Etiópia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság
የኢትዮጵያ ፌዴራላዊ ዲሞክራሲያዊ ሪፐብሊክ
(Ityop'iya Federalawi Demokrasiyawi Ripeblik)
Etiópia zászlaja
Etiópia zászlaja
Etiópia címere
Etiópia címere
Nemzeti himnusz: Whedefit Gesgeshi Woude Henate Ethiopia
LocationEthiopia.svg

Fővárosa Addisz-Abeba
é. sz. 8°, k. h. 39°
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Mulatu Teshome Wirtu
Hivatalos nyelv amhara
Beszélt nyelvek angol, tigrinya, oromija, szomáli, arab

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint 85 000 000 fő (2015)[1] +/-
Rangsorban 14
Becsült 87 952 991 fő (2014. június)
Rangsorban 14
Népsűrűség 64 fő/km²
GDP 2008
Összes 84,299 millió
Egy főre jutó  (1122,93$)
HDI (2008) 0,503 (155) – 
Földrajzi adatok
Terület 1 127 127 km²
Rangsorban 26
Víz 0,7%%
Időzóna EAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Etiópiai birr (ETB)
Nemzetközi gépkocsijel ETH
Hívószám 251
Internet TLD .et
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

Etiópia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található. Az egyik legszegényebb ország: az emberek több mint fele él szegénységben.

Neve a görög ethio (jelentése: égett vagy napsütött) és pia (jelentése: arc) szavakból tevődik össze vagyis „ember napsütötte arccal”. Az Etióp-magasföld évezredes történelmi neve Abesszínia.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etiópia domborzati térképe
Etiópia éghajlati térképe
  sivatagi
  félsivatagi
  szavannai
  trópusi
  hegyvidéki
Etiópia műholdas képe
Földrajzi képek
Az Etióp-magasföld egy részlete, háttérben a Ras Dashan
A Simien Nemzeti Park egy része
Simien-hegység
Jellemző tájkép az ország északi részén, Tigré államban
Wondo Genet
Tájkép Addis Zemen és Gondar között
A Danakil félsivataga
Félsivatagi tájkép, Oromia
Vulkánok a Danakil-mélyföldön (Erta Ale)
A Kék-Nílus egy vízesése
A Simien-hegység egy vízesése
Wonchi-tó
Az Omo völgyének felső része

Etiópia Afrika második legmagasabban fekvő országa Lesotho után, hiszen területének kb. a fele több mint 1200 m magasan fekszik. Központi része a 2500 m magas Etióp-magasföld hullámos fennsíkja, amelyből 4000 métert meghaladó csúcsok emelkednek ki. Északkeleten fekszik a Danakil-mélyföld félsivatagi vidéke, délkeleten az óceán felé fokozatosan alacsonyodó, bazalttal borított szomáli lépcsővidék határolja.

Az ország legmagasabb hegyei: Ras Dashen 4620 m, Talo (4413 m), Guma Terara (4231 m) és Guge (4203 m). Etiópiában számos ma is működő vulkán található.

Az ország fővárosa, Addisz-Abeba is 2370 magasan fekszik.

Az országnak 5328 km határa van. Dzsibutival 349 km, Eritreával 912 km, Kenyával 861 km, Szomáliával 1600 km, Dél-Szudánnal 883 km, Szudánnal 723 km közös.

Lásd még: Etiópia vulkánjainak listája

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország legjelentősebb folyója a Nílus egyik forrásága, a Kék-Nílus. A Nílus vízrendszeréhez tartoznak még a Sobat, az Atbara és a Tekeze folyók is. Az Indiai-óceánba ömlik a Jubba és mellékfolyója a Shebelle. Lefolyástalan területek vizeit gyűjti össze az Omo és az Avas (Awash).

Etiópia legnagyobb tava a Tana-tó. Az ország legnagyobb krátertava a Shala, a Langano pedig a legmagasabban fekvő tó. A száraz területeken számos sós tó fekszik, legjelentősebb az Abbé-tó. Etiópiához tartozik a Turkana-tó kisebb, északi része is.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország az Etióp-magasföldön fekszik, ezért az éghajlata 3 zónára osztható: a trópusi éghajlat területe 1800 m-ig terjed, 1800 és 2500 m között van a meleg és 2500 m felett a hideg zóna.

