Zambia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zambiai Köztársaság
Republic of Zambia (angolul)
Zambia zászlaja
Zambia zászlaja
Zambia címere
Zambia címere
Nemzeti mottó: One Zambia, One Nation
(Egy Zambia, Egy Nemzet)
Nemzeti himnusz:
Stand and Sing of Zambia, Proud and Free
(Állj fel és szólj Zambiáról, büszke és szabad)
LocationZambia.svg

Fővárosa Lusaka
d. sz. 15° 24′ 24″, k. h. 28° 17′ 14″
Államforma elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Edgar Lungu
Alelnök Inonge Wina
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek bemba, nyanja, tonga, lozi, chewa, nsenga
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
Függetlenség kikiáltása 1964. október 24.
Jelenlegi alkotmány 2016. január 5.

Elődállamok Flag of Northern Rhodesia (1939–1964).svg Észak-Rodézia
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint17 094 130 fő (2017)[1] +/-
Rangsorban64.
Becsült17 885 422[2] fő (2020)
Rangsorban64.
Népsűrűség17,2 fő/km²
Rangsorban 191.
Főbb etnikumok bambák 21%
tongák 13,6%
chewák 7,4%
lozik 5,7%
nsengák 5,3%[3]
Vallások protestantizmus 65,3%
katolicizmus 20,2%
hagyományos afrikai vallások 11%
iszlám 1,8%
GDP2019-es becslés[4]
Összes24,615 milliárd USD (106.)
PPP: 76,520 milliárd USD
Egy főre jutó1343 USD (154.)
PPP: 4176 USD
HDI (2018) 0,591[5] (143.) – közepes
Gini-index (2015) 57,1[6]
Írástudatlanság 13,25%[7]
Földrajzi adatok
Terület752 618 km²
Rangsorban 38.
Víz1%
IdőzónaCAT (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem zambiai kwacha (ZMW)
Nemzetközi gépkocsijel Z
Hívószám 260
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 9-1-1
  • 112
  • 991
  • 992
  • 993
Internet TLD.zm
Villamos hálózat 230 V/50 Hz
Elektromos csatlakozó C, D és G típus
Közlekedés iránya bal oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Zambiai Köztársaság témájú médiaállományokat.

Zambia térképe

Zambia, hivatalosan a Zambiai Köztársaság (angolul: Republic of Zambia), egy független köztársaság Dél-Afrikában. Az országot északról a Kongói Demokratikus Köztársaság, északkeletről Tanzánia, keletről Malawi, délkeletről Mozambik, délről Zimbabwe és Botswana, délnyugatról Namíbia, nyugatról pedig Angola határolja. Fővárosa és legnagyobb városa az ország délközép részén található Lusaka. Az ország neve a Zambézi folyótól származik, régebbi neve Észak-Rodézia volt.

Fekvése, határai[szerkesztés]

A tengerpart nélküli dél-afrikai ország. Északról a Kongói Demokratikus Köztársaság és Tanzánia, keletről Malawi és Mozambik, délről Zimbabwe, Botswana és Namíbia, nyugatról Angola határolja. Déli határfolyója a Zambézi.

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

Zambia domborzati térképe

Az ország jelentős részét az Afrikai-pajzs ősi kőzetein kialakult 1000-1500 méter magas fennsíkok (Katanga-, Zambézi- és Lunda-fennsík) foglalják el. Közöttük a folyók mély árkokban folynak. A fennsíkokból kiemelkedő szigethegyek és szigethegységek közül legnagyobb a Muchinga-hegység (Mabyoula, 1848 m). A fennsíkok délkeleten a Zambézi árkára szakadnak le, délnyugaton a Kalahári-medence síkságába simulnak.

A talaj nagyrészt savas, homokos és tápanyagokban szegény. A középső és déli területeken valamivel jobb minőségű.

