Új-Spanyolország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Új-Spanyolország
Nueva España
Új-Spanyolország zászlaja
Új-Spanyolország zászlaja
Új-Spanyolország címere
Új-Spanyolország címere
Map of the Viceroyalty of New Spain.svg

Fővárosa Mexikóváros
Államforma alkirályság
Vezetők
Hivatalos nyelv spanyol
Beszélt nyelvek spanyol, francia, navatl, maja, őslakos indián nyelvek, filippínó
Népesség
Népszámlálás szerint5 500 000 fő (1810) +/-
Becsült1519: 20 millió
1810: 5-6,5 millió fő
Terület7,657 km²
Pénznem Spanish colonial real
A Wikimédia Commons tartalmaz Új-Spanyolország
Nueva España
témájú médiaállományokat.

Új-Spanyolország (spanyolul: Nueva España) volt a megjelölése a spanyolok újvilági kolonizációs területének az Azték Birodalom 1521-ben bekövetkezett bukását követően. További hódítások után ez lett az első a négy-öt spanyol alkirályság közül Latin-Amerikában, spanyol megnevezéssel Virreinato de Nueva España – Új-spanyolországi Alkirályság. Észak-Amerikában a mai Mexikó, Belize, Guatemala, Salvador, Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Venezuela területét, valamint számos karibi szigetet, Ázsiában pedig a Fülöp-szigeteket, a Mariana-szigeteket, Guamot, a Karolina-szigeteket illetve Borneó északi részét foglalta magába. A 17. század során tovább bővült Észak-Amerika nyugati és délnyugati részének jelentős területeivel, köztük a ma az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó Kalifornia, Arizona, Új-Mexikó, Texas, Florida, Nevada, Colorado, Utah államokkal és Wyoming délnyugati részével.

1762-ben a Franciaországhoz tartozó Louisiana nyugati része Spanyolországhoz került és az alkirályságba lett betagozva, azonban 1800-ban Bonaparte Napoleon nyomására ez a terület visszakerült Franciaországhoz.

1717-ben Venezuelát az újonnan létrehozott Új-granadai Alkirálysághoz csatolták. Területéből Nagy-Britannia 1643-ban az Islas de la Bahía szigetcsoportot, 1655-ben Jamaikát, 1670-ben a Kajmán-szigeteket, 1797-ben Trinidadot és 1798-ban Belizét szerezte meg. 1697-ben Hispaniola szigetének nyugati, kisebbik része Franciaországhoz került. A gyéren kolonizált Nootka-territóriumra (a mai Brit Columbia déli részén) fenntartott igényét Spanyolország 1794-ben Nagy-Britannia nyomására visszavonta.

Új-Spanyolország és Peru alkirályságai (mely utóbbiból később Új-Granada és La Plata alkirályságait létrehozták) révén Spanyolország a Portugáliához tartozó Brazíliát leszámítva egész Latin-Amerikát uralma alá vonta. A spanyol uralom a földrajzi felfedezésektől kezdődően a 19. század eleji függetlenségi mozgalmakig tartott. 1821-ben a megmaradt törzsterület is kikiáltotta függetlenségét és megalakult a Mexikói Császárság, a mai modern Mexikó elődje.

Forrás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a New Spain című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vizekönigreich Neuspanien című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.