Addisz-Abeba napi középhőmérséklete 8 és 24 °C között változik évszaktól függően. Az évi csapadékmennyiség 500 mm. A hegyvidékeken 2500 mm is elképzelhető.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek az élővilágról
Szervál
Fehérfülű turákó
Pelikánok a Tana-tavon
Szavannasas egy elgázolt sakál teteménél
Krokodil
Pávián
Hím dzseládapávián
Foltos hiénák
Fekete mamba
Vadszamár
Hegyi nyala
Nílusi víziló
Etióp farkas
Lobelia rhynchopetalum
Fa termetű Euphorbia

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti park szövetségi állam alapítás éve terület (km²)
Abijatta-Shalla Oromia 1963 887
Awash Oromia, Afar 1958 756
Bale-Mountains Oromia 1962 2471
Gambela Gambela 1966 5071
Mago Déli nemzetek, nemzetiségek és népek 1971 2162
Nechisar Déli nemzetek, nemzetiségek és népek 1966 514
Omo Déli nemzetek, nemzetiségek és népek 1958 4068
Simien Amhara 1959 179
Yangudi-Rassa Afar 1969 4731

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO világörökség listájára felvették Etiópia egyik nemzeti parkját:

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkori Bazilidész-palota Gondarban

Az Etióp-felföldön az i. e. II. évezred óta biztosan szemita nyelvű népek élnek. Az i. e. I. évezredben már fejlett civilizáció volt itt. 315 után kereszténnyé lett az akkoriban éppen egységes ország. Ez a keresztény hatalom a 6. században átmenetileg a mai Jemenre is kiterjesztette hatalmát, így köze volt az iszlám vallás keletkezéstörténetéhez. Amikor az Etióp-felföldet körös-körül iszlám országok vették körül, Etiópia elszigetelődött, belsőleg elgyengült, a központi hatalom szétforgácsolódott. A 16. században a portugálokkal sikerült kapcsolatot teremteni, segítségükkel vertek vissza egy nagyon jelentős ellenséges támadást. 1632-ben viszont kiűzték Etiópiából a jezsuitákat és minden más nyugati keresztényt. Ismét az elszigetelődés korszaka következett 1858-ig. A 19. század második felében ismét megerősödő császári hatalom kiterjesztette dél felé az ország határait és ahhoz is volt elég ereje, hogy Adua városánál 1896-ban megvívott csatában visszaverje az olasz gyarmatosító törekvéseket.

Az I. világháború kitörésekor Afrikában csak két független állam volt: Etiópia és Libéria. A világháborúban Etiópia nem vett részt, bár Törökország szövetségese volt. A későbbiekben az olasz fasiszták az abesszíniai háborúban ismét megkísérelték Etiópia meghódítását. 1936-ban indított támadásuk nyomán átmenetileg (1941-ig) elfoglalták Etiópiát, és az „Olasz Birodalomhoz” csatolták. Őket a britek verték ki, akik 1944-ben visszaadták Hailé Szelasszié császárnak az uralmat.

Hailé Szelassziét világszerte hősként ünnepelték, a rasztafarik egyenesen istennek látták. De képtelen volt jól kormányozni. Korrupció és éhínségek nyomorították országát. 1974-ben szélsőbalos katonatisztek megdöntötték hatalmát. 1975-ben, máig tisztázatlan körülmények között érte a halál, egyes feltételezések szerint meggyilkolták. A Mengisztu Hailé Mariam által vezetett rezsim a Szovjetunió támogatásával remélte a kitörést az elmaradottságból. Politikájuk tovább súlyosbította a gazdasági nehézségeket. Az éhínségek tovább ismétlődtek és nemzeti alapú gerillaharccal kellett szembenézni Eritreában és Tigre tartományban.

1977-ben Szomália megtámadta Etiópiát. Az ogadeni háborúban az etióp csapatok kubaiak részvételével, jelentős szovjet katonai szállításokkal megtámogatva gyors győzelmet arattak. De a belső nehézségeken nem tudtak úrrá lenni, Szovjetunió széthullásával nem maradt a rezsimnek támogatója, végül tagjainak menekülniük kellett az országból a mindent elfoglaló lázadók elől.

