Kafferbivaly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kafferbivaly
Bivalybika
Bivalybika
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok Bovini
Nem: Syncerus
Hodgson, 1847
Faj: S. caffer
(Sparrman, 1779)
Alfajok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kafferbivaly témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kafferbivaly témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kafferbivaly témájú kategóriát.

19. századi rajz
Kafferbivaly csorda.
Őserdei vagy vörös bivaly

A kafferbivaly vagy fokföldi bivaly (Syncerus caffer) a tülkösszarvúak családjába tartozó párosujjú patás.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem közeli rokona az ázsiai vízibivalynak; eredete máig tisztázatlan. A tulkok nemzetségének (Bovini) egyetlen, Afrikában élő képviselője.

Megtalálható Etiópiában, Szomáliában, Zambiában, Zimbabwében, Namíbiában, Botswanában, Mozambikban, Dél-Afrikában, Kenyában és Tanzániában.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bika az 1,7 méter magasságot, a 3 méter hosszt és a 900 kilogrammot is elérheti. Egy kifejlett hím marmagassága nagyjából 1,5 méter, tömege átlagosan 680 kg. A nőstény 10–15 cm-rel alacsonyabb; tömege 500–600 kg.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendkívül erős állat. Az emberen kívül csak kevés a természetes ellensége; még az oroszlánoktól is képes megvédeni magát (és olykor meg is öli a támadókat). Az oroszlánok esetenként megölik és megeszik a bivalyokat, ám általában sok oroszlán kell egyetlen felnőtt példány leterítéséhez; leginkább a sérült vagy idős egyedeket sikerül levadászni. A leopárd és a foltos hiéna csak újszülött borjakat ejt el. A házi szarvasmarhával korlátozott sikerrel keresztezték; háziasítani nem sikerült.

A kafferbivaly a nyílt szavannától a sűrű bozótosokig előfordul. Előszeretettel dagonyázik.

Az öt afrikai nagyvad egyikeként a kafferbivaly fürge és félelmetes vadállat, mely évente rengeteg embert öklel fel, tapos el és öl meg. A víziló mellett elnyerte a legveszélyesebb nagyvad hírnevet.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csorda összetétele nemtől és kortól független, de léteznek csak hímekből álló csapatok is. A hím „szarvpáncélnak” is hívott szarvainak vastagságáról ismerhető fel. A bikák nyolc éves korukban válnak ivaréretté. A tehenek először öt éves korukban ellenek, 11,5 hónapos vemhesség után. Az idősebb bikákat kiveti a csorda, és általában a hím csapatokba tömörülnek.

Állatkertekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fogságban ritkábban látható, mint a vízibivaly, főleg a bikák kiszámíthatatlansága miatt. Magyarországon egyedül a Budapesti Állatkertben tartják, ahol vörös bivaly nevű alfajának egy bikája és két tehene él.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]