Vízrajz[szerkesztés]

Az ország legnagyobb része a Zambézi folyó vízgyűjtőjéhez tartozik. A Zambézi hossza 3540 km, ami tovább haladva Mozambikban az Indiai-óceánba ömlik. Az állam területének durván negyede a Kongó vízgyűjtő területe. A Kongó legdélibb forrásai Zambiában találhatók.

Két másik nagyobb folyója a Kafue és a Luangwa. A Kafue 970 km hosszan folyik, és kettévágja az ország középső tartományát. Mindkettő délen a Zambézi folyót táplálja.

Zambia nagy kiterjedésű síkságain több kisebb-nagyobb árterület alakult ki. Egy-egy ilyen árterület európai szemmel hatalmas, és víz alatt áll az esős évszak nagy részében és a száraz évszak kezdetén. Ehhez a rendszeres elárasztáshoz alkalmazkodott a helyi élővilág és az ott élő emberek életmódja is.

Mesterséges eredetű az 5000 km² területű Kariba-tó, amit 1958-ban hoztak létre a Zambézin létesített duzzasztógát megépítésével.

További nagyobb tavak a Mweru, a Bangwelu és a Tanganyika, amik az ország északi részén találhatók.

Az ország északkeleti és nyugati területei az esős évszak idején szárazföldi közlekedési eszközzel megközelíthetetlenek az áradások miatt. Ezeken a területeken az éves csapadékmennyiség 1000-1500 mm. Az esős évszak decembertől márciusig tart.

Bár az ország bővízű folyókkal rendelkezik, az iható ivóvíz ritkaságnak számít. Ennek oka az ember által okozott vízszennyezés. Még a városi vízhálózatból származó vizet is fel kell forralni ivás előtt, például a bennük előforduló élősködők elpusztítása érdekében.

Éghajlat[szerkesztés]

Az ország alapvetően trópusi éghajlatú, amit enyhít a nagy tengerszint feletti magasság.

A terület legnagyobb részén két fő évszak van: az esős nyár, ami általában novembertől áprilisig tart, és a száraz évszak az év többi részében. A száraz évszak maga is két szakaszra oszlik: a hűvös száraz évszak májustól augusztusig tart, a forró pedig szeptember és október hónapokban. Legkellemesebb a hűvös száraz évszak időjárása. Hideg ekkor sincs.

A csapadék délnyugaton, a Kalahári-sivatag közelében a legkevesebb. Száraz a Zambézi egész völgye. Az ország többi részén elég a csapadék az erdők életéhez.

Az esős időszakot nehéz előre jelezni, mivel változó, hogy mikor következik be. Gyakori a szárazság.

Állat- és növényvilág, környezetvédelem[szerkesztés]

A terület kétharmadát magas fű, erdő és bokrok borítják. Csak a terület 20%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre. Az erdőket erőszakos mértékben irtják - fűtés, főzés és a megművelhető terület növelése céljából.

Vadállatok nagyrészt csak a nemzeti parkokban találhatók. Ennek oka, hogy az esetleg kiszabaduló, elkóborló vadállatokat vagy a vadorzók, vagy a gazdák ölik meg, utóbbiak a tenyésztett állataik védelme érdekében. Így vadállatok még az emberek által ritkán lakott, távoli területeken is alig fordulnak elő.

Sok állat- és növényfaj a kihalás szélén van. Ennek okai között van a túlzott használat, és a környezetszennyezés.

Nemzeti parkok[szerkesztés]

Zambia híres nemzeti parkjairól.