Azóta Etiópia többpárti demokrácia. 1993-ban népszavazás eredményeként elismerte Eritrea függetlenségét. Az új Eritreával 1998-ban súlyos áldozatokat követelő határháborúba keveredett. Ezt a konfliktust 2000-re rendezték. Etiópia ma gazdaságilag gyenge, fejletlen ország viszonylag erős hadsereggel. Bár többpárti demokrácia, a választások tisztaságát rendszeresen vitatják.

Legújabban a szomáliai konfliktusba avatkozott be katonailag, megmentve a nemzetközileg elismert kormányt az iszlám felkelőkkel szemben.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország elnöke, Mulatu Teshome
A pénzügyminisztérium épülete Addisz-Abebában

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1974 előtt Etiópia abszolút monarchia volt. Az utolsó császár Hailé Szelasszié volt. 1974-ben a katonák vették át az ország irányítását és szocialista népköztársaság lett az ország.

1991 óta Etiópia szövetségi köztársaság. Az alkotmányt 1995 fogadták el. Az ország államfője egyben a parlament elnöke is. A miniszterelnök a legerősebb pártból kerül ki. A parlament 2 kamarás. A Szövetségi ház 198 képviselővel és a Népi képviselőház 548 képviselővel alkotja a parlamentet. A parlamentet 5 évre választják.

Etiópia az alábbi nemzetközi szervezeteknek tagja: ENSZ, Afrikai Unió, Világbank, IMF.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államfők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Derg elnökei:

  • Aman Mikael Andom: 1974. szeptember 12. – 1974. november 17.
  • Mengisztu Hailé Mariam: 1974. november 17. – 1974. november 28.
  • Tafari Benti: 1974. november 28. – 1975. február 3.
  • Mengisztu Hailé Mariam: 1977. február 11. – 1987. május 10.

Etióp Népi Demokratikus Köztársaság:

Etiópia:

  • Tesfaye Gebre Kidan: 1991. május 27. – 1991. május 28.
  • Meles Zenawi: 1991. május 28. – 1995. augusztus 22.

Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság:

Kormányfők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etióp Császárság:

  • Makonnen Endelkachew: 1942- 1957. november 1.
  • Abebe Aragai: 1957. november 27. - 1960. december 15.
  • Imru Hailé Szelasszié: 1960. december 12. - 1960. december 15. (államcsíny)
  • Tsehafti Taezaz Aklilu Abte-Wold: 1961. április 17. - 1974. március 1.
  • Endelkachew Makonnen: 1974. március 1. - 1974. július 22.
  • Mikael Imru: 1974. augusztus 3. - 1974. szeptember 12.

A Derg kormányzása alatt a tisztséget nem töltötték be.

Etióp Népi Demokratikus Köztársaság

  • Fikre Szelasszié Wokderes: 1987. szeptember 10. - 1989. november 8.
  • Hailu Yimenu: 1989. november 8. - 1991. április 26.
  • Tesfaye Dinka: 1991. április 26. - 1991. május 27.

Etiópia:

  • Tesfaye Dinka: 1991. május 27. - 1991. június 6.
  • Tamirat Layne: 1991. június 6. - 1995. augusztus 22.

Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság:

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etiópiát 1995 óta 9, etnikai alapon kijelölt szövetségi állam és két önkormányzattal rendelkező város alkotja:

Ethiopia regions numbered.png
  1. Addisz-Abeba
  2. Afar
  3. Amhara
  4. Benishangul-Gumuz
  5. Dire Dawa
  6. Gambela
  7. Harar
  8. Oromia
  9. Szomália
  10. Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
  11. Tigray

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek
Addisz-Abeba, Churchill út
Utcakép egy vidéki településről Ogaden régióban
Életkép az ország déli részéről, Omo folyó völgye
Daró törzsi asszonyok
Etióp fiatalok Gondarban
Lányok Afar régiójában (ÉK-Etiópia)
Emberek Tigré (Tigray) államban (Észak-Etiópia)
Ethiopian women in the drought.jpg
Oromók mosnak
Hamar törzsi táncosok (DNy-Etiópia)
Etióp ortodox keresztény templom
Keresztény templom, Awassa
Népsűrűségi térkép

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország becsült népessége 2014 második félévében 88 millió fő. Etiópia ezzel a 14. legnépesebb ország.

