Oroszlán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Oroszlán
Hím
Hím
Nőstény
Nőstény
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Párducformák (Pantherinae)
Nem: Panthera
Faj: P. leo
Tudományos név
Panthera leo
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A jelenlegi elterjedése (kék), kihalt (piros)A jelenlegi elterjedése (kék), kihalt (piros)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Oroszlán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszlán témájú médiaállományokat és Oroszlán témájú kategóriát.

Az oroszlán (Panthera leo) a macskafélék (Felidae) családjába tartozó emlős. A tigris után ez a legnagyobb termetű és legelterjedtebb „nagymacska”.

Gyakran külön fajnak tekintik a kihalt európai barlangi oroszlánt (Panthera spelaea faj vagy Panthera leo spelaea alfaj), mely az utolsó jégkorszakban együtt élt az emberrel, valamint a szintén kihalt amerikai oroszlánt (Panthera leo atrox vagy Panthera atrox), amely közeli rokonságban állt az európai barlangi oroszlánnal. (Nem összekeverendő a „hegyi oroszlánnak” is nevezett amerikai pumával.)

Az oroszlán visszatérő jelkép volt a királyi és lovagi címerpajzsokon, főként Nagy-Britanniában, ahol a Brit Birodalom szimbóluma lett. Az oroszlánok a kínai művészetben is sűrűn megjelennek, annak ellenére, hogy soha nem éltek Kínában. Nincs még egy olyan állat, melynek több figyelmet szenteltek volna a művészetben és az irodalomban. Az oroszlán már a kőkori barlangrajzokon is látható és százharmincszor fordul elő a Bibliában.

Előfordulás[szerkesztés]

Az oroszlánok Fekete-Afrika legnagyobb részén megtalálhatók. Főleg a fás területeken fordulnak elő, de megtalálhatók a félsivatagos és bozótos helyeken is. Korábban az európaiak mértéktelen vadászata miatt Afrika oroszlánállománya megcsappant, és egyes alfajok, mint a fokföldi oroszlán, ki is haltak. Ma a legtöbb oroszlán Közép-Afrika és Dél-Afrika országaiban él (Botswana, Angola, Mozambik, Zambia, Kongói Demokratikus Köztársaság). Ennél kisebb a kelet-afrikai és a kevéssé ismert nyugat-afrikai oroszlánpopuláció. A nyugat-afrikai oroszlán (Panthera leo senegalensis alfaj) példányszáma 20 000 köré tehető. Az 1940-es évek közepén még 70 000 oroszlán élt a Földön.[1]

A hajdani észak-afrikai oroszlánok a berber oroszlán (Panthera leo leo) alfajhoz tartoztak. Valaha Marokkótól Egyiptomig sűrűn előfordultak. A legnagyobb testméretű oroszlán-alfaj volt, és a hímek sokkal terjedelmesebb sörénnyel rendelkeztek más fajtáknál. Az ókori Róma uralkodók berber oroszlánokat használtak a kegyetlen cirkuszi viadalokhoz, például tigrisek ellen, ahol rendszerint a tigrisek maradtak alul. A források szerint a római nemesek, például Sulla, Pompeius és Julius Caesar egyszerre akár 400 oroszlánt is halomra ölettek a gladiátorokkal. Az utolsó vadon élő berber oroszlánt 1922-ben, Marokkóban lőtték le a túlzott vadászat miatt. Ma már csak állatkertekben él néhány tucatnyi példányuk, többé-kevésbé keveredve a többi alfajjal. 2005 augusztusában egy tudóscsoport nekilátott, hogy visszatelepítse az oroszlánokat Észak-Afrika vadvidékére.

