Cickányfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Cickányfélék
Evolúciós időszak: Középső eocén - jelenkor
Blarina carolinensis
Blarina carolinensis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Cickányalakúak (Soricomorpha)
Család: Cickányfélék (Soricidae)
Waldheim 1814
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Cickányfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cickányfélék témájú médiaállományokat és Cickányfélék témájú kategóriát.

Mezei cickány (Crocidura leucodon)
Házi cickány (Crocidura russula)
Keleti cickány (Crocidura suaveolens)
Fájl:Watershrewskeleton.jpg
Vízicickány csontváza

A cickányfélék (Soricidae) az emlősök (Mammalia) osztályába a cickányalakúak (Soricomorpha) rendjébe tartozó család.

A régebbi rendszerezések a rovarevők (Eulipotyphla) rendbe sorolták. Három alcsalád, tizenkilenc nem és háromszáznégy faj tartozik a családhoz.

Kis termetűek, a legtöbbjük nem nagyobb egy egérnél. A legnagyobb faj az ázsiai házicickány (Suncus murinus) a trópusi Ázsiából, hossza 15 cm, testtömege 100 g.[1] Az etruszk cickány (Suncus etruscus) 3,5 cm hosszú, és 2 g tömegű.

Általában a szárazföldön élnek, és ásnak, magvak, rovarok, férgek és más táplálék után kutatva. Egyes fajok kaptárba is behatolnak télire méhet enni. Ellenük is véd a 7 mm-es rács. Vannak fára mászó, föld alatt, hó alatt élő, vagy vízben vadászó fajok is. Szemük kicsi, és nem lát jól, viszont hallásuk és szaglásuk kiváló.[2]

Mozgásuk gyors, anyagcseréjük igen élénk. Naponta legalább a testsúlyuk 90%-ának megfelelő mennyiségű táplálékot kell elfogyasztaniuk. A fogságban élő cickányok napi élelemigénye a testsúlyuk 50 és 200%-a között változik.[3] Orruk hosszú, megnyúlt, ormányszerű. Hangjuk a madarak csiripelésére emlékeztet. A mezei cickány és az erdei cickány mindenütt előfordul. Éjjel és nappal egyaránt tevékenykednek.

A cickányoknak van egy mirigyük a testük mindkét felén, ami pézsmát választ ki, amit a legtöbb ragadozó nem kedvel. Azért lehet mégis találni a természetben megölt cickányt, mert valamilyen ragadozó, általában róka, ragadozó madár vagy bagoly egérnek nézte és tévedésből ölte meg. Néhány állat azonban megeszi a cickányt, egyikük a gyöngybagoly, amely gyakran éppen a cickányokra specializálja magát.[4]

Télen nem hibernálódnak, de anyagcseréjük lelassul. Testtömegük 30-50%-át is elveszítik, ami a csontok, a koponya és a belső szervek méretének csökkenésével jár.[5]

A cickányoknak nem nő a foguk úgy, mint a rágcsálóknak, sőt, már születésük előtt elveszítik tejfogaikat. A fogak elhasználódása az idősebb cickányok problémája. Metszőfogaik hosszúak és élesek, rágófogaik a száj hátsó részében találhatók. Fogképletük

Jellemzően magányos életmódúak, a hím és a nőstény csak a párzás idején van együtt. Egyes fajok üreget ásnak maguknak. Egy nőstény cickány akár évi 10 almot is felnevelhet, különösen a trópusokon, ahol egész évben tudnak szaporodni. A szoptatás ideje 17–32 nap. A nőstény gyakran közvetlenül szülés után párzik, és miután elválasztott egy almot, már meg is szüli a következőt. Várható élettartamuk 12-30 hónap.[2]

A cickányok más szempontból is különlegesek. Néhány fajuk mérgező, ami szokatlan az emlősök körében. A mérget a fog vájata vezeti a zsákmányba. A méreg több vegyületet tartalmaz, az amerikai rövidfarkú cickányok (Blarina fajok) méregmirigyeinek tartalma akár 200 egér életének kioltására is elegendő. Az egyik vegyülettel magas vérnyomást, egy másikkal migrént és izomidegrendszeri betegségeket kezelnek.[6] A Blarina brevicauda faj nyála soricidint tartalmaz, ami egy lehetséges jelölt a petefészekrák ellen.[7]