Az évi növekedés 1984 és 1994 között 2,8%, 1994 és 2007 között pedig 2,6%-os volt, amivel Etiópia a leggyorsabban növekvő népességű országok közé tartozik.

A természetes szaporodás értéke 2009-es becslés alapján kimagasló: 32‰ (nyolcadik legnagyobb)[2]. Ennek fő oka, hogy a születési arányszám nagyon magas, 44 ‰ körüli (hetedik legmagasabb érték), a termékenységi mutató pedig egy nőre átlagosan 6,1 szülést jelez. A halálozások aránya 12‰.

Az átlagos népsűrűség 65 fő/km², az Etióp-magasföld esetében ennek két-háromszorosa, a keleti országrészé negyede.

A népesség 50,5%-a férfi, 49,5%-a nő. Az országban nagyon sok a fiatal: 46%-a 14 éven aluli, a 65 éven felüliek aránya mindössze 3%. A várható átlagéletkor 55 év (férfiaknál 53, nőknél 58 év). A jelenlegi átlagéletkor mindössze 16,9 év.

Az írni-olvasni tudók aránya a 15 évesnél idősebb lakosságon belül 2003-ban átlagosan 43% volt, ami szintén nagy nemek közti eltérést mutat: a férfiaknál 50%, a nőknél 35%.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etiópia lakosságának mindössze 1/6 (16,2%) él városokban. Ez az arány viszonylag lassan növekszik, 1984-ben 14% volt.

Etnikai megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etiópia és Eritrea fő népcsoportjai:

BlackStar.PNG főváros
Disc Plain black.svg nagyobb város

A 20. században az amharák voltak az államalkotó népcsoport. A legmagasabb réteget az Etióp-fennsík északi és középső részén honos földművelő szemita népek az amharák és közeli rokonaik (pl. a tigray-k) képviselik. A déli-délnyugati országrészen a hamita eredetű oromók (gallák) vannak többségben. A déli határvidékeken fekete-afrikai népcsoportok élnek, a keleti területeken szomáliak és afarok, a szudáni határmentén pedig kisebb negrid népek találhatóak.

Etiópia legnagyobb népcsoportjai (2007)[3]

népcsoport száma aránya (%) szöv. állam
oromo (galla) 25 489 024 34,5 Oromia
amhara 19 870 651 26,9 Amhara
szomáli 4 581 794 6,2 Szomália
tigray (tigrinya) 4 483 892 6,1 Tigray
szidamo 2 966 474 4,0 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
guragie 1 867 377 2,5 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
welaita 1 707 079 2,3 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
hadiya 1 284 373 1,7 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
afar (danakil) 1 276 374 1,7 Afar
gamo 1 107 163 1,5 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek

Nyelvi megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Etiópia” amhara nyelven írva

Az országban több mint 80 nyelvet beszélnek. A hivatalos nyelv az amhara. Az amhara nyelv az ország 17 millió lakosának az anyanyelve. Regionális nyelvek: oromo, harari, szomáli, afar, kafficho,ritkán arab.

Vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság legnagyobb része az ősi etióp (kopt) keresztény egyházhoz tartozik (43,5%), amely meghatározó az ország életében. További 18,6% a különböző protestáns felekezetek híve, 0,7% pedig római katolikus. Az Oromók egy része, a teljes szomáli lakosság, illetve egyéb kisebb népcsoportok népei azonban az iszlám követői (33,9%). [4]

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kereskedelmi Bank egy épülete a fővárosban
Földművesek
Piackép, Dire Dawa
Bevásárlóközpont Addisz-Abebában

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etiópia GDP-je 2009-ben vásárlóerő-paritás alapján 76,7 milliárd, folyó áron számolva 34,3 milliárd dollár volt. A GDP növekedése jelentős: 2007-ben és 2008-ban több mint 11%, 2009-ben 8%, amivel az országok között a negyedik helyet szerezte meg[2]. A gyors növekedés ellenére azonban Etiópia még ma is Földünk egyik legszegényebb országa, ahol az egy főre jutó GDP összege mindössze 900 USD, ezzel a 228 országot tartalmazó listán a 213-ik helyen található[2]. Adósságállománya eléri a GDP 32%-át, ebből 12% a külső adósság (4,2 milliárd dollár).

