Biológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Biológia
A Természet allegorikus ábrázolása (Élisabeth Sonrel, képeslap, 1900 körül)
A Természet allegorikus ábrázolása (Élisabeth Sonrel, képeslap, 1900 körül)

Tárgya az élőlények eredete, leszármazási kapcsolatai, testfelépítése, működése, és a környezettel való kapcsolatai
Ágai
Jelentős művelői Theophrasztosz, Dioszkoridész, Plinius, Albertus Magnus, Gessner, Linné, Buffon, Lamarck, Cuvier, Humboldt, Darwin, Pasteur, Huxley, Haeckel, Pavlov, Szent-Györgyi, Pauling, Lorenz, Crick, Watson
Jelentős kézikönyvei Ádám–Straub F.–Győrffy–Loksa: Biológiai lexikon (Budapest, 1987)
természettudományok
Nektárt gyűjtő méh

A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból[1]) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik. A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében.[2] A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban,[3] Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean-Baptiste Lamarck szintén 1802-ben.[4] Treviranus könyve („Biologie oder Philosophie der lebenden Natur für Naturforscher und Aerzte”[4]) már címével jelzi a mai értelmét.

A modern biológia különböző szakterületekből áll, melyek lényegét az alábbi öt axióma foglalja össze:

  1. A sejtek az élet alapvető egységei.
  2. Az öröklődés alapvető egységei a gének.
  3. Az új fajok és öröklött jellemzőik az evolúció eredményei.
  4. Egy szervezet úgy szabályozza belső környezetét, hogy fenntartsa stabil és állandó állapotát.
  5. Élő szervezetek energiát fogyasztanak és alakítanak át.

Története[szerkesztés]

Áttekintés[szerkesztés]

A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az általános biológia (vagy biologia generalis[5], probiológia) néven szokás összefoglalni (például evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig biontológia vagy biologia universalis[5] néven (például zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.).[6] A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az individuális biológia vagy idiobiológia), de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a szupraindividuális vagy szünbiológiának). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az őslénytan (paleontológia) tudományai.[6] Ezért sokan vélik úgy, hogy a „biológia” nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.

Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére:

Híres biológusok[szerkesztés]

A biológia főbb ágazatai[szerkesztés]

Eperfa termései (Morus alba)
Vadgesztenye virága
Egy kék tengericsillag pihen a korallon, Ausztrália partjainál
Felföldi marha
Fotó a mára már kihalt kvaggáról
Triceratopsz csontváza

Azokat a tudományágakat, amelyek az élő természettel foglalkoznak, biológiai tudományoknak nevezzük. Az általános biológia az élő természet fejlődéstörvényeit foglalja össze.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Erich Meyer, Karl Zimmerman: Lebenskunde. Lehrbuch der Biologie für Höhere Schulen. Erfurt, Kurt Stenger, 1939 ff.
  2. Michael Christoph Hanow: Philosophiae naturalis sive physicae dogmaticae: Geologia, biologia, phytologia generalis et dendrologia. 1766.
  3. Thomas Junker: Geschichte der Biologie. München, C. H. Beck Verlag, 2004. ISBN 978-3-406-50834-9
  4. a b Lorande Loss Woodruff: History of Biology, The Scientific Monthly, 1921, 3. szám, 253-281.
  5. a b Christian Friedrich Harless: Grundzüge der allgemeinen Krankheitslehre: mit den Elementen der allgemeinen Biologie und der Physiologie des Menschen insbesondere. Leipzig, Weidmannsche Buchhandlung Verlag, 1817.
  6. a b Szacsky Mihály: Az orvostudomány, PALATINUS Élettudományi sorozat, 2006.