A nemzeti parkok angol neveik[8] alapján:

  • Blue Lagoon Nemzeti Park
  • Isangano Nemzeti Park
  • Kafue Nemzeti Park
  • Kasanka Nemzeti Park
  • Lavushi Manda Nemzeti Park
  • Liuwa Plain Nemzeti Park
  • Lochinvar Nemzeti Park
  • Lower Zambezi Nemzeti Park
  • Luambe Nemzeti Park
  • Lukusuzi Nemzeti Park
  • Lusenga Plain Nemzeti Park
  • Mosi-oa-Tunya Nemzeti Park (Viktória-vízesés)
  • Mweru Wantipa Nemzeti Park
  • North Luangwa Nemzeti Park
  • Nsumbu (Sumbu) Nemzeti Park
  • Nyika Plateau Nemzeti Park
  • Sioma Ngwezi Nemzeti Park
  • South Luangwa Nemzeti Park
  • West Lunga Nemzeti Park

Természeti világörökség[szerkesztés]

Zimbabwéval közös természeti világörökség a Viktória-vízesés a két állam határán.

Történelem[szerkesztés]

Zambia területe az őskor óta lakott, az országban élő népek elődei azonban csak a 16-17. században foglalták el a vidéket. Északi részét 1750 körül a Lunda Birodalom igázta le, ugyanekkor alakult meg a Felső-Zambézi mentén a Barotsze Királyság. Az első európaiak, a portugálok és az angolok a 18. század végén jelentek meg. A portugálokat megelőzve, a David Livingstone által bejárt terület a helyi törzsfőnökökkel való szerződések révén a Brit Dél-afrikai Társaság birtokába került. Észak-Rhodesia néven 1924-ben lett önálló brit gyarmat. A második világháború után megerősödtek az afrikaiak politikai mozgalmai. 1953-ban hozták létre Észak- és Dél-Rhodesia és Nyaszaföld gyarmatokból a Rhodesia és Nyaszaföld Államszövetséget. Az államszövetség 1963. december 31-én felbomlott, majd Észak-Rhodesia kilenc hónapos belső önkormányzat után, 1964. október 24-én elnyerte állami függetlenségét Zambia néven.

A függetlenség a számottevő ásványkincs súlyos gondokat okozott Zambiában. Túl kevés volt a képzett zambiai munkaerő a gazdaság működtetéséhez. A gazdaság nagymértékben függött a külföldiek szakértelmétől. Három szomszédos ország: Angola, Mozambik és Dél-Rhodézia gyarmati uralom alatt állt. Dél-Rhodézia fehér kormánya 1965 novemberében egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Zambiának közös határa volt Délnyugat-Afrikával (Namíbia), amelyet ekkor a Dél-afrikai Köztársaság igazgatott. A zambiaiak az antikolonialista, a fehérek uralma ellen harcoló erőkkel szimpatizáltak, különösen Dél-Rhodéziában (amely akkor a Rhodézia nevet viselte). A következő évtizedekben aktívan támogatták Angolában az UNITA mozgalmat, a Zimbabwei Afrikai Népi Uniót (ZAPU), Dél-Afrikában az Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC) és Délnyugat-Afrika Népeinek Szervezetét (SWAPO).

Rhodéziával való konfliktus következtében lezárták a határt 1973-ban, ami súlyos gondokat okozott a nemzetközi szállításokban és az áramellátásban. Kínai segítséggel vasút épült Dar es Salaam tanzániai kikötőbe. Ez csökkentette Zambia függőségét a Dél-Afrikába és a nyugati irányba, Angolán át vezető vasútvonalaktól. A vasút elkészültéig Zambia importjának és létfontosságú rézexportjának fő ütőere a TanZam út volt, amely Zambiából Tanzánia kikötővárosaiba vezetett. Olajvezeték is épült Dar es Salaamból Zambiába. Az 1970-es évek végén Mozambik és Angola függetlenné vált Portugáliától. Zimbabwe 1979-ben lett független. Mindez nem oldotta meg Zambia gondjait. A korábbi portugál gyarmatokon kitört polgárháborúk menekültek terhét zúdították Zambia nyakába és folytatódtak szállítási problémái. A Benguela vasút, amely nyugatra vezetett Angolán át, az 1970-es évek végétől lezárult a zambiai szállítmányok előtt. Zambia erőteljesen támogatta az ANC-t, amelynek külföldi székhelye Lusakában volt. Ez biztonsági problémákat okozott, mert Dél-Afrika az ANC létesítményeit Zambiában is támadta.