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természeti erőforrásai a népesség számához mérten szűkösek, az alapvető ellátást sem tudják biztosítani, főleg a nagymértékű erózió, illetve az elmaradott technika miatt.

A mezőgazdaság jellege a magassági övekhez igazodik. Az 1800 m-nél alacsonyabb forró övet (kolla) a nomád pásztorkodás jellemzi. Az Avas folyó mentén kisebb cukornádültetvények találhatók. A nedvesebb déli területeken megjelenik a kávé, amely a szabadban és ültetvényeken is terem. A kitűnő minőségű árucikk az ország exportjából 50-60%-kal részesedik, utána a főleg arab államokban keresett katcserje következik.

Az 1800–2500 m magasságban lévő meleg öv (vojna-dega) már a földművelés színtere. Itt terem az ország legfontosabb élelmiszernövénye, a teff (Eragrostis abyssinica), ebből készítik a kenyérhez való finom szemű, jól tárolható lisztet. Az öv magasabb részein megterem a búza, az árpa, illetve a kukorica és a köles. Itt termesztik a nép ellátásában fontos szerepet játszó hüvelyeseket és olajos növényeket (szezám, ricinus, repce), illetve gyümölcsöket. A régebben híres szőlőművelés a filoxéra pusztítása miatt lehanyatlott.

A nappal a földekre kihajtott, éjszaka istállóba zárt szarvasmarháknak a trágyáját eltüzelik, és csak nagyon kis része kerül a talaj javítására, akkor is jobbára a konyhakertekbe.

A magasföld déli, csapadékosabb részén megterem a banánhoz hasonló enszete (Ensete edulis), amely termése ugyan nem ehető, de törzsének anyagából lisztet őrölnek.

A 2500 m-nél magasabban levő hűvös öv (dega), a gyakori fagyok miatt alkalmatlan a földművelésre. A területet az alacsony színvonalú állattenyésztés hasznosítja, amely a mezőgazdaság termelésének 1/4-ét adja, de az ebből a mezőgazdasági ágazatból származó hús és bőr mennyisége kevés.

Etiópia gazdasága a mezőgazdaságon alapul. Ez a szektor adja a GDP 46 és az export 80%-át, miközben lakosság 80%-át foglalkoztatja. A mezőgazdaság legfőbb problémáit a szárazság, a túllegeltetés, a talajpusztulás, és az erdőirtás okozzák. Valamennyi ok a túlnépesedésre vezethető vissza. Ezen túl a magas adók és a rendkívül alacsony színvonalú infrastruktúra is megnehezíti a termelést és az értékesítést.

A legfontosabb termesztett növények a következők (2007)[5]: a kávé (325 800 t), a hüvelyesek (1,6 millió t, főleg bab), olajos magvúak (120 000 t), gabonafélék (kukorica 3,3 millió t, búza 2,2 millió t, cirok 2,1 millió t), burgonya (525 000 t), cukornád (1,1 millió t) és zöldségfélék (1,1 millió t).

Az állattenyésztés a lakosság 15%-ának ad megélhetést. Etiópiában van Afrika egyik legnagyobb állatállománya. A legnagyobb mennyiségben[6] (2007) szarvasmarhát (43 millió darab), tyúkféléket (36 millió), juhot (26 millió darab), kecskét (21 millió darab), szamarat (4,3 millió darab) és tevét (2,3 millió darab) tartanak.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ásványkincsek legnagyobb része feltáratlan,csak nagyon kevés nemesfémet bányásznak. A mennyiségileg jelentős vízenergia még kihasználatlan. A feldolgozóipar gerince a kézművesség. A gyáripar államosított, és a fővárosba tömörül, legfontosabb ágazatai a textil- és élelmiszeripar.

A főváros, Addisz-Abeba az ország központjában fekszik, kereskedelmi, kulturális és közlekedési csomópont. Az afrikai országok által alapított Afrikai Unió központja is itt van, így a városnak politikai szerepe is van.

