Ceuta

	Ceuta
	Ceuta látképe
; Ceuta címere	; Ceuta zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Rang	autonomous city of Spain
Elnök	Juan Jesús Vivas Lara
Irányítószám	51000–51999
Körzethívószám	856; 956;
Testvérvárosok	Lista Guadalajara; Cádiz; Melilla; Algeciras; Aci Catena; Belvedere Marittimo;
	Népesség
Teljes népesség	83 117 fő (2022)
Népsűrűség	4600 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10 m
Terület	28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ceuta Pozíció Spanyolország térképén
	é. sz. 35° 53′ 12″, ny. h. 5° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 35° 53′ 12″, ny. h. 5° 18′ 00″
	Ceuta weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ceuta témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ceuta Spanyolország autonóm városa Észak-Afrikában.

Neve[szerkesztés]

Elnevezésének eredete a latin Septa – ahogy a rómaiak nevezték a várost – eltorzulása az arab nyelven keresztül (Sebtah), ez pedig a latin septemből származik és a területen fekvő hét hegyre utal.

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A 28 km² kiterjedésű Ceuta autonóm város Észak-Afrikában, a Földközi-tenger partján, a Gibraltári-szoros közelében fekszik. A várost nyugatról, a szárazföld felől Marokkó határolja.

A határ[szerkesztés]

A spanyol hatóságok az illegális bevándorlás visszaszorítására Ceuta város határán hat méter magas kerítést emeltek, melyeket szögesdrótokkal és mozgásérzékelőkkel erősítettek meg.

Éghajlat[szerkesztés]

A város klímája mediterrán. Az enyhe hőmérséklet és a csapadék szintjének egyenetlensége jellemzi. Az évi átlaghőmérséklet 16,6 °C.

Történelem[szerkesztés]

A város stratégiai fontosságú elhelyezkedése miatt már az ókorban is lakott hely volt. Először a karthágóiak létesítettek itt települést, amelyet Abylának neveztek el. Őket a rómaiak követték, akik egészen az 5. század elejéig itt állomásoztak, amikor a vandálok foglalták el. A vandál uralmat rövid ideig vizigót uralom követte, őket váltották a bizánciak. 710-ben az arab seregek elfoglalták a várost, amelyet az Ibériai-félsziget megszállásának egyik bázisaként használtak. A várost 740-ben berber törzsek dúlták fel.

1415-ben a várost a portugálok foglalták el. Ez volt a Portugál Birodalom első tagja. 1668. január 1-jén azonban, Portugália függetlenségének elismeréséért cserébe, VI. Alfonz portugál király hivatalosan is átadta az ellenőrzést a spanyol uralkodó II. Károly részére. Mikor 1956-ban Marokkó elnyerte függetlenségét, Ceuta Melilla várossal együtt spanyol fennhatóság alatt maradt.

Közigazgatás[szerkesztés]

Ceuta autonóm város Spanyolország részeként (ezen státuszának elnyerése előtt Cádiz tartomány része volt). Az ország 1986-os európai uniós csatlakozása előtt vámmentes kikötőként üzemelt. Marokkó 2002-ben kísérletet tett a várostól nem messze lévő Petrezselyem-sziget elfoglalására (a terrorizmus elleni harc jegyében), ám ezt a spanyol haditengerészet meghiúsította

Gazdaság[szerkesztés]

A város gazdasági életének középpontjában a kikötő valamint az ehhez kapcsolódó iparágak állnak (olajkikötő, halpiacok valamint katonai létesítmények). A város nehezen létezne mezőgazdaság és állattenyésztés nélkül, ugyanis a halászat elsősorban a legfontosabb tevékenység. Az egyenetlen fekvés és a víz, az energia és nyersanyaghiány lehetetlenné tette a nagymértékű fejlődését a városnak.

Közlekedés[szerkesztés]

Ceuta fontos kikötőhely. Repülőtérrel nem rendelkezik, viszont rendszeres helikopterjárat köti össze Málaga nemzetközi repülőterével.

Kultúra[szerkesztés]

A város több heavy metal együttes székhelye, közülük a legismertebb a Mördark.^[2]

A város szülöttei[szerkesztés]

Idríszí (1100–1166), térképész, botanikus.
Antonio Dorregaray (1820–1882), spanyol tábornok.
Manuel Chaves González (* 1945), politikus.
José Martínez Sánchez "Pirri" (* 1945), labdarúgó.
Nayim (* 1966), labdarúgó.
Carmen Miriam Jiménez Rivas (* 1982), Bellepop tagja.
Guillermo Molina (*1984) világbajnok vízilabdázó

Testvértelepülések[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ceuta című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.