Az 1970-es évek közepén Zambia fő exportcikkének, a réznek az ára esett a világpiacon. Ez jelentősen nehezítette Zambia helyzetét, mert a szállítási költségek aránya megnőtt, bevételei csökkentek. Belső és külső hitelezőkhöz fordult segítségért, de mivel a réz ára tartósan alacsony maradt, egyre nehezebbé vált a hitelek törlesztése. Az 1990-es évek közepén a hitelfelvételek korlátozása ellenére Zambia egy főre eső adóssága a világon a legmagasabbak közé tartozott.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

A mai alkotmányt 1973. augusztus 25-én fogadták el. Az országban bevezették az egypártrendszert és ezután egy diktatórikus időszak következett. Az új alkotmányban egykamarás parlament szerepelt és az ország irányítását a Központi Bizottságban ülő United National Independence Party (UNIP) tagja végezték. Az UNIP monopolhelyzete elleni növekvő elégedetlenség 1990-ben a Movement for Multiparty Democracy (Mozgalom a Többpárti Demokráciáért - MMD) megszületéséhez vezetett. Az 1991-es elnökválasztáson Frederick Chiluba elsöprő sikert aratott Kaunda felett a szavazatok 81%-ának megszerzésével. A földcsuszamlásszerű győzelem betetőzéseképpen az MMD 125 helyet szerzett meg a 150 parlamenti helyből. A keleti tartományban az UNIP győzedelmeskedett 19 helyet szerezve meg.

1996-ban Chilubát az első elnöki terminusa végén ismét elnökké választották. A választásokon az MMD 131 helyet szerzett meg, miután a Kaunda által vezetett UNIP bojkottálta a választást, tiltakozva az ellen, hogy vezetőjük nem vehetett részt az elnökségért folyó harcban, és azzal vádolta a kormánypártot, hogy a választás eredménye előre eldöntött volt. Ennek ellenére a választás nyugodtan zajlott le.

2001-ben Chiluba támogatói kampányba kezdtek az alkotmánymódosításért, hogy Chilubát harmadszor is elnöknek jelölhessék. A polgári és ellenzéki tiltakozás elérte, hogy Chiluba visszalépett a harmadszori elnökjelöltségtől. Csekély szavazattöbbséggel Levy Mwanawasa nyerte a választást az MMD-nek. 2008. augusztusában bekövetkezett halála után Rupiah Banda, zambiai alelnök követte őt az elnöki pozícióban.

A végrehajtó hatalom a megválasztott elnök által vezetett kormány kezében van. Az elnököt ötéves időszakra választják, egyszeri újraválasztási lehetőséggel.

A törvényhozó hatalmat az egykamarás Zambiai Nemzetgyűlés gyakorolja. A jelenlegi Nemzetgyűlés a 2001. december 27-i választásokat követően alakult meg. Tagjainak száma 158. 150 tagot közvetlenül választanak meg a választókerületekben, 8 helyre az elnök jelöl ki képviselőt. A Nemzetgyűlés tagjai ötéves terminusban dolgoznak.

A Legfelsőbb Bíróság épülete Lusakában

Nemzetközi tagsága[szerkesztés]

Brit nemzetközösség, ENSZ, Afrikai Unió.

Elnökök[szerkesztés]

Zambia tartományai

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Utcakép, Lusaka

Zambia közigazgatási területi felosztásának két szintje van. A legnagyobb területi egységet a tartományok (province) képeznek, és annak az alegysége a kerületek (district). A tartományok élén az elnök által kinevezett miniszterek állnak. Az ország területe 10 tartományra van osztva.

