Kafferbivaly

Kafferbivaly
Bivalybika
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Alrendág: Pecora Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Tulokformák (Bovinae) Nemzetség: Tulkok Bovini Nem: Syncerus Hodgson, 1847 Faj: S. caffer (Sparrman, 1779)
Alfajok
Syncerus caffer caffer Syncerus caffer nanus Syncerus caffer brachyceros Syncerus caffer mathewsi
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kafferbivaly témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kafferbivaly témájú médiaállományokat és Kafferbivaly témájú kategóriát.

19. századi rajz

Kafferbivaly csorda.

Őserdei vagy vörös bivaly

A kafferbivaly vagy fokföldi bivaly (Syncerus caffer) a tülkösszarvúak családjába tartozó párosujjú patás.

Származása, elterjedése

Nem közeli rokona az ázsiai vízibivalynak; eredete máig tisztázatlan. A tulkok nemzetségének (Bovini) egyetlen, Afrikában élő képviselője.

Megtalálható Etiópiában, Szomáliában, Zambiában, Zimbabwében, Namíbiában, Botswanában, Mozambikban, Dél-Afrikában, Kenyában és Tanzániában.

Alfajai

• Syncerus caffer aequinoctialis
• szavanna bivaly (Syncerus caffer caffer)
• őserdei vagy vörös bivaly (Syncerus caffer nanus)
• szudáni bivaly vagy rövidszarvúbivaly (Syncerus caffer brachyceros)
• hegyi bivaly (Syncerus caffer mathewsi)

Megjelenése

A bika az 1,7 méter magasságot, a 3,4 méter hosszt és a 900 kilogrammot is elérheti. Egy kifejlett hím marmagassága nagyjából 1,5 méter, tömege átlagosan 680 kg. A nőstény 10–15 cm-rel alacsonyabb; tömege 500–600 kg.

Életmódja, élőhelye

Rendkívül erős állat. Az emberen kívül csak kevés a természetes ellensége; még az oroszlánoktól is képes megvédeni magát (és olykor meg is öli a támadókat). Az oroszlánok esetenként megölik és megeszik a bivalyokat, ám általában sok oroszlán kell egyetlen felnőtt példány leterítéséhez; leginkább a sérült vagy idős egyedeket sikerül levadászni. A leopárd és a foltos hiéna csak újszülött borjakat ejt el. A házi szarvasmarhával korlátozott sikerrel keresztezték; háziasítani nem sikerült.

A kafferbivaly a nyílt szavannától a sűrű bozótosokig előfordul. Előszeretettel dagonyázik.

Az öt afrikai nagyvad egyikeként a kafferbivaly fürge és félelmetes vadállat, mely évente rengeteg embert öklel fel, tapos el és öl meg. A víziló mellett elnyerte a legveszélyesebb nagyvad hírnevet.

Szaporodása

A csorda összetétele nemtől és kortól független, de léteznek csak hímekből álló csapatok is. A hím „szarvpáncélnak” is hívott szarvainak vastagságáról ismerhető fel. A bikák nyolcéves korukban válnak ivaréretté. A tehenek először ötéves korukban ellenek, 11,5 hónapos vemhesség után. Az idősebb bikákat kiveti a csorda, és általában a hím csapatokba tömörülnek.

Állatkertekben

Fogságban ritkábban látható, mint a vízibivaly, főleg a bikák kiszámíthatatlansága miatt. Magyarországon egyedül a Budapesti Állatkertben tartják, ahol vörös bivaly nevű alfajának egy bikája és két tehene él.

További információk

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
• Nature-wildlife.com
• Fokföldi bivaly (Syncerus caffer caffer) adatok és fotók – Wild Animals Online encyclopedia
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
• Angol nyelvű fajleírás