A történelmi időkben Eurázsiában is éltek oroszlánok, a Balkántól (Héraklész egyik első hőstette is ehhez kapcsolódik) Kis-Ázsián és a Közel-Keleten át egész Indiáig. Ezek az ázsiai oroszlán (Panthera leo persica) alfajhoz tartoztak. Nagy méretük és nappali életmódjuk könnyebben elejthetővé tette őket a vadászok számára, mint a tigriseket vagy a leopárdokat. Utolsó európai élőhelyük Görögország volt, ahonnan az 1. században tűntek el. Ázsiában a 20. század elejére haltak ki. Az utolsó vadon élő ázsiai oroszlánok ma csupán az Északnyugat-India területén levő Gir-erdőben fordulnak elő. A körülbelül 600 oroszlán mindössze 1412 km2 területen él a Gudzsarát állambeli menedékhelyen.

Állatkertekben a leggyakoribb nagymacska, azonban tiszta vérben csak az ázsiai oroszlánt és a fehér oroszlánt tenyésztik. Magyarországon szinte minden állatkertben megtalálható: Budapesten, Nyíregyházán, Debrecenben, Veszprémben, Pécsett, Szegeden, Győrött, Jászberényben, Kecskeméten és Gyöngyösön is látható.

Alfajok[szerkesztés]

Az oroszlán alfajai közötti fő megkülönböztető jel a méret, a sörény és az élőhely. Az alábbiakban felsorolt formák közül néhányat a taxonómusok nem külön alfajként kezelnek. A genetikai hasonlóság azt mutatja, hogy minden napjainkban élő oroszlán egy kb. 55 000 évvel ezelőtt élt őstől származik, ezért egyesek minden afrikai oroszlánt egyetlen alfajnak tekintenek.

A MOTI nevű ázsiai oroszlán (Panthera leo persica) a Helsinki Állatkertben (Finnország) született 1994 októberében, és 1996 januárjában a Bristoli Állatkertbe (Anglia) szállították

Megjelenés[szerkesztés]

Figyelő hímoroszlán, Kenya

A kifejlett hím oroszlán könnyen felismerhető a sörényéről, a tömege 145,4–250 kilogramm (átlagosan 174–193,3 kilogramm). A nőstény kisebb, a tömege 83–182 kilogramm (átlagosan 119,5–139,8 kilogramm).[2][3][4] A legnagyobb ismert vadon élt hím 272 kilogramm, a legnagyobb ismert vadon élt nőstény pedig 185,5 kilogramm tömegű volt.[5][4] A vadon élő oroszlánok körülbelül 10–15 évig élnek, míg fogságban elérhetik a 20 éves kort is.

Színváltozatok, mutációk[szerkesztés]

Fehér oroszlán[szerkesztés]

Habár ritkaságszámba megy, és ezért nem is hallhatunk róla túl gyakran, fehér oroszlánok is léteznek Timbavatiban(wd), Dél-Afrikában. A fehér oroszlánokban található recesszív gén felelős szokatlan színükért (ahogy a fehér tigriseknél is sok, az állatkertekben és állatbemutatókon szereplő fehér tigrist tenyésztettek ki ezzel a génnel). A fehér oroszlán azonban jelentős hátránnyal küzd, amikor vadászni indul: fehér színe ugyanis felfedi rejtekhelyét. A fehér oroszlán kihalóban lévő színváltozat, szaporodásuk ritkaságszámba megy, és mindössze kétszáz él belőlük a világon. Állatkertekben is ritka, fogságban mindössze 500 egyed él belőle. Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban, és a Győri Állatkertben látható.

Sörény[szerkesztés]

Oroszlánsörény típusok

A hím oroszlánok sörénye a faj legfeltűnőbb jellegzetessége.[6] A hím egyednek egyéves kora körül kezd növekedni a sörénye. A sörény az életkorral sötétedik; nagysága és színe is függ a környezettől (például az átlaghőmérséklettől). A sörény hossza és sötétebb színe a hímek közötti harcok sikerességéről tanúskodik: a hosszabb és sötétebb sörény hosszabb reprodukciós időszakot jelent, és több lehetséges utódot. A sörény megléte vagy hiánya, színe és mérete több dologtól függ: a hím oroszlán genetikai adottságaitól, nemi érettségétől, az éghajlattól és a tesztoszteron mennyiségétől. Általános szabály, hogy az adott környezetben a nagyobb, sötétebb sörény egészségesebb állatot jelez. A Serengeti nemzeti parkban a nőstényoroszlánok inkább a sűrűbb, sötétebb sörénnyel rendelkező hímeket választják ki párosodásra.[7][8]

