Vad vízibivaly

Vad vízibivaly
	Bika a Kaziranga Nemzeti Parkban
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Tulokformák (Bovinae);
Nemzetség:	Tulkok (Bovini);
Alnemzetség:	Bubalina;
Nem:	Bubalus; C. H. Smith, 1827
Faj:	B. arnee;
Tudományos név
	Bubalus arnee; (Kerr, 1792)
Szinonimák
	Bos arni Hamilton-Smith, 1827; Bos bubalus var. fulvus Blanford, 1891; Bubalis bubalis migona Deraniyagala, 1953; Bubalus arna Hodgson, 1841; Bubalus arna var. macrocerus Hodgson, 1842; Bubalus bubalus septentrionalis Matschie, 1912;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Vad vízibivaly témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vad vízibivaly témájú médiaállományokat és Vad vízibivaly témájú kategóriát.

A vad vízibivaly (Bubalus arnee) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszertani besorolása

Az évek során a különböző kutatók és szervezetek között - Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe, Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, stb. - számos vita folyt arról, a házi vízibivaly (Bubalus bubalis) és a vad vízibivaly egy fajt alkot-e, vagy manapság külön fajoknak tekinthetők-e. Az őstulok (Bos primigenius) és szarvasmarha (Bos taurus) mintájára, manapság a legtöbben a két bivalyt külön, önálló fajnak tartják, ámbár nem mindenki.^[3]^[4]^[5]^[6] Valószínűleg a házi vízibivalynak a vad vízibivaly az őse.^[7]^[8]^[9]

Előfordulása

A vad vízibivaly egykoron majdnem egész Indiában és Délkelet-Ázsiában előfordult; manapság viszont főleg Asszámba szorult vissza (ahol a világállomány 91%-a él).^[10] A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai szerint 1986-ban csak 4000 példánya létezett, de 2010-ben már csak 3400 egyede élt. Vadon csak Indiában, Nepálban, Bhutánban, Thaiföldön és Kambodzsában él. Állítólag még Mianmarban is megtalálható; azonban ehhez nincs bizonyíték. Bangladesből, Laoszból, Vietnámból és Srí Lankából kiirtották. Srí Lanka mai állománya valószínű, hogy visszavadult házi vízibivalyoktól származik.^[11]^[12]^[13]

Megjelenése

A fej-testhossza 240-300 centiméter, marmagassága 150-190 cm, farokhossza 60-100 cm, testtömege 600-1200 kilogramm; az átlag 900 kg. Mindkét nemnek van szarva. A kifejlett bikák szarvhegye közötti távolság akár 2 méter is lehet. Bőre hamuszürke vagy fekete. Szőrzete közepesen hosszú és ritka; a homlokán egy kis csomó látható belőle. A farokvége bojtos. Patái nagyok és szélesek. Fülei a nagy testéhez képest kicsik. Pofája eléggé keskeny.^[14]^[15]^[16]^[17]^[18]

Életmódja

Egyaránt mozoghat nappal és éjjel. A tehenek borjaikkal általában 30 fős csordákba verődnek, de az itatóhelyeknél vagy a jó legelőkön akár 500 egyed is összegyülhet. A fiatal bikák nagyjából 10 fős csordákat alkotnak, míg az idősebbek magányosak. Perjefélékkel és palkafélékkel táplálkozik.^[19]^[20] Legfőbb ellenségei az emberen kívül, a tigris, a mocsári krokodil (Crocodylus palustris) és az örvös medve.^[21]

Szaporodása

Általában október-november között párosodik, de egyes állományok egész évben szaporodhatnak. A vemhesség 10-11 hónapig tart; ennek végén 1, de néha 2 borjú születik. A tehén csak minden második évben hajlandó szaporodni. A bika 18 hónaposan, míg a tehén 3 évesen válik ivaréretté. Legfeljebb 25 évig él.

Természetvédelmi helyzete

Valószínűnek tűnik a vad vízibivaly populációjának legalább 50%-os csökkenése az elmúlt három generáció alatt, tekintettel a veszélyek súlyosságára, különösen a hibridizációra; ez a csökkenő trend az előrejelzések szerint a jövőben is folytatódni fog. A legfontosabb fenyegetések a következők:^[22]

a védett területeken és környékén élő elvadult házi vízibivalyokkal való keresztezés;
vadászat, ami különösen Thaiföldön, Kambodzsában és Mianmarban érinti a fajt;
az ártéri területek redukálódása a mezőgazdaságra való átállás és a vízenergia-fejlesztés miatt;
a vizes élőhelyek leromlása az inváziós fajok, például a szárcsavarok és a liánok által;
haszonállatok által terjesztett betegségek és élősködők;
a vadon élő vízibivalyok és a haszonállatok közötti versengés a táplálékért és a vízért.

