Arakanga

Arakanga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes) Család: Papagájfélék (Psittacidae) Alcsalád: Újvilági papagájformák (Arinae) Nem: Ara Faj: Arakanga (A. macao)
Tudományos név
Ara macao (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Sárgaszárnyú arakanga
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Arakanga témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Arakanga témájú médiaállományokat és Arakanga témájú kategóriát.

Az arakanga magyarul vörös ara vagy sárgavállú ara (Ara macao) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az Ara nembe tartozó faj.

Honduras nemzeti madara.

Előfordulása

Élőhelye Mexikótól Közép-Amerikán át Kolumbiáig, valamint Perun át Bolíviáig terjed.

Megjelenése

Hossza 80-90 centiméter. Alapszí­ne skarlátvörös, hátának alsó része és farcsíkja világoskék. Csupasz po­fafoltja krémfehér, rajta egészen ki­csiny, szőrszerű, vörös színű dísztol­lacskák ülnek. Vállán sárga örv húzódik. Szárnya 40 centiméter hosszú, középső és nagy szárnyfedői aranysárgák, zöld csúcsi résszel, az evezők külső zászlói kékek, alsó felü­letük, és az alsó szárnyfedők vörösek. A farkfedők halványkékek, farka 51 centiméter hosszú, felső felülete skarlátvö­rös, keskeny, kék csúccsal, alsó felülete vörös. Jellegzetességei a szárny, a farcsík és a faroktő ultramarinkék tollai.

Életmódja, élőhelye

Jobbára síkvidéki esőerdők és szavannák lakója. Nagy csapatokban él. Különböző magvakkal és gyümölcsökkel táplálkozik.

Szaporodása

Tavasszal költi ki 2-3 tojásból álló fészekalját, amin 28 napig kotlik.

Képek

• 
• 
• 

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 17.)
• Papagajonline – sárgaszárnyú ara
• Uránia állatvilág. Madarak. Gondolat Kiadó (1978). p. 227.
• EUR-Lex - Sárgavállú ara

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
• Tambopata Macaw Project