Dominikai Közösség
| Dominikai Közösség | |||
| Commonwealth of Dominica | |||
| |||
| Nemzeti mottó: After God is the Earth Nemzeti himnusz: Isle of Beauty, Isle of Splendour | |||
 | |||
| Fővárosa | Roseau | ||
| Koordináták: é. sz. 15° 25′ 00″, ny. h. 61° 19′ 60″ | |||
| Államforma | Parlamentáris köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Nicholas Liverpool | ||
| Miniszterelnök | Roosevelt Skerrit | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Beszélt nyelvek | francia alapú kreol | ||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 73 925 fő (2017)[1] | ||
| Rangsorban | 210 | ||
| Népsűrűség | 95 fő/km² | ||
| GDP | 2005-ös becslés | ||
| Összes | 300 millió dollár (178) PPP: 457 millió dollár | ||
| Egy főre jutó | 4 181 dollár (79) PPP: 6 764 dollár | ||
| HDI (2004) | 0,802 (60) – magas | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 754 km² | ||
| Rangsorban | 129 | ||
| Víz | 1,6% | ||
| Időzóna |
| ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
Kelet-karibi dollár (XCD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | WD | ||
| Hívószám | 1-767 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 999 | ||
| Internet TLD | .dm | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dominikai Közösség témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
A Dominikai Közösség (angolul Commonwealth of Dominica, vagy röviden csak Dominica) Dominika kis szigetén terül el a Kis-Antillák szigetívében. (Ez a szigetív vulkanikus eredetű, így gazdag földje kiváló földművelésre.) Nevét Kolumbusztól kapta, amely latinul vasárnapot jelent.[2] A terület később Nagy-Britannia gyarmata lett, 1978-ban nyerte el a függetlenségét.
A sziget nagyrészt domb- és hegyvidék. Trópusi éghajlatú földjén banánt, citrusféléket, kakaót, vaníliát, fűszernövényeket termesztenek. Jelentős bevételi forrása az idegenforgalom. Speciális bányakincse a tajtékkő(wd) (habkő), amelyből többek között pipa és szipka készíthető.
Földrajz[szerkesztés]
A szigetet nyugatról a Karib-tenger, keletről az Atlanti-óceán övezi. A Kis-Antillákon belül a Szél felőli szigetek legészakibb tagja. Martinique és Guadeloupe szigetek között helyezkedik el.
Domborzat[szerkesztés]
A vulkanikus eredetű sziget hegyvidék. A hegyoldalak meredekek, a völgyek szűkek. Legmagasabb pontja: Morne Diablatins, 1447 m.
Vízrajz[szerkesztés]
365 patakot tartanak számon. Ezek meredeken, vízeséseken át érik el a tengert. A szigeten található a világ második legnagyobb, állandóan forrásban lévő tava (Boiling Lake). Ennek mélysége is, átmérője is 60 m. A tó és környezete természeti világörökség.
A partok előtt korallzátonyok alakultak ki. Az északkeleti part homokos.
Éghajlat[szerkesztés]
A sziget éghajlata trópusi. Nyár végén előfordulhat hurrikán.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
A meredek hegyek sokáig megóvták a szigetet az európaiak nagyobb arányú betelepülésétől, a földművelés elterjedésétől. Manapság pedig tudatosan igyekeznek korlátozni a tömegturizmus káros hatásait.
A máig érintetlen esőerdőkben több olyan növény- és állatfaj él, amelyek a közeli szigetekről már kipusztultak. A közeli tengereken olyan gyakoriak a nagy testű cetfélék, hogy a bálnamegfigyelés a turizmus önálló ágává vált.
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
- Cabrits Nemzeti Park – a sziget északnyugati csúcsa, trópusi esőerdő és korallzátonyok.
- Morne Diablotin Nemzeti Park – vulkán a sziget északi részén.
- Morne Trois Pitons Nemzeti Park – vulkanikus vidék sok érdekességgel.
A nemzeti parkokon kívül is vannak védett erdők a szigetországban.
Természeti világörökségei[szerkesztés]
- Morne Trois Pitons Nemzeti Parkot 1997-ben vette fel az UNESCO a világörökség-listára.
Történelem[szerkesztés]
Dominika legkorábbi lakói az arawakok voltak. Őket a XV. században a karibok követték.