Az ipar részesedése a gazdaságból mindössze 4%, ám ez az utóbbi években némi emelkedést mutatott. Az üzemek túlnyomó többsége Addisz-Abebában koncentrálódik. Az 1990-es évek végén megkezdődött az állami vállalatok magánkézbe adása.

Legfontosabb ágazat az ipar termelési értékének 40%-át adó élelmiszeripar, valamint a textil- és bőripar, melyeknek szerepe az exportban is jelentős.

A nehézipari ágazatok közül egyedül az acélgyártás emelhető ki, melynek termelése a 2003-as 6 000 t-ról 2007-re 110 000 t-ra nőtt[7] (ekkor 2008-ra már 350 000 t kapacitás kiépítését tervezték). A másik említhető modern iparág a cementgyártás, melynek 1,7 millió tonnás termelése a hazai szükségletek 1/3-át fedezi.

Az ország energiahordozókban szegény, az energiatermelés 90%-át vízerőművek adják. A beépített vízerőművi kapacitás 2007-ben 650 MW volt, melyet további fejlesztésekkel duplájára terveztek emelni.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb külkereskedelmi termékei 2013-ban [8]:

  • Exporttermékek: kávé, khat, arany, bőrtermékek, élő állatok, olajos magvak
  • Importtermékek: élelmiszerek és élő állatok, kőolaj és kőolajipari termékek, vegyi anyagok, gépek, gépjárművek, gabonafélék, textiláruk

Főbb kereskedelmi partnerek 2013-ban [9]:

  • Export: Kína 13%, Szaúd-Arábia 8,3%, Németország 8,3%, USA 8,1%, Belgium 7,1%
  • Import: Kína 15,3%, Szaúd-Arábia 8,1%, India 7,2%, USA 5,6%

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közlekedés képekben
A főváros vasútállomása
Utcakép Hararban
Egy főút tehenekkel
A közlekedés egy módja
A főváros központjának egy útja
Egy távolsági busz
Utcakép az Omo völgyének egy településén
Hagyományos teherszállítás
Bole Nemzetközi Repülőtér terminálja

Az országban összesen 26 053 km az autóút. A vasútvonal hossza 681 km, amely Addisz-Abebából indul és Dzsibuti városban végződik. 14 repülőtér van az országban, valamint két eritreai és egy dzsibuti hajókikötője van.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományosan a nők szerepe a háztartási és gyermeknevelési munkák, ezen kívül a tűzifa és az ivóvíz beszerzése, míg a férfiaké a házon kívüli munkák, a földművelés. A házassági szokások etnikai csoportonként változnak. [10] A vallás a legtöbb etióp számára fontos dolog. A népesség megoszlik a keresztény és az iszlám hitvallók között.

Az Omo-völgyi Szurma törzs asszonyai agyagkorongot viselnek kilyukasztott alsó ajkukban és fülcimpájukban
Kultúra képekben
Az Etióp Ortodox Egyház egy papja jellemző keresztekkel
Begena, pengetős, hagyományos hangszer
A nyugat-etiópiai Berta törzs esküvői fúvósai
Kebero (hangszer - dob)
Kalimba (hüvelyujj-zongora) a szurma (suri) törzsnél
Lalibela egy sziklatemploma
Akszúm romjai
Egy asszony kávét készít
Városi Habesha asszonyok
Asszonyok
Az Omo-völgy Hamar törzsének asszonyai
Murszi törzs tagjai
Jómódú családból származó oromo törzsi gyerekek
Városi iskolások
Banna törzs
Mecset Bahir Dar-ban
Keresztény templom a hívőkkel Turmiban
Esküvő
Menyasszony Tigray tartományban
Kézműves tárgy az etióp ortodox papok ábrázolásával

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oktatást évezredeken keresztül az Etióp Ortodox Egyház irányította. A világi oktatás a 20. század elején indult meg. 1974 előtt a népesség 90%-a írástudatlan volt, csak a forradalom után indult meg az oktatási rendszer kiterjesztése a vidéki térségekre, így 2000-ben a lakosság kb. 60%-a volt írástudatlan. Az írni-olvasni tudók aránya a 15 évesnél idősebb lakosságon belül 2003-ban átlagosan 43% volt, ami nagy nemek közti eltérést mutatott: a férfiaknál 50%, a nőknél 35%.