Zambia tartományai (2019-es becslés)[9]
Tartomány Főváros Népesség (fő) Terület (km2)
Copperbelt Ndola 2 605 100 31 328
Déli Choma 1 902 400 68 410
Északi Kasama 1 474 700 77 650
Északnyugati Solwezi 926 500 125 826
Keleti Chipata 2 012 900 51 476
Központi Kabwe 1 793 600 110 450
Luapula Mansa 1 245 700 50 567
Lusaka Lusaka 3 308 400 23 490
Muchinga Chinsali 1 053 000 87 806
Nyugati Mongu 1 058 900 126 386

Politikai pártok[szerkesztés]

Politikai pártok angol neveik alapján (nyitható szakasz) >>>>>>>>>>>
  • All People's Congress
  • Forum for Democracy and Development
  • Heritage Party
  • Movement for Multiparty Democracy
  • New Congress Party
  • National Democratic Focus
  • National Democratic Front
  • National Leadership for Development
  • New Generation Party
  • Overseers of Justice and Chronicles
  • Patriotic Front
  • Reform Party
  • Das Wahlbündnis United Democratic Alliance
  • United Nationalist Party
  • United National Independence Party
  • United Party for National Development
  • Zambia Alliance for Progress

Külkapcsolatok[szerkesztés]

Zambia diplomáciai külképviseletei

34 országnak van zambiai külképviselete, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Afrikai Uniónak és az Európai Uniónak. Az ország a Nemzetközösség tagja. A főváros, Lusaka a Kelet és Dél-Afrika Közös Piac (COMESA) székhelye. Egy elhúzódó határvitája van a Kongói Demokratikus Köztársasággal a Luapula tartomány határairól, illetve a Zambézinél található négyes államhatár is tisztázatlan.

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Képek
Falusi gyerekek
Vidéki emberek
Római katolikus templom, Mansa
Piackép Kitwében

Általános adatok[szerkesztés]

  • Lakosság: 15 023 315 (2014)
  • Népsűrűség: 14,67 fő/km²
  • Népességnövekedés: 2,93% (2017)
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 51,1 év; nők 54,4 év (2017)[10]

Népességének változása[szerkesztés]

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Zambia legnagyobb városai népesség szerint (2010)[9]
Kép Rang Város Tartomány Népesség Rang Város Tartomány Népesség Kép
Downtown Lusaka.JPG

Lusaka

1. Lusaka Lusaka 1 747 152 11. Solwesi Észak-nyugati 90 856 Ndola01.jpg

Ndola

2. Kitwe Copperbelt 501 360 12. Mansa Luapula 78 153
3. Ndola Copperbelt 451 246 13. Chililabombwe Copperbelt 77 818
4. Kabwe Központi 202 360 14. Mazabuka Déli 71 700
5. Chingola Copperbelt 185 246 15. Kafue Lusaka 71 573
Kitwe.jpg

Kitwe

6. Mufulira Copperbelt 151 309 16. Kalulushi Copperbelt 51 863 Big Tree Natl Mont Kabwe.JPG

Kabwe

7. Livingstone Déli 134 349 17. Choma Déli 51,842
8. Luanshya Copperbelt 130 076 18. Mongu Nyugati 49 818
9. Chipata Keleti 116 627 19. Kapiri Mposhi Központi 44 783
10. Kasama Északi 101 845 20. Nakonde Muchinga 41 836

Etnikai összetétel, nyelvi és vallási megoszlás[szerkesztés]

73 népcsoport lakja az országot. Bár a nyelvek többsége bantu eredetű, kölcsönösen nem érthetők egymás számára. Beszélt nyelvek a beszélők arányában: bemba 36%, malavi 18%, tonga 15%, északnyugati törzsek 10%, barotsze 8%, mambve 5%, tumbuka 5%, egyéb (fehér) 3%. A cseva (vagy nandzsa) közvetítő nyelvként szolgál több népcsoport között.

Hivatalos nyelv az angol, ami a gyarmati múlt következménye.

