Bonaire

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bonaire
SW Bonaire.jpg
Közigazgatás
Ország  Hollandia
Különleges község Bonaire
Legnagyobb település Kralendijk
Népesség
Teljes népesség 12 877 fő (2009. jan 1.)[1] +/-
Kralendijk népessége ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Karib-tenger
Szigetcsoport Kis-Antillák, ABC-szigetek
Terület 294 km²
Legmagasabb pont Brandaris (241 m)
Időzóna AST (UTC–4)
Elhelyezkedése
Bonaire.PNG
Bonaire (Kis-Antillák)
Bonaire
Bonaire
Pozíció a Kis-Antillák térképén
é. sz. 12° 11′, ny. h. 68° 15′Koordináták: é. sz. 12° 11′, ny. h. 68° 15′
A Bonaire weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonaire témájú médiaállományokat.

Bonaire sziget a Karib-tenger déli részén, kevesebb mint 100 mérföldre Venezuela partjaitól. A Bonaire különleges község (hollandul: Bijzondere gemeente Bonaire, papiamentóul Komun special di Boneiru), amely rajta kívül a lakatlan Kis-Bonaire (hollandul: Klein Bonaire) szigetet foglalja magába, Hollandia egyik különleges községe, Sabával és Sint Eustatiusszal együtt Karibi Hollandiának nevezik. Székhelye Kralendijk.

Bonaire a Kis-Antillákhoz tartozó ABC-szigetek (Aruba, Bonaire és Curaçao) tagja. Szárazföldi területe 294 km², lakossága 12 877 fő (2009. jan 1.)[1] +/-. A karibi térség nagy részével ellentétben az ABC-szigetek a hurrikán övön kívül esnek.

2010. október 10-ig a Holland Antillák része volt, de egy népszavazás eredményeként Hollandia különleges községe lett.

Etimológia[szerkesztés]

A "Bonaire" név eredete a feltételezések szerint a venezuelai Caquetio benszülött népcsoport Bonay' szavából ered aminek jelentése: alacsony országban. A korai spanyol és holland hódítók változtatták meg Bonairére. Bár a francia befolyás nagyon sokáig jelen volt a szigeten, de nem volt elég erős ahhoz hogy megváltoztassák a Bonaire szó jelentését jó levegőre.

Történelem[szerkesztés]

Eredeti lakói[szerkesztés]

Bonaire legkorábbi ismert lakói a Caquetio indiánok voltak, akik egy másik törzs az Arawak indiánok leszármazottjai és feltehetően a mai Venezuelából érkeztek a szigetre. A régészek a Caquetio kultúrára utaló maradványokat találtak Kralendijk északkeleti részén és a Lac-öböl közelében. Továbbá erre a kultúrára utaló falfestményeket és domborműveket az Omina, Ceru Pungi, Ceru Crita-Cabai nevű barlangokban. A Caquetio indiánok magas emberek voltak, amire a sziget régi neve is utal: "las Islas de los Gigantes" vagyis az óriások szigete.

Európaiak érkezése[szerkesztés]

1499-ben Alonso de Ojeda érkezett Curaçaoba és a szomszédos Bonaire szigetére. Ojedát Amerigo Vespucci és Juan de la Cosa kísérte. A spanyol hódítók úgy gondolták, hogy a szigetek nem haszontalanok, ezért 1515-ben bennszülötteket erőszakkal Santo Domingo rézbányáiba deportáltak rabszolgának.

Spanyol időszak[szerkesztés]

1526-ban Juan de Ampies-t nevezték ki az ABC-szigetek spanyol parancsnokává. Visszahozta az eredeti Caquetio egy részét Bonairébe és Curaçaoba. Ampies háziasított állatokat importált Spanyolországból. A spanyol lakosok többnyire a sziget belsejében lévő Rinconban éltek, amely a kalóztámadások ellen védett volt.

Holland időszak[szerkesztés]

A hollandiai West India Companyt 1621-ben alapították. 1623-tól a West India Company hajói Bonairére jöttek vízért, húsért és fáért. A hollandok a szigeten hagytak néhány spanyol és portugál foglyot és ők alapították Antriolt.

Szimbólumok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b 2. Population per Island, January 1st (angol nyelven). Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 16.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bonaire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.