Jegyzetek

↑ Kerr, R. (1792). "Arnee Bos arnee". The Animal Kingdom or zoological system of the celebrated Sir Charles Linnaeus. Class I. Mammalia. Edinburgh & London: A. Strahan & T. Cadell. 336. o.
↑ Smith, C. H. (1827). "Sub-genus I. Bubalus". In Griffith, E. (ed.). The animal kingdom arranged in conformity with its organization. Vol. Volume 5. Class Mammalia. London: Geo. B. Whittaker. 371–373. o. {{cite book}}: |volume= has extra text (súgó)
↑ Gentry, A.; Clutton-Brock, J. & Groves, C. P. (2004). "The naming of wild animal species and their domestic derivatives" (PDF). Journal of Archaeological Science. 31 (5): 645–651. doi:10.1016/j.jas.2003.10.006.
↑ FAO (2013). Breeds from species: Buffalo. Domestic Animal Diversity Information System, Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome.
↑ Minervino, A. H. H.; Zava, M.; Vecchio, D. & Borghese, A. (2020). "Bubalus bubalis: A Short Story". Frontiers in Veterinary Science. 7: 570413. doi:10.3389/fvets.2020.570413. PMID 33335917.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
↑ Burton, J. A.; Hedges, S. & Mustari, A. H. (2005). "The taxonomic status, distribution and conservation of the lowland anoa Bubalus depressicornis and mountain anoa Bubalus quarlesi" (PDF). Mammal Review. 35 (1): 25–50. doi:10.1111/j.1365-2907.2005.00048.x.^{[halott link]}
↑ Ellerman, J. R., Morrison-Scott, T. C. S. (1966). Checklist of Palaearctic and Indian mammals 1758 to 1946. Second edition. London: British Museum of Natural History. Pp 383–384.
↑ Gentry, A.; Clutton-Brock, J.; Groves, C. P. (2004). "The naming of wild animal species and their domestic derivatives" (PDF). Journal of Archaeological Science. 31 (5): 645–651. doi:10.1016/j.jas.2003.10.006.
↑ Flamand, J.R.B.; Vankan, D.; Gairhe, K.P.; Duong, H.; Barker, J.S.F. (2003). "Genetic identification of wild Asian water buffalo in Nepal" (PDF). Animal Conservation. 6 (3): 265–270. doi:10.1017/s1367943003003329. 2013. június 2. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
↑ Choudhury, A. (2010). The vanishing herds: the wild water buffalo. Gibbon Books, Rhino Foundation, CEPF & COA, Taiwan, Guwahati, India.
↑ Lau, C. H.; Drinkwater, R. D.; Yusoff, K.; Tan, S. G.; Hetzel, D. J. S.; Barker, J. S. F. (1998). "Genetic diversity of Asian water buffalo (Bubalus bubalis): mitochondrial DNA D-loop and cytochrome b sequence variation" (PDF). Animal Genetics. 29 (4): 253–264. doi:10.1046/j.1365-2052.1998.00309.x. PMID 9745663.
↑ Groves, C. P. (2006). "Domesticated and Commensal Mammals of Austronesia and Their Histories". In Bellwood, P.; Fox, J. J.; Tryon, D. (eds.). The Austranesians. Canberra: Research School of Pacific Studies, The Australian National University. 161–176. o.
↑ Choudhury, A. (1994). "The decline of the wild water buffalo in northeast India". Oryx. 28 (1): 70–73. doi:10.1017/s0030605300028325.
↑ Nowak, R. M. (1999). "Asian water buffalo". Walker's Mammals of the World. Vol. 1. Baltimore, USA and London, UK: The Johns Hopkins University Press. ISBN 9780801857898.
↑ Aryal, A.; Shrestha, T.K.; Ram, A.; Frey, W.; Groves, C.; Hemmer, H.; Dhakal, M.; Koirala, R.J.; Heinen, J.; Raubenheimer, D. (2011). "Call to conserve the Wild Water Buffalo (Bubalus arnee) in Nepal" (PDF). International Journal of Conservation Science. 2 (4): 261–268.
↑ Ahrestani, F.S.; Heitkönig, I.M.A.; Matsubayashi, H.; Prins, H.H.T. (2016). "Grazing and Browsing by Large Herbivores in South and Southeast Asia". In Ahrestani, F.S.; Sankaran, M. (eds.). The Ecology of Large Herbivores in South and Southeast Asia. Ecological Studies. Vol. 225. Springer. 99–120. o. doi:10.1007/978-94-017-7570-0_4. ISBN 9789401775700.
↑ Class, M.; Lechner-Doll, M.; Streich, W. J. (2004). "Differences in the range of fecal dry matter content between feeding types of captive wild ruminants". Acta Theriologica. 49 (2): 259–267. doi:10.1007/bf03192525. S2CID 13441339.
↑ MacKinon, J. (2008). "Subfamily Bovinae". In Smith, A. T.; Xie, Y. (eds.). A Guide to the Mammals of China. Oxfordshire: Princeton University Press. 472. o. ISBN 9781400834112.
↑ Daniel J. C., Grubh B. R. (1966). "The Indian wild buffalo Bubalus bubalis (Linn), in peninsular India: a preliminary survey". Journal of the Bombay Natural History Society. 63: 32–53.
↑ Lēkhakun, B., Mcneely, J. A. (1988). Mammals of Thailand. 2nd edition. Saha Karn Bhaet, Bangkok, Thailand
↑ Humphrey, S. R., Bain, J. R. (1990). Endangered animals of Thailand. Issue 6 of Flora & Fauna handbook. Sandhill Crane Press. ISBN 1-877743-05-4
↑ Kaul, R.; Williams, A.C.; rithe, k.; Steinmetz, R. & Mishra, R. (2019). "Bubalus arnee". IUCN Red List of Threatened Species (angol nyelven). 2019 e.T3129A46364616. doi:10.2305/IUCN.UK.2019-1.RLTS.T3129A46364616.en. Hozzáférés: 2022. január 17.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Wild water buffalo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Kocsmafal_(kezd%C5%91knek)

