Belize

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belize
Belize
Belize zászlaja
Belize zászlaja
Belize címere
Belize címere
Nemzeti mottó: Under the shade I flourish
Nemzeti himnusz: Land of the Free
LocationBelize.svg

Fővárosa Belmopan
é. sz. 17° 15′, ny. h. 88° 46′
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Uralkodó II. Erzsébet belizei királynő
Főkormányzó Colville Young
Miniszterelnök Dean Barrow
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek spanyol, kreol, maja, garifuna
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
Dátum 1981. szeptember 21.

Tagság A Nemzetközösség, a CARICOM, az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint 331 900 fő (2013)[1]
Rangsorban 183
Becsült 347 000[2] fő (2015.)
Rangsorban 183
Népsűrűség 14 fő/km²
GDP 2005-ös becslés
Összes 1213 millió dollár (157)
PPP: 2156 millió dollár
Egy főre jutó 4028 dollár (81)
PPP: 7760 dollár
HDI (2003) 0,753 (91) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 22 966 km²
Rangsorban 150
Víz 0,7%
Időzóna UTC−6 (UTC-6)
Egyéb adatok
Pénznem Belize-i dollár (BZD)
Nemzetközi gépkocsijel BZ
Hívószám 501
Segélyhívó telefonszám
  • 9-1-1
  • 90
Internet TLD .bz
Villamos hálózat
  • 110 volt
  • 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Type A
  • Type B
  • BS 1363
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Belize témájú médiaállományokat.

Belize (ejtsd: belíz) egy kis ország Közép-Amerika keleti partján a Karib-tenger mellett. Határos országok északon Mexikó, nyugaton és délen Guatemala. Az ország politikai rendszere parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia, II. Erzsébet brit királynőt tekintve legfelsőbb uralkodónak. A Belize nevet használják a Belize folyóra, Belize leghosszabb folyójára, valamint a volt fővárosra és Belize legnépesebb városára, Belizevárosra is.

Az ország az egyetlen angolul beszélő állam Közép-Amerikában. Belize brit koronagyarmat volt több mint száz évig, és Brit Honduras néven volt ismert 1973-ig. 1981-ben nyerte el függetlenségét. Belize a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) tagja, és ugyanúgy karibi országnak tartja magát, mint közép-amerikainak.

Belize a legkisebb népességű független állam az amerikai kontinensen, amely nem sziget.

A negyed magyarországnyi területű trópusi ország területének felét a Yucatán-tenger lagúnás partját övező, mocsaras síkság foglalja el, amely őserdőkkel borított dombvidékbe megy át. A mezőgazdaság legfontosabb terményei a cukornád és a banán. Jelentős a trópusi esőerdő értékes fafajtáinak kitermelése (mahagóni).

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

A Közép-Amerika északkeleti részén, a Yucatán-félszigeten elterülő ország széles, mocsaras parti síksággal érintkezik a Yucatán-tenger sekély, korallzátonyos térségével. Északnyugati, 200 méter fölé emelkedő része a yucatáni mészkőtáblához tartozik. Az ország déli részén a Maja-hegység húzódik. Legmagasabb pontja: Victoria Peak (1160 méter). A tengerpart előtt húzódik 320 km hosszan a világ második leghosszabb korallzátonya. (Az első Ausztráliában a Nagy-korallzátony.)

Vízrajz[szerkesztés]

Legnagyobb folyói: A Karib-tengerbe ömlő széles, homokos, mocsaras deltájú Belize River (Belize-folyó), és az ország északi részén a tengerbe ömlő New River. A tengerparton lagúnák alakultak ki, északon nagy területek mocsarasak.

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata szubtrópusi, meleg és párás. Az esős évszak május közepétől november végéig tart, hosszabb szárazabb időszak februártól május elejéig van. A part mentén 25 °C-tól (télen) 31 °C-ig (nyáron) változik a hőmérséklet, míg az ország belsejében télen valamivel hidegebb, nyáron pedig melegebb is lehet. A hurrikán szezon júniustól novemberig tart (de már decemberben is előfordult). Északon az átlagos csapadékmennyiség kb. 1500 mm évente, míg a hegyek övezte déli területeken a 4000 mm-t is meghaladja.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Az országban több ezer fajta növény él, 200 fajta orchidea és mintegy 500 különböző faféle. Az esőerdő nagy területet tesz ki. Az ország fele lakatlan ill. a természeté.

Az országban őshonos a jaguár, a tapír, a tukán, az arakanga, különböző majomfélék is előfordulnak. A folyókban és környékén kígyók, krokodilok élnek.

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Valamilyen formában az ország területének 37%-a védett. Egy lista a legfontosabb védett területekről.[3]

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Az UNESCO természeti világörökséggé nyilvánította a part előtti korallzátony élővilágát.[4]

Történelem[szerkesztés]

Cahal Pech maja romjai

Belize őslakói a maja indiánok.