Vallások: protestáns 36%, római katolikus 27%, ősi vallások hívei 27%, afrikai keresztény 9%, egyéb 1%.

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Az egy főre jutó GDP Zambiában (zöld vonal) és a környező országokban
Képek
Földművesek
Gabonatárolók egy farmon
Külszíni bánya, Kitwe
Kitwe iparterülete
Munkagép a Nchanga rézbánya területén
Útszéli üzletek, Chipata

Zambia volt a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága a 2015 előtti tíz évben, a GDP növekedése átlagosan mintegy 6,7% volt évente, de a réz (fő exportcikke) világpiaci ára zuhanni kezdett, ami visszafogta a gazdasági fejlődését.

Annak ellenére, hogy a közelmúltban erős gazdasági növekedést ért el, továbbra is súlyos mértékű a vidéki szegénység, a munkanélküliség magas szintje jellemzi, továbbá a magas születési arány és viszonylag magas HIV/AIDS betegségi ráta.[11]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

  • Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés

A termőföldeken főként kukoricát, dohányt, és gyapotot termesztenek, a legelőkön szarvasmarhát tartanak. A mezőgazdasági területeknek csak 1%-án van öntözés, pedig a búza és a rizs termesztése ezt megköveteli. Az öntözés csak a lakott területek közelében oldható meg, ahol a közműszolgáltatók ezt lehetővé teszik.

  • Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar

Gazdaságának alapja a rézbányászat-, feldolgozás- és export (a kivitel 90%-a), illetve a cink, kobalt és ólom kitermelése.

Külkereskedelem[szerkesztés]

  • Export 2015-ben[11]
    • Főbb partnerek: Kína 25,5%, Kongói Demokratikus Köztársaság 13%, Dél-Afrika 6,4%, Dél-Korea 4,9%, India 4,3%
    • Főbb áruk: réz, kobalt, villanyáram; dohány, virág, pamut
  • Import 2015-ben[11]
    • Főbb partnerek: Dél-Afrika 34,5%, Kongói Demokratikus Köztársaság 18,2%, Kenya 9,7%, Kína 7,3%, India 4,4%
    • Főbb áruk: gépek, berendezések, kőolajtermékek, műtrágya, élelmiszer, ruházat

Turizmus[szerkesztés]

Zambia infrastruktúrája nincs felkészülve még az egyéni turisták látogatására sem. A nagyvárosok és a látnivalók közötti távolságok viszonylag nagyok, a rendszeres közlekedés viszont szórványos. Egyénileg bérelt autóval pedig nagy türelmet és előzetes tervezést igényel a távolságok megtétele.

Bankautomata: csak a nagyvárosokban található.

Időzóna: UTC+2.

Vízum: az országba való belépéskor meg lehet venni, 90 napig érvényes.

Látnivalók[szerkesztés]

  • South Luangwa Nemzeti Park
  • Lower Zambezi Nemzeti Park
  • Kariba-tó
  • Viktória-vízesés
  • A járt úton kívüliek: Zambia északi részén kevesek által ismert vízeséseket és tavakat lehet felfedezni.

Látogatási évszakok[szerkesztés]

Különböző látogatási célra más évszakok alkalmasak.

  • április - augusztus: száraz évszak, de a táj zölden pompázik
  • szeptember - november: forró évszak, az állatvilág megfigyelésére alkalmas, mert a növényzet ilyenkor megritkul
  • november - április: esős évszak, madármegfigyelésre alkalmas

Közlekedés[szerkesztés]

Szárazföldi közlekedés[szerkesztés]

  • Közutak hossza: 66 781 km
  • Vasútvonalak hossza: 2173 km

Vízi közlekedés[szerkesztés]

  • Kikötők száma: 1

Légi közlekedés[szerkesztés]

  • Repülőterek száma: 11

Kultúra[szerkesztés]

Hagyományos hangszerek
Egy pengetős hangszer

Írásbeliség[szerkesztés]

Bár az angol nyelvű irodalom a gyarmatosítás kezdete, 1890 óta jelen volt, a helyi nyelveket csak évtizedekkel később, a 20. század elején kezdték írásbeli formában lejegyezni, ekkor kaptak latin betűs ábécét is. Ennek célja elsősorban az volt, hogy a Bibliát az adott nyelven elérhetővé tegyék.

