkák a szőlő-, banán- vagy dohányültetvények. Itt vannak a fontosabb városok; többek között Las Palmas, a sziget legnagyobb városa, a Keleti Kanári-szigetek fővárosa.

Kanári-szigetek harmadik szigete Gran Canaria mindössze 150 km-re található Afrika északnyugati partjaitól. Gran Canaria neve ellenére nem a szigetcsoport legnagyobbja, ugyanis területileg csak harmadik Tenerife és Fuerteventura után, habár a Kanári-szigetek közül az első, gazdasági, politikai és turisztikai jelentőségét tekintve. A 838 ezer lakos közel 3,2 milliós vendégsereget vonz évente. A helyiek szerint itt az év 365 napjából 320-ban süt a nap. A nap szerelmesei számára Puerto Rico-tól San Augustinig szinte összeépítették a part városait.

Legismertebb üdülőhelye Playa del Ingles ès Maspalomas a végtelennek tűnő strandon homokdűnék sorakoznak, melyek között szélvédett völgyeket találunk, ahol télen is élvezhetjük a meleg napsugarakat a sivatagi környezetben. Itt kezdődnek (Meloneras) az elegáns szállodasorok, ahol mindenki megtalálja a számára megfelelő szálláshelyet. Szórakozási és bevásárlási lehetőségekről a „Kasbah”, „Yumbo/Jumbo "és „Cita” ,"Varadero" központok, ShopingCenter-ek gondoskodnak.


Gran Canaria mintegy összefoglalja magában mindazt, ami a többi szigeten található. Gran Canaria rendelkezik a kiépített strandokkal: 7,3 km hosszú sárga homokos strand San Agusztintól - Meloneras-ig/Pasito Blancoig (Anexo II. Parkoló: 15 m-re lehet a dűnés strand mellett leparkolni néhány Euroért 2-3 órára, nagyon praktikus kisgyerekkel, sok cuccal strandolóknak!), vagy a Charca környéke (édesvízi tó a dűnék mellett) Melonerason gyönyörű homokos strand, parti házakkal, és a legmegközelíthetetlenebb vadregényes tengerpartokkal, itt vannak a legjobban védett völgyek, a legmélyebb vulkáni barázdák, és általában a legérdekesebb természeti sajátosságok.

Gran Canaria úgy él a köztudatban, mint tömegturizmusra berendezkedett üdülőhely, ahol egymást érik a szállodák és homokos, sziklás strandok. Aki ellátogat ide, az megbizonyosodhat róla, hogy milyen sok egyéb, elsősorban természeti szépségű látnivalót, műemléket, kultúrtörténeti érdekességet, szórakozási és vásárlási lehetőségeket kínál ez a sziget. Gran Canaria tájképe is változatos. Északon meredek, sziklás és csapadékosabb a vidék, míg keleti és déli oldala lankás és száraz, sivatagos jellegű.

Nem közismert, hogy a sziget fővárosa, Las Palmas milyen hangulatos, változatos, igazi spanyol város. Városi strandja, a Las Canteras nagy durranás. 35-40 év fölötti, buliéletre nem kíváncsi, de a nagyvárosi életet a nyaralással szívesen kombináló utazóknak nagyon ajánljuk Las Palmast!

Nagyon pozitív, hogy a szigeten szinte minden szálloda elérhető egy órán belül. Az autópályát folyamatosan építik, ráadásul ingyenes a használata. Könnyű és kényelmes az autóbérlés. Az autóbérléshez itt is, betöltött 18. életév, érvényes jogosítvány és dombornyomott bankkártya szükséges. 25 alatt és 70 felett számolhatnak fel pótdíjakat. A szerződés aláírásánál kell legjobban észnél lenni, különösen a felajánlott biztosítások tekintetében.

Az állandóan kellemes éghajlatnak köszönhetően, az aktív turizmus, a sportolás szerelmesei bármikor hódolhatnak kedvtelésüknek, legyen az windsurf, golf és/vagy aki a tengerparti pihenést valamilyen aktív mozgással szeretné még változatosabbá tenni.

Gran Canaria (grán kánárijá) területe: 1560 négyzetkilométer. 1350 kilométer távolságban van Európa legközelebbi pontjához.

Nyáron a 36-38 fokban nem is hideg a tenger (20-22 fok), Gran Canarián több a jó homokos part, mint Tenerifén - a csúcs Las Palmasban a Las Canteras városi strand. A Maspalomas környéki csodás színű és jellegű homokdűnék, és az ottani tó a szép madarakkal. A kék zászlós strandok tengervízének tisztasága, Puerto de Mogan és térségének egyedi, bájos hangulata. Andalogni, embereket nézni Las Palmas sétányán. Las Palmas két nagyon hangulatos, szuper óvárosi negyede: a Triana és a Vegueta (este kell látni) A Palmitos Park: sok kaktusz és pálmafa látványa, csodás virágok mindenfelé. Nincsenek kellemetlen, veszélyes rovarok, s egyéb állatok (legfeljebb egyes hotelek földszinti szobáiban csótányok)

Történelem[szerkesztés]

A Gran Canaria nevet a rómaiak adták a szigetnek, és az rajta maradt annak ellenére, hogy római valószínűleg sosem tette rá a lábát. Ez valószínűleg a kutya latin nevéből (Canis) származik, mert II. Juba Észak-afrikai uralkodó beszámolója alapján a névadó idősebb Plinius úgy gondolta, hogy a szigeteken sok kutya él.

A spanyol hódítók több sikertelen kísérlet után 1478-ban, Juan Rejón vezetésével vetették meg lábukat rajta. Bár több győzelmet is aratott, sőt, Doramas, a Telde királyság guanartaméja (főnöke) ellentámadását is leverte, Rejónt mégis elmozdították pozíciójából, és a király Pedro de Verára bízta a hadjárat vezetését. Ő a következő öt évre szüneteltette a hadakozást, és a meggyőzés eszközével próbált diadalt aratni. 1483-ban a sziget guancs főnöke, Tenisor Semidan áttért a keresztény hitre, és ezután meggyőzte honfitársait, hogy adják meg magukat. Spanyolország új gyarmataként, hamarosan a mindenfelől idesereglő kalandor csőcselék prédájává vált.

Központi hegyvidék[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A spanyol hódítás utáni időszakban a sziget gazdasága a cukorexport, valamint Spanyolország és az amerikai gyarmatok kereskedelmének köszönhetően virágzott. Amikor azonban a Kanári-szigetek cukra iránti kereslet megcsappant, és beköszöntött a borászat aranykora, a sziget háttérbe szorult legfőbb riválisa, a bortermelésben élenjáró Tenerife mögött. Korábbi gazdasági stabilitását csak a XIX. század végére sikerült helyreállítani, amikor fővárosát, Las Palmast a gyarmati brit hajóforgalom ellátó bázisává építették ki.

Jelenleg a fő bevételt a sziget déli felén összpontosuló turizmus adja. A szörfözők Las Palmas és Maspalomas közelében, a széllovasok a délkeleti parton találnak megfelelő partszakaszokat.

Tengerpartok[szerkesztés]

Gran Canaria növényvilága[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]