Elképzelések szerint a sörény elsődleges célja a nyak és torok védelme az átharapás ellen, ami a hímek közötti területi harcok során előfordulhat.[9]

A hűvösebb éghajlatú európai és észak-amerikai állatkertekben a hím oroszlánoknak általában vastagabb sörényük van.[10] Az ázsiai oroszlánoknak általában ritkább sörényük van, mint az afrikai oroszlánoknak.[11]

Sörénytelen hím oroszlán[szerkesztés]

Sörénytelen hím oroszlán

Egyes nyugat-afrikai élőhelyeken, például a Pendjari nemzeti parkban a legtöbb hímoroszlánnak nincs, vagy jelentéktelen a sörénye.[12]

Sörény nélküli hím oroszlánok vannak Szenegálban, Szudánban (a Dinder nemzeti parkban) és Kenyában a Tsavo nemzeti parkban.[13]

A tesztoszteron mennyisége kapcsolatban van a sörény nagyságával, például a kasztrált hím oroszlán esetén a sörény csökkenni kezd.[14] Észak Botswanában sörénnyel rendelkező nőstényeket figyeltek meg, amit a megnövekedett tesztoszteron szintjüknek tulajdonítanak.[15]

Életmód[szerkesztés]

Az oroszlánok húsevő ragadozók
A „Bóbita” nevű kölyökoroszlán a budapesti állatkertben született, ma a Szegedi Vadaspark lakója
Anyaoroszlán kölykeivel
Vadászó nőstényoroszlán, Szerengeti (Tanzánia)

Az oroszlánok húsevő ragadozók, melyek különálló családban, ún. falkában élnek. A család nagyobb részben nőstényekből, kölykeikből és egy vagy több, egymással rokoni kapcsolatban álló, fiatal hímből áll. Rendszerint az egy falkába tartozó összes nőstény rokonságban áll egymással. A hímek és a nőstények is védik a falkát a betolakodóktól. A hímek általában nem tűrik meg a kívülálló hímeket, ahogy a nőstények sem a kívülálló nőstényeket. A hímeket kizárja a falka, vagy saját maguk hagyják el azt, amikor 2-3 éves korukban elérik az ivarérett kort. Amikor új hím veszi át a falka vezetését, gyakran megöl az előző alomból minden kölyköt, és azok anyjai ezután mintegy két héttel újra ivarzanak.

Az újszülött vagy fiatal oroszlánokat kölyköknek hívják. A nőstények egyszerre 1-4 kölyöknek adnak életet a 110 napig tartó vemhességet követően. A kölykök 1,2-2,1 kg közötti súllyal születnek. Anyjuk a falkától kissé távolabbi menedékben hozza világra, és néhány hetente új helyre viszi őket, hogy a ragadozók a szaguk alapján nehezebben találják meg. A kölykök 6-7 hónapon keresztül szophatnak, utána elválasztja őket az anyjuk. Ebben az időszakban az anya egyedül vadászik. Sok kölyök éhen hal, másokat ragadozók támadnak meg, és a falkát átvevő hímek is sok kölyköt megölnek.

Mint minden nagymacska, az oroszlán is csúcsragadozó, ám a többi macskafélétől eltérően csapatban vadászik: a zebrákat, kafferbivalyokat, zsiráfokat és vízilovakat egyedül nem képes leteríteni, de a fiatal elefántokat igen. Leginkább a nőstények vadásznak. A vadászó oroszlán nyakra harap, és így kitöri az áldozat nyakát vagy súlyos vérveszteséget okoz. Az egyik oroszlán leköti a nagy zsákmányállat figyelmét, míg a többiek a halálos támadás lehetőségére várnak. A támadás lesből vagy éjszaka történik és gyorsan lezajlik, az oroszlán nem képes tartósan üldözni a kiszemelt zsákmányt.