Mivel az írásbeliség csak nagyjából 100 éves múltra tekinthet vissza, ezért nem csoda, hogy sokkal nagyobb hangsúlya van a napi szórakoztatásban a történetek szóbeli terjesztésének. Sok településen, környezetben megtalálható az a néhány személy (férfi vagy nő), aki érdekesen tud történeteket mesélni és sok, tanulságos történetet ismer. A mesélés ideje az esti étkezés után van; az előadás interaktív és bemutató jellegű. A mese általában szórakoztató és tanulságos, megerősíti az ismert társadalmi és erkölcsi normákat, hagyományokat. Sokszor előfordul benne „mesés”, természetfeletti fordulat, vagy más, megmagyarázhatatlan jelenség (ami ugyanakkor a hallgatók számára megszokott).

Hagyományos művészetek[szerkesztés]

Bár európai értelemben ezek művészetnek számítanak, fontos megjegyezni, hogy Zambiában ezek a tevékenységek eredetileg gyakorlati szükségletekből jöttek létre. A kosárfonás technikáját például fekvőhelyek vagy ülőalkalmatosságok készítésére is használták.

Hagyományos művészeti forma a plasztika, a gyöngyfűzés és a kosárfonás. Található néhány sziklafestmény, némelyik a legutóbbi jégkorszak időszakából.

Maszkok[szerkesztés]

Többféle maszkot készítenek, ezek anyaga is változatos: állati bőrök, tollak, fa, növényi rostok (például szizál). A maszkoknak a múltban többféle szerepe volt, ezeket más-más alkalommal használták. Általában rituális, gyógyító vagy vallási alkalmazásuk volt. Voltak maszkok, amik felidézték a meghalt ősöket, állatokat vagy szellemeket. Beavatási maszkok is voltak külön a fiatal fiúk és a lányok számára. Ezeket csak egyszer használták, a ceremónia alkalmával, majd annak végeztével megsemmisítették (ezért csak kevés maradt fenn belőlük). A táncosok maszkjai ábrázolhattak férfiakat vagy nőket, de csak férfiak viselhették őket, ők táncolták el a női szerepeket is. A maszkokat kizárólag férfiak készítették.

Teaivás[szerkesztés]

Az angol gyarmatosítás következtében hagyománnyá vált a teaivás, amit általában cukorral és tejjel isznak. A vendégeket is ezzel kínálják meg.

Bárok, klubok[szerkesztés]

Bárokban vagy klubokban alkoholos italokat lehet fogyasztani. Ezekre a helyekre csak férfiak léphetnek be, hiszen az asszonynak otthon a helye a gyerekek mellett.

Férfi és női szerepek[szerkesztés]

Már a gyarmatosítás időszaka előtt is élesen kettéváltak a férfi és női szerepek. Például férfiszerep volt a maszkok készítése, a fafaragás, és női szerep a takarítás, a főzés vagy a gyereknevelés. A szerepek mereven elválnak egymástól. A gyarmatosítás idején igen nagy létszámú erős férfikézre volt szükség a bányákban, ez szívóhatást gyakorolt a vidéki lakosságra, ahol többségbe kerültek a nők, akiknek a hagyományos női szerepek miatt amúgy is otthon kellett maradniuk.

Napjainkban, a modern Zambiában is megmaradtak ezek a merev határok. Például elképzelhetetlen, hogy egy férfi takarítson, mosson, vizet hozzon vagy főzzön. A férfiak leülnek valahol, beszélgetnek, valamilyen játékot játszanak, vagy (ha anyagilag megengedhetik maguknak) együtt söröznek.