A maja civilizáció Belizében Kr. e. 1500 és Kr. u. 300 között terjedt el, fénykorát 900-ig élte.

Az első európai telepesek brit kalózok és hajótöröttek voltak 1638-tól.

A Belize név eredete bizonytalan, de az a legvalószínűbb, hogy Peter Wallace családnevének spanyol ejtéséből származik. Peter Wallace alapította az első települést Belizében 1638-ban. A Belize név eredetére másik lehetőség, hogy a 'belix' maja szóból származik, ami zavaros vizet jelent, és a Belize folyóra alkalmazták.

A partvidék megakadályozta a terület korai gyarmatosítását. Területét a 16. század elején hódították meg a spanyolok, azonban nem telepedtek itt le. A korai „Belize település a Hondurasi-öbölben” kevés lakossal bírt, Belize Town és St. George's Caye településekből állt és gyakorlatilag az Egyesült Királyság gyarmatává vált a 18. század végén. A korai 19. századtól a települést Brit Hondurasnak hívták és 1871-ben koronagyarmat lett.

Mivel a spanyolok képtelenek voltak a mai Belize ellenőrzésére, az angolok elkezdték a kékfát (Haematoxylum Campechianum L.), angolul logwood, kitermelni, amely nagyon keresett volt Európában, a gyapjúszövet-gyártásban használták festékként. 1770 táján egy másik trópusi fafajta, a mahagóni (Swietenia macrophylla King) vette át Belize fő exportcikkének szerepét. A mahagóni-kitermelés volt Belize gazdaságának alapja az 1900-as évek elejéig, amikor a citrusfélék, cukornád- és banántermelés vette át ezt a szerepet.

A Hattie hurrikán súlyos károkat okozott 1961-ben. A kormány úgy döntött, hogy a partvidéken a tengerszint alatt fekvő főváros túl veszélyes. Néhány év alatt a brit gyarmati kormányzat felépítette az új fővárost, Belmopant az ország földrajzi központjában és 1970-ben megkezdődött a hivatalok fokozatos átköltözése.

Brit Honduras belső önkormányzattal rendelkező koronagyarmat lett 1964-ben, a Belize nevet 1973. június 1-jén vette fel; az Egyesült Királyság utolsó gyarmata volt az amerikai kontinensen. George Price vezette a teljes függetlenségbe az országot 1981. szeptember 21-én. A szomszédos Guatemala nem ismerte el hivatalosan az új államot területi vita miatt.

Brit Honduras zászlaja 1919-1981 között.

A közép-amerikai spanyol gyarmatok függetlenné válásakor (1820 körül) Belize területére igényt tartott Mexikó és Guatemala is. Belize további történetén keresztül Guatemala mindig magának követelte területének egészét vagy egy részét. Ezt az igényt jelzik azok a térképek, amelyek Belizét Guatemala huszonharmadik megyéjeként jelzik. A határvita megoldatlan maradt, pedig az Egyesült Királyság, a CARICOM kormányfők, az Amerikai Államok Szervezete és egy ízben az Egyesült Államok próbálkozott a közvetítéssel. A függetlenség óta is Belizében maradt a brit helyőrség a kormány kérésére. Mind Guatemala, mind Belize részt vesz az Amerikai Államok Szervezete egyeztető folyamataiban, beleértve a Guatemala-Belize Nyelvcsere Projektet.

2005-ben nyugtalanságot okozott az ország uralkodó pártjának adóemelési törekvése.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A parlament épülete Belmopanban

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Államformája alkotmányos monarchia perszonálunióban Nagy-Britanniával, a Nemzetközösség keretein belül (Commonwealth realm). II. Erzsébet az országban mint Belize királynője (Queen of Belize) uralkodik, hivatalos címe: "Elizabeth The Second, by the Grace of God, Queen of Belize and of Her Other Realms and Territories, Head of the Commonwealth". Az uralkodót főkormányzó (Governor General of Belize) képviseli, ezt a posztot 1993 óta Sir Colville Young (1932 - ) tölti be. Az ország valutája, a belize-i dollár valamennyi forgalmi érméjén és bankjegyén II. Erzsébet királynő portréja szerepel fő motívumként.

A II. Erzsébetet képviselő főkormányzó személyes zászlaja. A Szent Edward koronán álló oroszlán az Egyesült Királyság királyi címerének eleme, e zászlón a monarchiát szimbolizálja.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Politikai pártok[szerkesztés]

Miniszterelnökök[szerkesztés]

Név hivatali ideje
George Cadle Price 1981. április 7. – 1984. december 15.
Manuel Esquivel 1984. december 15. – 1989. szeptember 4.
George Cadle Price 1989. szeptember 5. – 1993. július 1.
Manuel Esquivel 1993. július 2. – 1998. augusztus 28.
Said Wilbert Musa 1998. augusztus 28. - 2008. február 7.
Dean Barrow 2008. február 7. óta