A denevérekhez és a fogascetekhez hasonlóan néhány faj képes echolokációra. Ezek a Sorex és a Blarina nemekbe tartoznak. Ide tartozik az erdei cickány, a Sorex vagrans, és a Blarina brevicauda. A madagaszkári tanrekfélék és a patkányvakondfélék is rendelkeznek ezzel a képességgel. Ultrahangok rövid sorozatát adják ki.[8][9] A denevérekkel szemben ezek kis amplitudójúak, széles sávúak, multiharmonikusak, és frekvenciamoduláltak. A közeli tájékozódásra használják, és nem a zsákmány felkutatására.[9]

Rendszerezés[szerkesztés]

A család az alábbi 3 alcsaládok, 19 nem és 304 faj tartozik.

Fehérfogú cickányok[szerkesztés]

A fehérfogú cickányok (Crocidurinae) alcsaládba kilenc nem és kétszáztíz faj tartozik

  • Crocidura (Wagler, 1832) – 172 faj
    • Crocidura aleksandrisi
    • Crocidura allex
    • Andamán-szigeteki cickány (Crocidura andamanensis)
    • Crocidura ansellorum
    • Arab cickány (Crocidura arabica)
    • Crocidura arispa
    • Crocidura armenica
    • Crocidura attenuata
    • Crocidura attila
    • Crocidura baileyi
    • Crocidura baluensis
    • Crocidura batesi
    • Crocidura beatus
    • Crocidura beccarii
    • Crocidura bottegi
    • Crocidura bottegoides
    • Crocidura brunnea
    • Crocidura buettikoferi
    • Crocidura caliginea
    • Kanári-szigeteki cickány (Crocidura canariensis)
    • Kaszpi cickány (Crocidura caspica)
    • Crocidura cinderella
    • Crocidura congobelgica
    • Crocidura crenata
    • Crosse-cickány (Crocidura crossei)
    • Crocidura cyanea
    • Crocidura denti
    • Crocidura desperata
    • Crocidura dhofarensis
    • Crocidura dolichura
    • Doucet-cickány (Crocidura douceti)
    • Crocidura dsinezumi
    • Crocidura eisentrauti
    • Crocidura elgonius
    • Crocidura elongata
    • Crocidura erica
    • Crocidura fischeri
    • Crocidura flavescens
    • Crocidura floweri
    • Crocidura foetida
    • Nigériai szavannacickány (Crocidura foxi
    • Délkelet-ázsiai fehérfogú cickány (Crocidura fuliginosa
    • Crocidura fulvastra
    • Crocidura fumosa
    • Crocidura fuscomurina
    • Crocidura glassi
    • Crocidura gmelini
    • Crocidura goliath
    • Crocidura gracilipes
    • Nagyfejű cickány (Crocidura grandiceps)
    • Crocidura grandis
    • Crocidura grassei
    • Crocidura grayi
    • Crocidura greenwoodi
    • Crocidura harenna
    • Crocidura hildegardeae
    • Crocidura hilliana
    • Crocidura hirta
    • Crocidura hispida
    • Crocidura horsfieldii
    • Crocidura hutanis
    • Crocidura ichnusae
    • Indokínai cickány (Crocidura indochinensis)
    • Jackson-cickány (Crocidura jacksoni)
    • Crocidura jenkinsi
    • Crocidura jouvenetae
    • Crocidura katinka
    • Crocidura kivuana
    • Crocidura lamottei
    • Crocidura lanosa
    • Crocidura lasiura
    • Crocidura latona
    • Crocidura lea
    • Crocidura lepidura
    • Mezei cickány (Crocidura leucodon)
    • Crocidura levicula
    • Crocidura littoralis
    • Hosszúlábú cickány (Crocidura longipes)
    • Crocidura lucina
    • Crocidura ludia
    • Crocidura luna
    • Crocidura lusitania
    • Crocidura macarthuri
    • Crocidura macmillani