A szétváláshoz hozzájárul az is, hogy a férfiaknak általában pénzt kereső munkájuk van, így jogosnak érzik, hogy ők rendelkeznek a pénz elosztásáról is. Az asszonynak ebbe kevés beleszólása van, ő csak a háztartás működtetéséért felel.

Oktatás[szerkesztés]

Az általános iskolákban a harmadik évtől kezdődik az angol nyelv oktatása, addig a helyi nyelven tanulnak a diákok (akik általában közös nyelvet beszélnek). Ennek következtében a 15 évnél idősebb zambiaiak 80%-a beszél és ír angolul.

Egyetemek listája (nyitható szakasz) >>>>>>>>>>>

Állami[szerkesztés]

Magán[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Az előállítás és a terjesztés költségei miatt a papíron kiadott újságok csak a városokban jelennek meg, vidékre egyáltalán nem jutnak el. A híreket és a szórakozást többnyire a rádió jelenti, a készülékek könnyű hordozhatósága és olcsósága miatt. A készülékeket elemről üzemeltetik, amit újabban kicsi, napelemes rendszerről töltenek fel. A tévé sok helyen luxuscikknek számít, ezért kevés van belőle (egy átlagos háztartás egy éves jövedelméből lehet tévékészüléket venni). A tévéadás a városoktól távolodva egyre kevésbé fogható, ami fizikailag korlátozza a használhatóságukat, és vidéken amúgy is szegényebb a lakosság.

Az 1990-es liberalizáció ellenére a média nagy része (a tévé teljesen) az állami Zambia National Broadcasting Company (ZNBC) irányítása alatt működik.

2004-es adat szerint 19 AM és 5 FM rádióadó működik az országban, de ez a gyakorlatban a sűrűn lakott, városi övezeteket jelenti, ahol az adások foghatók.

Nem mellékes körülmény, hogy vidéken kevés a megbízható, állandó áramellátás, amivel egy tévékészülék üzemeltethető lenne.

Sport[szerkesztés]

Zambiában a labdarúgás nemzeti sportnak számít. A legtöbb kis létszámú településen is megtalálható a „focipálya”, ami gyakran csak egy viszonylag sík terület, két jelképes kapufával, amik között rúgni lehet valami labdaszerűt, ami lehet, hogy csak rongyból van.

Zambia az olimpiai játékokon először 1964-ben vett részt még Észak-Rodézia néven, azóta az 1976-os olimpiai játékok kivételével minden nyári olimpián részt vettek. Az ország sportolói összesen két szereztek, egy bronzérmet ökölvívásban, egy ezüstérmet pedig atlétikában. A zambiai labdarúgó-válogatott legjobb eredménye a 2012-es afrikai nemzetek kupáján elért győzelem.

Ünnepek[szerkesztés]

Dátum Elnevezés Helyi név Megjegyzés
Január 1. Újév New Year's Day
Március 8. Nemzetközi nőnap Woman's Day
Március 12. Fiatalok napja Youth Day
Mozgóünnep Nagypéntek Good Friday
Mozgóünnep Nagyszombat Holy Saturday
Mozgóünnep Húsvéthétfő Easter Monday
Május 1. A munka ünnepe Labour Day
Május 25. Afrika nap Africa Day
Július Hősök napja Heroes' Day Július első hétfőjén tartják
Július Egység napja Unity Day A hősök napját követő kedden tartják
Augusztus Gazdák napja Farmers' Day Augusztus első hétfőjén tartják
Október 18. Nemzeti imádság napja National Prayer Day
Október 24. Függetlenség napja Independence Day Az ország 1964-es függetlenedésének ünnepe
December 25. Karácsony Christmas Day

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Zambia
A Wikimédia Commons tartalmaz Zambia témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]