Távol-keleti pézsmacickány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Távol-keleti pézsmacickány
Kifejlett példány
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Eulipotyphla
Család: Cickányfélék (Soricidae)
Alcsalád: Fehérfogú cickányok (Crocidurinae)
Nem: Suncus
Ehrenberg, 1832
Faj: S. murinus
Tudományos név
Suncus murinus
(Linnaeus, 1766)
Szinonimák
Szinonimák
  • Suncus albicauda (Peters, 1866)
  • Suncus albinus (Blyth, 1860)
  • Suncus andersoni (Trouessart, 1879)
  • Suncus auriculata (Fitzinger, 1868)
  • Suncus beddomei (Anderson, 1881)
  • Suncus blanfordii (Anderson, 1877)
  • Suncus blythii (Anderson, 1877)
  • Suncus caerulaeus (Kerr, 1792)
  • Suncus caerulescens (Shaw, 1800)
  • Suncus caeruleus (Kerr, 1792)
  • Suncus celebensis (Revilliod, 1911)
  • Suncus ceylanica (Peters, 1870)
  • Suncus crassicaudus (Lichtenstein, 1834)
  • Suncus duvernoyi (Fitzinger, 1868)
  • Suncus edwardsiana (Trouessart, 1880)
  • Suncus fulvocinerea (Anderson, 1877)
  • Suncus fuscipes (Peters, 1870)
  • Suncus geoffroyi (J. B. Fischer, 1830)
  • Suncus giganteus (Geoffroy, 1831)
  • Suncus grayii Motley & Dillwyn, 1855
  • Suncus griffithi (Horsfield, 1851)
  • Suncus heterodon (Blyth, 1855)
  • Suncus indicus (Geoffroy, 1811)
  • Suncus kandianus (Kelaart, 1852)
  • Suncus kelaarti (Blyth, 1855)
  • Suncus kroonii (Kohlbrugge, 1896)
  • Suncus kuekenthali (Matschie, 1901)
  • Suncus leucura (Matschie, 1894)
  • Suncus luzoniensis (Peters, 1870)
  • Suncus malabaricus (Lindsay, 1929)
  • Suncus mauritiana (Reichenbach, 1834)
  • Suncus media (Peters, 1870)
  • Suncus microtis (Peters, 1970)
  • Suncus muelleri (Jentink, 1888)
  • Suncus muschata (Hatori, 1915)
  • Suncus myosurus (Pallas, 1785)
  • Suncus nemorivagus (Hodgson, 1845)
  • Suncus occultidens (Hollister, 1913)
  • Suncus palawanensis (Taylor, 1934)
  • Suncus pealana (Anderson, 1877)
  • Suncus pilorides (Shaw, 1796)
  • Suncus riukiuana (Kuroda, 1924)
  • Suncus rubicunda (Anderson, 1877)
  • Suncus sacer (Ehrenberg, 1832)
  • Suncus saturatior (Hodgson, 1855)
  • Suncus semmelicki Tate, 1944
  • Suncus semmeliki Koller, 1930
  • Suncus semmelinki (Jentink, 1888)
  • Suncus seramensis Kitchener, 1994
  • Suncus serpentarius (I. Geoffroy in Bélanger, 1831)
  • Suncus sindensis (Anderson, 1877)
  • Suncus soccatus (Hodgson, 1845)
  • Suncus sonneratii (I. Geoffroy, 1827)
  • Suncus sumatranus (Peters, 1870)
  • Suncus swinhoei (Blyth, 1859)
  • Suncus tytleri (Blyth, 1859)
  • Suncus unicolor (Jentink, 1888)
  • Suncus viridescens (Blyth, 1859)
  • Suncus waldemarii (Peters, 1870)
Elterjedés
Elterjedési területe; a kék az eredeti, a vörösbe betelepítettékElterjedési területe; a kék az eredeti, a vörösbe betelepítették
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Távol-keleti pézsmacickány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Távol-keleti pézsmacickány témájú médiaállományokat és Távol-keleti pézsmacickány témájú kategóriát.

A távol-keleti pézsmacickány (Suncus murinus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a cickányfélék (Soricidae) családjába és a fehérfogú cickányok (Crocidurinae) alcsaládjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A távol-keleti pézsmacickány Dél- és Délkelet-Ázsiában őshonos, a következő országokban: Afganisztán, Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kelet-Timor, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Szingapúr, Srí Lanka, Tajvan (Kínai Köztársaság), Thaiföld és Vietnám. A házi egérhez hasonlóan ez a faj is az embernek köszönheti „felvirágzását”. Betelepítették a Közel-Keleten, Afrikában, a Fülöp-szigeteken és Madagaszkár szigetén.

Megjelenése[szerkesztés]

Szeme apró, látása rossz, míg szaglása és hallása kiváló. Testhossza 16 cm, ebből a farok 9 cm. Testtömege 90 g.

Életmódja[szerkesztés]

Éjjel aktív. Tápláléka rovarok, egyéb szárazföldi ízeltlábúak, magvak és mogyorók. Miközben a házakban rovarok után kutat, csörömpölő hangokat hallat.

Popkulturális hatás[szerkesztés]

Kipling Dzsungel könyvében Chuchundra egy távol-keleti pézsmapatkány.

Források[szerkesztés]