A legtöbb zsákmányállat nyugodt marad, ha bizonyos távolságon kívül látja az oroszlánokat. Az oroszlánok, akárcsak a hiénakutyák, elsősorban az életképtelen egyedeket választják ki. Természetes ellenségeik az olyan ragadozók, mint a krokodilok, hiénák, hiénakutyák és különösen más oroszlánok. Néhány zsákmányállat (zebrák, vízilovak, zsiráfok, kafferbivalyok, elefántok) rúgása, illetve taposása megbéníthatja vagy azonnal meg is ölheti őket.

Az oroszlán nem vonakodik a dögök fogyasztásától. Gyakran elkergeti a kisebb zsákmányejtő ragadozókat vagy azok kisebb csapatait, hogy elvegye prédájukat. Az oroszlánokat is elkergethetik a zsákmánytól az olyan ragadozók, mint a hiénák és a hiénakutyák, ha többen vannak. A többi macskaféléhez hasonlóan nagyszerűen látnak a sötétben, így éjszaka is hatékonyan tudnak vadászni.

A nőstény napi átlagban 5 kg húst igényel, a hím 7 kg-ot.[16]

Emberevő oroszlánok[szerkesztés]

Míg az éhes oroszlán valószínűleg csak a közelébe kerülő embereket támadja meg, addig néhány (főként hím) oroszlán időnként emberi prédára vadászik. A legközismertebb a tsavói és a mfuwei emberevők esete.

A néphagyományban az emberevő oroszlánokat néha démonoknak tekintették. A mfuwei és tsavói esetek is rendelkeznek néhány jellegzetességgel: az oroszlánok mindkét esetben a normálisnál nagyobbak voltak, nem volt sörényük és valószínűleg fogproblémáik lehettek. Néhányan úgy gondolták, hogy besorolatlan oroszlánfajjal van dolguk, vagy betegek lehettek és nem egykönnyen tudtak zsákmányt ejteni.

Az oroszlán és más nagymacskák keresztezése[szerkesztés]

Az oroszlánok közismerten párosíthatók közeli rokonaikkal. Ezek a nagymacskahibridek szinte kizárólag csak fogságban jönnek létre.[17] Az egyedüli ismert természetes hibrid az oroszlán és a leopárd kereszteződéséből létrejött marozi.

A tigrisekkel (leggyakrabban a szibériai alfajjal) létrehozható két új hibridet oroszgrisnek és tigroszlánnak nevezik – a hibrid nevét a két faj nevéből állítják elő úgy, hogy a hím állat fajnevének eleje kerüljön előre, a nőstény fajnevének vége hátulra.

A liger (lion+tiger) a hím oroszlán és a nőstény tigris párosításából ered. Mivel az oroszlán nagyságát befolyásoló gén öröklődik és a nőstény oroszlán növekedésgátló génje nincs jelen, a könnyen kiejthető angol szóval gyakorta „ligernek” nevezett hibridek nagyobbak lesznek szüleiknél. A ligerek mindkét szülő tulajdonságaiból örökölnek néhányat, imádják a vizet, amit a tigris szeret, az oroszlán pedig nem, viszont homokszínűek, akár az oroszlán. A hím ligerek meddők, ám a nőstény ligerek gyakran termékenyek.

A tigon (tiger+lion) a nőstény oroszlán és a hím tigris keresztezése. Mivel a hím tigris nem adja tovább a nagyságot örökítő gént, és a nőstény oroszlán nagyságot befolyásoló örökítő génje kerül az utódba, a tigonok gyakran kisebbek, legfeljebb 150 kilogrammosak, így körülbelül 20%-kal kisebbek az oroszlánoknál. Megjelenésük leginkább „házimacska-szerű”, bár a fülük kerek. A hím tigonokhoz hasonlóan a hím tigroszlánok is meddők, egyszerre pöttyösek és csíkosak, a szemük pedig sárga.

A nőstény liger és a nőstény tigon szaporodásra képes, és utódokat nemzhetnek, ha fajtiszta oroszlánnal vagy fajtiszta tigrissel párosítják őket.

