Mezei cickány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Mezei cickány
Crocidura leucodon.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Eulipotyphla
Család: Cickányfélék (Soricidae)
Alcsalád: Fehérfogú cickányok (Crocidurinae)
Nem: Crocidura
Faj: C. leucodon
Tudományos név
Crocidura leucodon
Hermann, 1780
Elterjedés
Crocidura leucodon range map.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mezei cickány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei cickány témájú médiaállományokat és Mezei cickány témájú kategóriát.

A mezei cickány (Crocidura leucodon) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a cickányfélék (Soricidae) családjába tartozó réteken, füves területeken élő, kis gerinctelenekkel táplálkozó emlősfaj.

A régebbi hagyományos rendszerbesorolások a rovarevők (Insectivora) rendjébe sorolták, de molekuláris biológiai vizsgálatok alapján ma a Eulipotyphla rend tagja.

Előfordulása[szerkesztés]

A mezei cickány Közép- és Nyugat-Európa, illetve Közép-Ázsia lakója. Elterjedésének északi határa nagyjából Közép-Németországon és -Lengyelországon át húzódik. Délen Olaszország és Görögország déli részéig található meg. Az Ibériai-félszigetről, Skandináviából és a Brit-szigetekről hiányzik. Magyarországon az egész országban előfordul, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon gyakoribb.

A közeli rokon keleti cickányhoz hasonlóan főként a nyílt, füves területeket, mezőket, szántóföldeket, erdőszéleket, esetleg a bokros területeket részesíti előnyben, ahol a főleg füvekből álló flóra közepesen nagyra nő. Aszályos években, amikor a fű kiperzselődik, mélyebben fekvő, nedvesebb részekre, vagy bokrosokba húzódik.

Megjelenése[szerkesztés]

Crocidura leucodon-1.jpg

Bundája hátán szürkésbarna, hasán szürkésfehér. Sötétebb felső része és világos alsó része között éles az átmenet. Farkán szürkésfehér, hosszú, szálkás szőrszálak vannak. Feje megnyúlt, pofája hegyes, bajuszszőrei hosszúak, orra állandó mozgásban van. Szemei kicsik, fülei alig emelkednek ki a bundájából. Fogai fehérek.

A mezei cickány testhossza 6,4-8,7 cm, farokhossza 2,9-4,6 cm, testmagassága 1,2-1,3 cm. Testtömege 6-13 gramm.

Életmódja[szerkesztés]

Crocidura leucodon-2.jpg

A mezei cickány a talajban és a talajfelszínen élő gerinctelenekkel táplálkozik. Étrendjét elsősorban földigiliszták, bársonylegyek lárvái, ikerszelvényesek, csigák és különféle rovarok alkotják. Növényi részeket szinte egyáltalán nem fogyaszt. Elhullott állatok maradványait is megeheti.

A cickányok anyagcseréje testméretükkel fordítottan arányos. Minél kisebb egy állat, testfelülete a tömegéhez képest annál nagyobb, és így hővesztesége is nagyobb, ezért állandó kalóriafelvételre van szüksége. A cickányok éjszaka és nappal is aktív állatok, hiszen naponta testsúlyuk kétszeresének megfelelő táplálékot kell felvenniük. Ha nem találnak elég táplálékot, sajátságos merev állapotba jutnak. Ez a merev állapot mesterségesen is előidézhető a takarmány megvonásával.

Inkább éjszaka aktív. Általában felszín alatti járataiban mozog, tápláléka egy részét is itt szedi össze. Nem alszik téli álmot, ilyenkor a hó alatti járataiban kutat élelem után.

Ellenségei a különféle baglyok (leginkább a gyöngybagoly, de kimutatták már uráli bagoly, macskabagoly, kuvik, erdei és réti fülesbagoly köpetéből is), a vörös róka, menyétfélék és a házi macska.

Szaporodása[szerkesztés]

A mezei cickány évente 2-4 alkalommal szaporodik, szaporodási időszaka áprilistól szeptemberig tart. Vemhességi ideje 28-31 nap, utódainak száma ellésenként 3-10. A kölykök nagyon aprók, lárvaszerűek, teljesen csupaszok, szemük és hallójáratuk zárt. Testtömegük 0,8-0,9 gramm. A kölykök 18-22 napig szopnak. Ivarérettségüket 8-10 hónapos korban érik el. Élettartamuk 3 év.

A nőstény cickány sűrűn átköltözteti fészekalját, a pár napos kölyköket a szájában viszi át az új helyre. Körülbelül 1 hetes kortól a kölykök „karavánt” alkotva, egymás faroktövébe harapva vonulnak.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A mezei cickány nagy elterjedési területe és viszonylagos gyakorisága miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett státusszal szerepel. Kelet-Európa déli részén (leginkább Ukrajnában) létszáma az utóbbi 50 évben jelentősen lecsökkent. Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft. Elsősorban a mezőgazdasági vegyszerezeés okozta mérgezés és táplálékhiány fenyegeti. Szerepel a berni konvenció III. függelékében is.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]