    • Crocidura macowi
    • Crocidura malayana
    • Crocidura manengubae
    • Crocidura maquassiensis
    • Crocidura mariquensis
    • Crocidura maurisca
    • Crocidura maxi
    • Crocidura mindorus
    • Ceyloni cickány (Crocidura miya)
    • Crocidura monax
    • Crocidura monticola
    • Crocidura montis
    • Crocidura muricauda
    • Crocidura musseri
    • Crocidura mutesae
    • Crocidura nana
    • Crocidura nanilla
    • Crocidura negligens
    • Crocidura negrina
    • Nicobár-szigeteki cickány (Crocidura nicobarica)
    • Nigériai cickány (Crocidura nigeriae)
    • Crocidura nigricans
    • Crocidura nigripes
    • Crocidura nigrofusca
    • Crocidura nimbae
    • Crocidura niobe
    • Crocidura obscurior
    • Crocidura olivieri
    • Crocidura orientalis
    • Crocidura orii
    • Crocidura palawanensis
    • Crocidura paradoxura
    • Crocidura parvipes
    • Crocidura pasha
    • Crocidura pergrisea
    • Crocidura phaeura
    • Crocidura picea
    • Crocidura pitmani
    • Crocidura planiceps
    • Fekete erdei cickány (Crocidura poensis)
    • Crocidura polia
    • Crocidura pullata
    • Crocidura raineyi
    • Crocidura ramona
    • Crocidura rapax
    • Szent cickány (Crocidura religiosa)
    • Crocidura rhoditis
    • Crocidura roosevelti
    • Házi cickány (Crocidura russula)
    • Crocidura selina
    • Crocidura serezkyensis
    • Crocidura shantungensis
    • Crocidura sibirica
    • Szicíliai cickány (Crocidura sicula)
    • Crocidura silacea
    • Crocidura smithii
    • Szomáli cickány (Crocidura somalica)
    • Crocidura stenocephala
    • Keleti cickány (Crocidura suaveolens)
    • Crocidura susiana
    • Crocidura tanakae
    • Crocidura tansaniana
    • Crocidura tarella
    • Crocidura tarfayensis
    • Crocidura telfordi
    • Crocidura tenuis
    • Crocidura thalia
    • Crocidura theresae
    • Crocidura thomensis
    • Crocidura trichura
    • Crocidura turba
    • Crocidura ultima
    • Usambara hegységi cickány (Crocidura usambarae)
    • Crocidura viaria
    • Crocidura virgata
    • Crocidura voi
    • Crocidura vorax
    • Crocidura vosmaeri
    • Crocidura watasei
    • Crocidura whitakeri
    • Crocidura wimmeri
    • Crocidura wuchihensis
    • Crocidura xantippe
    • Yankari cickány (Crocidura yankariensis)
    • Crocidura zaphiri
    • Crocidura zarudnyi
    • Crocidura zimmeri
    • Krétai cickány (Crocidura zimmermanni)
  • Paracrocidura (Balsac, 1956) – 3 faj
  • Sylvisorex (Thomas, 1904) – 12 faj, dzsungelcickányok
    • Sylvisorex camerunensis
    • Sylvisorex granti
    • Howell-dzsungelcickány (Sylvisorex howelli)
    • Sylvisorex isabellae
    • Sylvisorex johnstoni
    • Sylvisorex konganensis
    • Sylvisorex lunaris
    • Sylvisorex morio
    • Sylvisorex ollula
    • Sylvisorex oriundus
    • Sylvisorex pluvialis
    • Sylvisorex vulcanorum

Myosoricinae alcsalád[szerkesztés]

A Myosoricinae alcsaládba 3 nem és 18 faj tartozik

  • Congosorex (Balsac & Lamotte, 1956) – 2 faj
    • Congosorex polli
    • Congosorex verheyeni

Soricinae alcsalád[szerkesztés]

Rövidfarkú cickány (Blarina brevicauda)