Az oroszlán bizonyítottan keresztezhető a jaguárral is; az amerikai állatkertekben meglehetősen népszerűek a különféle nagymacskák hibridjei.

Oroszlánok a kultúrában[szerkesztés]

Oroszlán - Királyi Vár, Esztergom
Őroroszlán-szobor, Britannia híd Walesben
Csehország címere

Néphagyományok[szerkesztés]

  • Habár az oroszlán nem honos Kínában, a kínai emberek úgy hiszik, hogy megóvja az embert a gonosz szellemektől, innen ered a kínai újév oroszlántánca, mellyel távol tartják a démonokat és a szellemeket. A legenda szerint az oroszlán a kínai állatöv tizenkét kiválasztott állata közé is tartozott, de a Nefrit Császár avagy az Ég Császára az emberek ellen elkövetett gonoszságai, vérengzései miatt száműzte őt és a győzedelmes Tigris (Állatjegy) lett az állatok királya, s őt tette a kínai állatöv harmadik állatjegyének tulajdonosává az oroszlán helyett.
  • Az oroszlán Srí Lanka nemzeti zászlaján és címerén egyaránt megjelenik. Az oroszlán a szingaléz nép jelképe. A szingaléz nép nevének eredete: szingha = „oroszlán”. A helyi néphagyomány úgy tartja, hogy az első szingaléz királyok egyike, Vidzsaja herceg Szingabahu fia, akinek apja egy oroszlán volt.

Oroszlánok a szobrászatban[szerkesztés]

Az oroszlán-ábrázolások széles körben elterjedtek a szobrászat terén, ahol a méltóságot és a félelemmel vegyes tiszteletet érzékeltetik. Híres példák a világ építészetéből:

Címeroroszlánok[szerkesztés]

Az oroszlán gyakori ábra a heraldikában, hagyományosan a bátorságot, hősiességet és erőt szimbolizálja.

A címeroroszlánok vagy leopárdok (a korai heraldika mindkét szót használta) a következő pózokban fordulnak elő: hátsó lábain ágaskodó, szembenéző, hátrafelé néző, lépkedő, álló, fekvő, ágaskodó, ülő, alvó oroszlán.

A heraldika mai álláspontja szerint az oroszlán csak rendesen növő alakban ábrázoltatik, hátsó lábain állva, jobb első lábát felemelve. Heraldikai színei vörös vagy arany, ritkábban fekete, s csak elvétve más színű. Karmai elütő színűek, így ha az oroszlán ércszínű, karmai vörösek vagy kékek, ha pedig a test színes: akkor arany vagy ezüst színűek, de a pajzs, illetve mező színétől mindig elütő; a fogak és a szemek általában ezüstösek, de ha a mező ezüst, akkor színesek. Az oroszlánt rendszerint koronával a fején ábrázolják. Heraldikai tekintetben a korona mindig nyílt, karikán egy egész és két fél háromleveles dísszel. Teljesen hibásak a zárt koronák. Elhelyezés tekintetében a korona függőlegesen legyen a fejen, lehetőleg a pajzs hosszvonalának megfelelően. A korona kivételével minden előző feltételnek megfelelő címerállat tekinthető kizárólag oroszlánnak, minden más nagymacskához hasonló ábra (még ha sörényes is, ám például nem ágaskodik) leopárdnak tekintendő.

Oroszlánok a médiában[szerkesztés]

