Európai muflon
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A kos feje
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ovis aries musimon Pallas, 1811 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.png) Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Európai muflon témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Európai muflon témájú kategóriát. |
Az európai muflon (Ovis aries musimon) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó muflon (Ovis aries) egyik alfaja.
Előfordulása[szerkesztés]
Földközi-tengeri szigetek közül Szardínián, Korzikán, Szicílián és Cipruson, ezeken kívül Anatóliában, Örményországban, Irakban, Iránban, Grúziában és Azerbajdzsánban őshonos. Közép- és Dél-Európába Korzikáról telepítették be. Magyarországra először 1868-ban hoztak be a frankfurti és a brüsszeli állatkertekből a Nyitra megyei Gímesre. Innen került később a mai Magyarország területére 1901-ben, Füzérradványba. Napjainkban a telepítéseknek köszönhetően a Kárpát-medence minden középhegységi területén előfordul.
Megjelenése[szerkesztés]
A hímet kosnak, a nőstényt az első bárányozásig jerkének, utána anyajuhnak, szaporulatát báránynak nevezik. Teste barna, a hasa, a lába térdtől lefele, a hullató körüli tükör, az arc és a fül fehér. A kosok hátán fekete csík húzódik, és a hát két oldalán fehéres folt, ún. nyereg figyelhető meg. A kosok tömege 40-45 kg, a juhoké 30-35 kg. A kosok hátrafelé ívelő szarvat viselnek, amely fokozatosan növekszik, oldalra és körben csavarodik. A nőstény egyedek 5-10%-a is viselhet szarvat. Hangja a birkafélékre jellemző bégetés, a kosoknál hallható mély morgás is, veszély eseté pedig éles füttyel riasztanak.
Életmódja[szerkesztés]
Nagyon sokféle élőhelytípusba betelepítették. Természetes előfordulását az éghajlat, a domborzat, a tengerszint feletti magasság és a vegetáció határozza meg. Nagyon fontos tényező a csapadék, különösen a hó mennyisége. Kedvező számára a 800 milliméternél kevesebb csapadék és 50-nél kevesebb hóval borított nap. Középhegységi előfordulása az optimális, 1000 méteres magasságig. Nyáron a magasabb, télen a hó nagyságától függően az alacsonyabb magasságokat választja. Télen szívesebben tartózkodik a hegyek melegebb déli lejtőin. Az olyan idősebb erdőállományokat kedveli, ahol könnyen tud legelni és a kilátás is megfelelő.
Táplálkozása[szerkesztés]
Táplálékának zömét fűfélék teszik ki. Más táplálékot csak akkor vesz fel, ha nem talál füveket. Bendője arányban kisebb mint a szarvasféléknél, így azoknál többet kérődzik.
Szaporodása[szerkesztés]
A kosok 1,5-2,5, a juhok 1,5 éves koruktól ivarérettek, de a kosok csak 4-5 éves koruktól vesznek részt a szaporodásban. A párzási időszak október közepétől december végéig tart. A kosok szaglásuk segítségével keresik fel az üzekedő juhokat. A rivális kosokkal gyakran megküzdenek. Párzás után a kos elhagyja a juhot, és újabb párzásra kész juhot keres. A vemhesség ideje 21-22 hét, az ellés március vége és május eleje között történik. Rendszerint egy, ritka esetben két bárány jön világra, melyek születés után azonnal követik anyjukat.
Vadgazdálkodás[szerkesztés]
Európa szerte stabil állományú faj, védelemre csak eredeti élőhelyein, Szardínián és Korzikán vannak előírások. Vadászati szempontból értékes faj, trófeája a kosok fejét díszítő, folyamatosan növekvő tülkös szarv, az ún. csiga. Magyarországon szeptember elsejétől kezdődik a muflonvadászat. Kemény, magas hótakaróval borított teleken rászorul a segítségre. Ezt a vadászoktól kapja kiegészítő takarmányozás, esetleg hóekézés formájában.
Képek[szerkesztés]
-
Muflon -
kosok
Források[szerkesztés]
- Holger Piegert, Walter Uloth: Der Europäische Mufflon. DSV-Verlag, Hamburg 2005, ISBN 3-88412-429-3.
- Herbert Tomiczek, Friedrich Türcke: Das Muffelwild. Naturgeschichte, Hege und Jagd. Kosmos, Stuttgart 2003, ISBN 3-440-09652-1.
- Walter Uloth: Das Muffelwild. Ovis ammon musimon. Die neue Brehm-Bücherei, Band 491. Westarp-Wissenschafts-Verlags-Gesellschaft, Hohenwarsleben 2004, ISBN 3-89432-175-X.
- Manfred Fischer, Hans-Georg Schumann: Muffelwild. Ansprechen und bejagen. Neumann-Neudamm, Melsungen 2004, ISBN 3-7888-0826-8.
- Greenfo.hu - muflon musimon alfaja - Ovis gmelini musimon[halott link]