A Soricinae alcsaládba 14 nem és 86 faj tartozik

  • Blarinellini (Reumer, 1998) – 1 nem tartozik a nemzetségcsoporthoz
  • Blarinini (Kretzoi, 1965) – 2 nem tartozik a nemzetségcsoporthoz
    • Blarina (Gray, 1838) – 4 faj, rövidfarkúcickányok
    • Cryptotis (Pomel, 1848) – 30 faj, kisfülúcickányok
      • Cryptotis alticola
      • Cryptotis brachyonyx
      • Cryptotis colombiana
      • Cryptotis endersi
      • Cryptotis equatoris
      • Cryptotis goldmani
      • Cryptotis goodwini
      • Cryptotis gracilis
      • Cryptotis griseoventris
      • Cryptotis hondurensis
      • Cryptotis magna
      • Cryptotis mayensis
      • Cryptotis medellinia
      • Cryptotis mera
      • Cryptotis meridensis
      • Cryptotis merriami
      • Cryptotis mexicana
      • Cryptotis montivaga
      • Cryptotis nelsoni
      • Cryptotis nigrescens
      • Cryptotis obscura
      • Cryptotis orophila
      • Apró kisfülűcickány (Cryptotis parva)
      • Cryptotis peregrina
      • Cryptotis peruviensis
      • Cryptotis phillipsii
      • Cryptotis squamipes
      • Cryptotis tamensis
      • Thomas-kisfülűcickány (Cryptotis thomasi)
      • Cryptotis tropicalis
Miller-vízicickány ( Neomys anomalus)
    • Nesiotites (Bate, 1945) – 2 faj
      • Nesiotites hidalgo
      • Nesiotites similis
  • Notiosoricini (Reumer, 1984) – 2 nem tartozik a nemzetségcsoporthoz
    • Megasorex (Hibbard, 1950) – 1 faj
      • Megasorex gigas
    • Notiosorex (Coues, 1877) – 4 faj
      • Notiosorex cockrumi
      • Sivatagi cickány (Notiosorex crawfordi)
      • Notiosorex evotis
      • Notiosorex villai
Erdei cickány (Sorex araneus)
Törpecickány (Sorex minutus)
  • Soricini (Fischer, 1814) – 1 nem tartozik a nemzetségcsoporthoz
    • Sorex (Linnaeus, 1758) – 15 faj
      • Havasi cickány (Sorex alpinus)
      • Erdei cickány (Sorex araneus)
      • Sorex arizonae
      • Sorex emarginatus
      • Sorex merriami
      • Törpecickány (Sorex minutus)
      • Apró cickány (Sorex minutissimus)
      • Sorex planiceps
      • Sorex saussurei
      • Sorex sclateri
      • Sorex stizodon
      • Sorex thibetanus
      • Sorex trowbridgii
      • Sorex ventralis
      • Sorex veraecrucis

Források[szerkesztés]

  • Dr. Berend Mihály, Dr. Szerényi Gábor: BIOLÓGIA II., Állattan, Ökológia, 275 old.
  • Örösi Pál Zoltán: Méhek között (1957).
  • ITIS rendszerbesorolása
  • Novum állatvilág enciklopédia III.: Emlősök III.: Kisebb növényevők, rovarevők és erszényesek. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2009. ISBN 978-963-9703-57-5 – magyar nevek egy része

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Shrew című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Weblap[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Louch, C.D.; Ghosh, A.K. & Pal, B.C. (1966). "Seasonal Changes in Weight and Reproductive Activity of Suncus murinus in West Bengal, India". Journal of Mammalogy 47 (1): 73–78. JSTOR 1378070
  2. ^ a b Barnard, Christopher J..szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 758–763. o (1984). ISBN 0-87196-871-1 
  3. Reid, F. (2009). "A Field Guide to the Mammals of Central America and Southeast Mexico". p. 63-64. [1]
  4. Preben Bang és Preben Dahlström: Állatnyomok és -jelek, Mérték Kiadó, 2006
  5. (1990. január 1.) „The natural history of shrews”.  
  6. Piper, Ross (2007), Extraordinary Animals: An Encyclopedia of Curious and Unusual Animals, Greenwood Press.
  7. BioProspecting NB, Inc's novel ovarian cancer treatment found effective in animal cancer model., 2009. április 8. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
  8. (1979.) „Echolocation by the Short-Tailed Shrew Blarina brevicauda”. Journal of Mammalogy 60 (4), 751–9. o. DOI:10.2307/1380190.  
  9. ^ a b (2009.) „Why do shrews twitter? Communication or simple echo-based orientation”. Biology Letters 5 (5), 593–596. o. DOI:10.1098/rsbl.2009.0378. PMID 19535367.