Az oktatás részesedése a GDP-ből 1992-ben 13, 1999-ben 4,6, 2006-ban pedig 6% volt[2].

A közoktatás 12 évre terjed ki, az általános iskola 6, az alsó középiskola 4, a felső középiskola pedig 2 évig tart. Ezek elvégzése után lehet beiratkozni a kb. 130 főiskola és egyetem valamelyikére. A közoktatás 12 évfolyamán 2008-ban 16 161 528 gyerek tanult, a beiskolázási arány 2004-ben 93,4% volt.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO szerint a kulturális világörökség részét képezik az alábbi, Etiópiában található emlékek:

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern etióp zenének egyik leghíresebb alakja Mahmoud Ahmed, aki az 1980-as években adta ki s európai barátainak ajándékozta az Ere Mela Mela című kazettáját, amivel ismert lett.

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az etióp konyha leghíresebb étele az indzsera. Az etiópok nagyon vallásosak, ezért pénteken és szerdán nem esznek húst. Az ételeket hagyományosan kézzel eszik, a húsokat egész apróra vágják, hogy egy-egy indzserából letépett darabban könnyen meg lehessen fogni ill. elfogyasztani. Az ételek lehetnek csípős paprikával készültek (kaj = piros), vagy kurkumával (alicsa). A legnépszerűbb etióp étel a vot (angol írásmóddal: wot), ami egy pörkölthöz igen hasonló étel.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros látványa a Sheraton Hotelből

Főbb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A malária ellen van gyógyszer. Az egész országban nagy kockázata van a fertőzésnek, kivéve az ország középső és délnyugati részét.

Javasolt az oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező az oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Addisz-Abeba stadionja
Kenenisa Bekele hosszútávfutó (elöl)

Az etiópok kedvelt sportja a genna, amely hasonlít a gyeplabdához, amit karácsonykor játszanak.

Etiópia az olimpiákon eddig 38 érmet szerzett (18 arany, 6 ezüst, 14 bronz), mindegyiket atlétikából. Az etióp sportolók mind hosszútávfutásban diadalmaskodnak.

Híres sportolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Etióp labdarúgó-válogatott eddig még nem jutott ki a világbajnokságra, de sok kisebb versenyt megnyert már:

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Naptár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etiópiának saját időszámítása van, az etióp naptár. Etiópiában a Julián naptár van érvényben. Néhány fontos nap a Gergely-naptár szerint nézve:

amhara nyelven oromo nyelven kopt nyelven dátum
Maskaram Fulbaana Tut szeptember 11.
Teqemt Onkoloolessa Babah október 11.
Hehdar Sadassa Hatur november 10.
Tahsas Mudde Kiyahk december 10.
Ter Amajjii Tubah január 9.
Yakatit Guraandhala Amshir február 8.
Magabit Bitootessa Baramhat március 10.
Miyazya Ebla Baramundah április 9.
Genbot Caamsaa Bashans május 9.
Sane Waxabajjii Ba'unah június 8.
Hamle Adoolessa Abib július 8.
Nehase Hagayya Misra augusztus 10.
Paguemen Qammee Nasi szeptember 6.

Ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ünnepnapok szeptember 11-ével, az etióp újévvel kezdődik. Az ortodox keresztény ünnepeket és az iszlám ünnepeket is megtartják.

Dátum magyar neve helyi neve
január 7. Ortodox karácsony Genna
változó Iszlám ünnep 'Īd ul-Adha
január 19. Az Úr megjelenése Timket
március 2. Adwa-i csata napja Ye'adowa B'al
változó Mohamed próféta születésnapja Mawlid an-Nabi
március/április Nagypéntek Siqlet
március/április Húsvét Fasika
május 1. A munka ünnepe  
május 5. A haza napja Arbegnoch Qen
május 28. Nemzeti ünnep (Derg rezsim vége)  
augusztus 18.   Buhe
szeptember 11. Etióp újév Inqut'at'ash
szeptember 27. A szent kereszt felvállalásának napja Meskel
szeptember A ramadán vége 'Īd al-Fitr

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jan Palmowski: Oxford Dictionary of Contemporary World History. (Oxford University Press, 2004)
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Etiópia témájú médiaállományokat.

Gasztronómiai vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]