Kolumbusz Kristóf egy vasárnapi napon (vasárnap latinul (dies) Dominica) érkezett Dominikára, 1493. november 3-án. Miután vereséget szenvedtek a kariboktól, ő és legénysége elhagyta a szigetet. 1627-ben Anglia kísérelte meg sikertelenül a sziget elfoglalását. 1635-ben a franciák jelentették be igényüket, misszionáriusokat küldtek, de nem tudták elragadni Dominikát a kariboktól. Az 1660-as években a franciák elhagyták a szigetet, Saint Vincentre távoztak. A következő évszázadokban Dominika elszigetelt maradt, és egyre több olyan karib telepedett le itt, akiket a térségbe érkező európai hatalmak elűztek a környező szigetekről.
1763-ban a sziget birtokát Franciaország formálisan átadta Nagy-Britanniának. Az angolok 1805-ben nyilvánították gyarmattá a szigetet és szervezték meg igazgatását. A Brit Birodalomban 1834-ben szabadították fel az afrikai rabszolgákat, és 1838-ban a karibi térségben Dominika volt az első brit gyarmat, ahol a feketék többségbe kerültek a helyi törvényhozásban.
1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció része volt, majd 1967-ben teljes belső önkormányzatot kapott Nagy-Britannia társult államaként. A teljes függetlenséget 1978. november 3-án nyerte el Dominikai Közösség néven.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Államformája parlamentáris köztársaság.[2]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
A jogrendszer az angol mintán alapul.[2]
Politikai pártok[szerkesztés]
2020 táján a jelentősebb pártok: [2]
- Dominikai Munkáspárt vagy DLP
- Dominikai Szabadságpárt vagy DFP
- Dominikai Egyesült Munkáspárt vagy UWP
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Közigazgatásilag 10 parókiára osztják a katolikus szentek angol nevei után (zárójelben a 2011-es népsz. adatokkal):
- Saint Andrew Parish (9,471)
- Saint David Parish (6,043)
- Saint George Parish (21,241)
- Saint John Parish (6,561)
- Saint Joseph Parish (5,637)
- Saint Luke Parish (1,668)
- Saint Mark Parish (1,834)
- Saint Patrick Parish (7,622)
- Saint Paul Parish (9,786)
- Saint Peter Parish (1,430)
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népessége[szerkesztés]
Népességének változása[szerkesztés]
 |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
Legnépesebb városok[szerkesztés]
Etnikumok[szerkesztés]
A szigetlakók túlnyomó többsége afrikai eredetű fekete (a 2014-es népszámláláskor 75%). A vegyes házasságok miatt jelentős kevert népesség van (kb. 19%), valamint egy kicsi európai származású kisebbség (0,8%; francia, brit és ír gyarmatosok leszármazottai), továbbá kelet-indiaiak (0,1%) és kis számban libanoni/szíriaiak (0,1%) és más ázsiaiak.[3][4]
Nyelv[szerkesztés]
Az ország hivatalos nyelve az angol, de a mindennapi élet nyelve a francia alapú kreol.
Vallási összetétel[szerkesztés]
A lakosság 61%-a római katolikus, 6%-a adventista, 6%-a pünkösdista, 4%-a baptista, 4%-a metodista, 8%-a egyéb keresztény, 11%-a egyéb vallásokhoz tartozik vagy nem vallásos.[5] A vudu vallás is jelen van[forrás?].
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
A dominikai gazdaság az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságtól - elsősorban a banántól - függött, de egyre inkább a turizmus felé hajol el, és a kormány a szigetet mint "ökoturisztikai" célpontot kívánja népszerűsíteni.[2]
2017 szeptemberében az itt áthaladó Maria hurrikán elpusztította az ország mezőgazdaságának nagy részét, és nagy kárt okozott a közlekedési és fizikai infrastruktúrájában.[2]
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Főbb termények: banán, jamsz, grapefruit, taro, kókuszdió, yautia, cukornád. [2]
Ipar[szerkesztés]
Főbb ágazatok: szappan és kókuszolaj gyártása, bútorok, cementtömbök, cipők készítése. [2]
Kereskedelem[szerkesztés]
- Exporttermékek: banán, kopra, citrusfélék, növényi olaj, zöldség.
- Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, élelmiszer, iparcikkek.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Karib-tengeri Közösség, Egyesült Királyság, USA, Hollandia, Kanada.