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Az ország 6 körzetre (district) van fel felosztva:

BelizeNumbered.png
  1. Belize District
  2. Cayo District
  3. Corozal District
  4. Orange Walk District
  5. Stann Creek District
  6. Toledo District

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Belizeváros
Asszonyok egy üzemben

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Név Népesség (2010-ben)[5] Körzet
Legfőbb városok (Cities)
Belize City 68,189 Belize
Belmopan 17,861 Cayo
Kisvárosok (Towns)
Benque Viejo del Carmen 7,168 Cayo
Corozal 11,587 Corozal
Dangriga 10,791 Stann Creek
Orange Walk 12,709 Orange Walk
Punta Gorda 6,351 Toledo
San Ignacio 17,878 Cayo
San Pedro 11,665 Belize

Etnikai, nyelvi, vallási összetétel[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelv az angol, beszélt nyelvek még a spanyol, a kreol, a maja és a garifuna.

A lakosság 50%-a római katolikus, 27%-a protestáns vallású (pünkösdi, adventista, baptista stb.), 3% bahái, 9%-a vallás nélküli, 11%-a pedig egyéb felekezetekhez tartozik.

A népesség 48%-a mesztic, 25%-a kreol, 11%-a maja indián, garifuna 6%, 10%-a pedig egyéb népcsoportokhoz tartozik. A meszticek, a helyi indián őslakosság és a betelepülő fehérek keveredéséből létrejött népcsoport. Egyrészük a szomszédos országokból érkezett és spanyolul beszél. A kreolok afrikai feketék, nagy részüket a karib szigetekről hozták az országba, rabszolgaként. 6% a lakosságnak, úgynevezett garifuna más néven zambó. A zambók a feketék és indiánok keveredéséből létrejött etnikai csoport. A maradék 10%-ból körülbelül 4% a fehér (angol) telepesek utóda. A maradék népesség nagy része mulatt (fekete-fehér keverék). Ezenkívül ázsaiak is élnek még itt, főleg indiaiak és kínaiak.

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Képek
Olajkút. A kőolaj az ország fő kiviteli cikke.
Cukornád feldolgozó üzem, Orange Walk Town
Piackép, Punta Gorda Market
Belikin sör

Általános adatok[szerkesztés]

Gazdasága: agrárország

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Gazdasági alapja a növénytermesztés (cukornád, kávé, banán, kakaó, citrusfélék), de kiemelkedő az értékes trópusi fák termelése is.

Ipar[szerkesztés]

Kőolaj-kitermelés,[6] a mezőgazdasági áruk feldolgozása, építőipar.

Kereskedelem[szerkesztés]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]

  • Turizmus

Közlekedés[szerkesztés]

Út San Ignacio és Belmopan között
  • Közutak hossza: 2880 km
  • Repülőterek száma: 4
  • Kikötők száma: 4

Kultúra[szerkesztés]

Képek
Katolikus iskola Belizevárosban
Garifuna zenészek
Garifuna táncosok
A maja civilizáció egyik emléke Altun Ha
Xunantunich maja romjai
Caracol maja romjai
Lubaantun romjai

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Sokféle konyha található meg itt: észak-amerikai, angol és spanyol ízlésnek megfelelőek, továbbá kínai és libanoni vendéglők is. Tengeri hal- és rákételek nagy választékban kaphatók.

Turizmus[szerkesztés]

Képek
Nagy Kék Lyuk (Great Blue Hole)
Sartaneja
Placencia
Big Rock Falls
Lamanai romjai

Jelentős az idegenforgalom a természetvilág, a szubtrópusi klíma, a tenger, és a maja kultúra emlékei miatt.

Javasolt oltások Belize-be utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés]

A nemzeti férfi kosárlabda-válogatott, 2010

Belize eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékok során.

A Belize-i labdarúgó-válogatott eddig még nem rendelkezik kimagasló eredménnyel.

Ünnepek[szerkesztés]

  • Újév (január 1.)
  • Bliss báró napja (március 9.)
  • nagypéntek (március/április)
  • húsvétvasárnap és húsvéthétfő (március/április)
  • a munka ünnepe (május 1.)
  • Nemzetközösség-nap (május 21.)
  • St. George’s Caye napja (szeptember 10.)
  • a függetlenség napja (szeptember 21.)
  • Kolumbusz-nap (október 12.)
  • Garifuna-nap (Garifuna Settlement Day) (november 19.)
  • karácsony (december 25-26.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis
  2. CIA World Factbook. Central Intelligence Agency. Retrieved January 13, 2016.
  3. http://www.turq.com/belize/belnatpk.html
  4. http://whc.unesco.org/en/list/764
  5. Population Data – Census 2010. Statistical Institute of Belize. (Hozzáférés: 2014. február 27.)
  6. http://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=6248500

Források[szerkesztés]

  • A Világ országai. Nyír-Karta Bt. (2008) 
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Belize témájú médiaállományokat.