  • Talán a leghíresebb oroszlán az, amelyik a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió filmjeinek kezdetekor üvölt egyet. Az ING jelképe is az oroszlán.
  • Tezuka Osamu készített egy rajzfilmet, melynek címe Kimba, a fehér oroszlán. Egy kis oroszlánkölyökről szól, aki szülők nélkül nőtt fel és összefog barátaival, hogy túljárjanak a vadászok és más ragadozók eszén.
  • A Leo és Fred című magyar rajzfilmsorozat címszereplői Leo, a cirkuszi oroszlán és Fred, az idomárja.
  • 1994-ben, a Disney készített nagy sikerű rajzfilmet Az oroszlánkirály címmel.
  • A DreamWorks 2005-ös, Madagaszkár című rajzfilmjének egyik főhőse Alex, az oroszlán.
  • Az oroszlán a buldog mellett a brit emberek kedvelt jelképállata. Az 1966-os, Angliában tartott labdarúgó világbajnokság és az 1996-os angliai labdarúgó Európa-bajnokság kabalafigurája volt. A 2006-os németországi labdarúgó világbajnokságnak szintén az oroszlán lett a kabalája „Goleo” személyében.
  • Oroszlánnal nagyon sok egyéb terméket, szolgáltatást is reklámoztak, így például biztosítót, bankot, jégkrémet.

Gépjárműipar[szerkesztés]

  • A Peugeot gépkocsimárka emblémája egy hátsó lábain lépdelő oroszlánt ábrázol.

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Felháborodott, amikor kilőtték Cecilt? Akkor van egy kétszázszor rosszabb hírünk. Index.hu. (Hozzáférés: 2015. február 25.)
  2. Nowak, Ronald M.. Walker's Mammals of the World. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 832–34. o. (1999). ISBN 0-8018-5789-9 
  3. Smuts, G. L.; Robinson, G.A.; Whyte, I.J. (1980). „Comparative growth of wild male and female lions (Panthera leo)”. Journal of Zoology 190 (3), 365–373. o. DOI:10.1111/j.1469-7998.1980.tb01433.x.  
  4. ^ a b Valvert, L., Raúl, A.. „Body size of the wild lions (Panthera leo) from East Africa”.  
  5. Nowell, K.; Jackson, P.. Panthera Leo, Wild Cats: Status Survey and Conservation Action Plan (PDF), Gland, Switzerland: IUCN/SSC Cat Specialist Group, 17–21, 37–41. o. (1996). ISBN 2-8317-0045-0 
  6. Hemmer, H. (1974). „Untersuchungen zur Stammesgeschichte der Pantherkatzen (Pantherinae) Teil 3. Zur Artgeschichte des Löwen Panthera (Panthera) leo (Linnaeus, 1758)”. Veröffentlichungen der Zoologischen Staatssammlung 17, 167–280. o.  
  7. West, P. M. (2002. október 17.). „Sexual Selection, Temperature, and the Lion's Mane”. Science 297 (5585), 1339–1943. o. DOI:10.1126/science.1073257. PMID 12193785.  
  8. Trivedi, Bijal P.: Female Lions Prefer Dark-Maned Males, Study Finds. National Geographic News. National Geographic, 2002 (Hozzáférés: 2007. szeptember 1.)
  9. Joubert, D. (1996. október 17.). „Letters: By any other mane”. New Scientist, 8. o.  
  10. Barnett, R. (2006. október 17.). „Lost populations and preserving genetic diversity in the lion Panthera leo: Implications for its ex situ conservation”. Conservation Genetics 7 (4), 507–14. o. DOI:10.1007/s10592-005-9062-0.  
  11. Menon, V.. A Field Guide to Indian Mammals. New Delhi: Dorling Kindersley India (2003). ISBN 978-0-14-302998-4 
  12. Schoe, M.; Sogbohossou, E. A. & Kaandorp, J. et al. (2010), Progress Report – collaring operation Pendjari Lion Project, Benin
  13. Trivedi, Bijal P.: Are Maneless Tsavo Lions Prone to Male Pattern Baldness?. National Geographic, 2005. (Hozzáférés: 2007. július 7.)
  14. Munson, L. (2006. október 17.). „Contraception in felids”. Theriogenology 66 (1), 126–134. o. DOI:10.1016/j.theriogenology.2006.03.016. PMID 16626799.  
  15. Dell'Amore, C.: No, Those Aren't Male Lions Mating. One Is Likely a Female, 2016 (Hozzáférés: 2016. április 18.)
  16. Schaller, p. 276.
  17. Der wohl letzte Liger Europas ist tot

További információk[szerkesztés]

Magyar nyelven[szerkesztés]

Angol nyelven[szerkesztés]