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
- Közutak hossza: 780 km (baloldali közlekedéssel)
- Repülőterek száma: 2
- Kikötők száma: 2
Kultúra[szerkesztés]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
Tudomány[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
A helyi konyha jellegzetes kreol gasztronómia, amelynek különlegessége a benne felhasznált, szigeten termő sajátos fűszerek.[6]
A dominikai konyha közeli rokonságban áll Trinidad (sziget) és Saint Lucia konyhájával.
A reggeli az első legfontosabb étkezés. Legjellemzőbb reggeli fogás a szárított-sózott tőkehal, tésztával és/vagy olajban sütött süteménnyel. A gyorsétkezdékben is gyakran szolgálnak fel könnyű harapnivaló gyanánt sózott halat és süteményeket, sőt az utcai árusoktól egész nap lehet venni hal- és csirkefalatokat, valamint ízletes turmixokat.
További jellemző, könnyű ételek még a kukoricakása, amit finom kukoricadarából főznek, valamint tej és sűrített tej, amiket sokszor édesítenek cukorral. Az angol konyha hatását tükrözik a szalonnás tojásrántotta és a pirítós megléte.
Az ebéd készülhet zöldségek széles választékából, mint a jamgyökér, burgonya, rizs, borsó, útifű és tánia. A hal- és baromfihúson túl fontos alapanyag a marhahús is. A húsokat általában hagymával, sárgarépával, fokhagymával, gyömbérrel és gyógynövényekkel, például kakukkfűvel párolják le. Egy sajátos módszerrel pedig egy sűrű, sötét mártást csinálnak így. További ebédre felszolgált népszerű ételek a rizs, borsó, párolt csirke, sült marhahús, sült és párolt hal, valamint sokféle kiadós halleves és leves gazdagon ellátva gombócokkal, sárgarépával és őrleményekkel.
A sziget egzotikus gyümölcsei, mint a banán, kókusz, papaya, guáva, ananász és mangó kitűnők desszertnek, levükből pedig frissítőket készítenek. A hegyi csirké-nek nevezett montserrat-i békából (Leptodactylus fallax) készül Dominika nemzeti étele. Mivel az állat mostanra védett faj, ezért elejtése és fogyasztása engedélyhez kötött.
A legfőbb italkülönlegesség Dominikán a cukornádból készült rum, amiből puncsot és turmixot csinálnak. Angol hatásra terjedt el a teafogyasztás és a sörfőzés. A hagyományos fekete tea mellett rengeteg különféle gyógynövényből főzött teát fogyasztanak a szigeteken. A sziget saját sörmárkája a Kubuli.
Turizmus[szerkesztés]
A 21. század elején a turizmus még viszonylag fejletlen, amit a sziget erre alkalmatlan partjai és a nemzetközi repülőtér hiánya okoz. Ha mégis ezt a helyet választja valaki üdülésre, akkor kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik.
Sport[szerkesztés]
Az olimpiai játékokon eddig még nem nyert érmet az ország.
- Bővebben: Dominikai Közösség az olimpiai játékokon
Az országnak nincs labdarúgó-válogatottja.
Állami ünnepek[szerkesztés]
| dátum | Név |
|---|---|
| január 1. | újév |
| január 2. | újév másnapja |
| február/március | Karnevál (rózsahétfő) |
| február/március | hamvazószerda |
| tavasz | nagypéntek |
| tavasz | húsvétvasárnap és hétfő |
| május 1. | a munka ünnepe |
| május | pünkösdvasárnap és -hétfő |
| augusztus 1. | az emancipáció napja |
| november 3. | a függetlenség napja |
| november 4. | a népi választás napja |
| december 25-26 | karácsony |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ a b c d e f g h CIA World Factbook
- ↑ DOMINICA NATIONAL CENSUS REPORT 2000 ROUND OF POPULATION AND HOUSING CENSUS SUB-PROJECT (PDF). Caricomstats.org . [2018. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
- ↑ 2011. census. [2019. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021)
- ↑ CIA The World Factbook. [2016. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- ↑ Sullivan, Lynne M. (2004): Adventure Guide to Dominica and St Lucia. Hunter Publishing, Inc, ISBN 1-58843-393-5 107. o.
Források[szerkesztés]
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
- ↑ CIA World Factbook: : Dominica
További információk[szerkesztés]
.svg)
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
|
