Ugrás a tartalomhoz

Sárgaszárnyú ara

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Arakanga szócikkből átirányítva)
Sárgaszárnyú ara
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Araformák (Arinae)
Nemzetség: Ararokonúak (Arini)
Nem: Ara (Ara)
Faj: A. macao
Tudományos név
Ara macao
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Sárgaszárnyú ara témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgaszárnyú ara témájú médiaállományokat és Sárgaszárnyú ara témájú kategóriát.

A sárgaszárnyú ara vagy makaó (Ara macao) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az Ara nembe tartozó faj.[1][2] Honduras nemzeti madara.[3]

Élőhelye Mexikótól Közép-Amerikán át Kolumbiáig, valamint Perun át Bolíviáig terjed.

Hossza 80-90 centiméter. Alapszí­ne skarlátvörös, hátának alsó része és farcsíkja világoskék. Csupasz po­fafoltja krémfehér, rajta egészen ki­csiny, szőrszerű, vörös színű dísztol­lacskák ülnek. Vállán sárga örv húzódik. Szárnya 40 centiméter hosszú, középső és nagy szárnyfedői aranysárgák, zöld csúcsi résszel, az evezők külső zászlói kékek, alsó felü­letük, és az alsó szárnyfedők vörösek. A farkfedők halványkékek, farka 51 centiméter hosszú, felső felülete skarlátvö­rös, keskeny, kék csúccsal, alsó felülete vörös. Jellegzetességei a szárny, a farcsík és a faroktő ultramarinkék tollai.

Életmódja, élőhelye

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jobbára síkvidéki esőerdők és szavannák lakója. Nagy csapatokban él. Különböző magvakkal és gyümölcsökkel táplálkozik.

Tavasszal költi ki 2-3 tojásból álló fészekalját, amelyet 28 napig védelmez.

Tojása
  1. "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2024. március 20.
  2. Oláh György (2022). "A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei". Állattani Közlemények. 107 (1–2): 109–174. doi:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  3. "Does Honduras have National flora and fauna?". 2011. július 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 22.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]