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Kerr-1] Kerr, R. (1792). "Arnee Bos arnee". The Animal Kingdom or zoological system of the celebrated Sir Charles Linnaeus. Class I. Mammalia. Edinburgh & London: A. Strahan & T. Cadell. 336. o.

[2] Smith, C. H. (1827). "Sub-genus I. Bubalus". In Griffith, E. (ed.). The animal kingdom arranged in conformity with its organization. Vol. Volume 5. Class Mammalia. London: Geo. B. Whittaker. 371–373. o. {{cite book}}: |volume= has extra text (súgó)

[3] Gentry, A.; Clutton-Brock, J. & Groves, C. P. (2004). "The naming of wild animal species and their domestic derivatives" (PDF). Journal of Archaeological Science. 31 (5): 645–651. doi:10.1016/j.jas.2003.10.006.

[4] FAO (2013). Breeds from species: Buffalo. Domestic Animal Diversity Information System, Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome.

[5] Minervino, A. H. H.; Zava, M.; Vecchio, D. & Borghese, A. (2020). "Bubalus bubalis: A Short Story". Frontiers in Veterinary Science. 7: 570413. doi:10.3389/fvets.2020.570413. PMID 33335917.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)

[6] Burton, J. A.; Hedges, S. & Mustari, A. H. (2005). "The taxonomic status, distribution and conservation of the lowland anoa Bubalus depressicornis and mountain anoa Bubalus quarlesi" (PDF). Mammal Review. 35 (1): 25–50. doi:10.1111/j.1365-2907.2005.00048.x.^{[halott link]}

[7] Ellerman, J. R., Morrison-Scott, T. C. S. (1966). Checklist of Palaearctic and Indian mammals 1758 to 1946. Second edition. London: British Museum of Natural History. Pp 383–384.

[8] Gentry, A.; Clutton-Brock, J.; Groves, C. P. (2004). "The naming of wild animal species and their domestic derivatives" (PDF). Journal of Archaeological Science. 31 (5): 645–651. doi:10.1016/j.jas.2003.10.006.

[9] Flamand, J.R.B.; Vankan, D.; Gairhe, K.P.; Duong, H.; Barker, J.S.F. (2003). "Genetic identification of wild Asian water buffalo in Nepal" (PDF). Animal Conservation. 6 (3): 265–270. doi:10.1017/s1367943003003329. 2013. június 2. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.

[Choudhury2010-10] Choudhury, A. (2010). The vanishing herds: the wild water buffalo. Gibbon Books, Rhino Foundation, CEPF & COA, Taiwan, Guwahati, India.

[11] Lau, C. H.; Drinkwater, R. D.; Yusoff, K.; Tan, S. G.; Hetzel, D. J. S.; Barker, J. S. F. (1998). "Genetic diversity of Asian water buffalo (Bubalus bubalis): mitochondrial DNA D-loop and cytochrome b sequence variation" (PDF). Animal Genetics. 29 (4): 253–264. doi:10.1046/j.1365-2052.1998.00309.x. PMID 9745663.

[Groves2006-12] Groves, C. P. (2006). "Domesticated and Commensal Mammals of Austronesia and Their Histories". In Bellwood, P.; Fox, J. J.; Tryon, D. (eds.). The Austranesians. Canberra: Research School of Pacific Studies, The Australian National University. 161–176. o.

[Choudhury94-13] Choudhury, A. (1994). "The decline of the wild water buffalo in northeast India". Oryx. 28 (1): 70–73. doi:10.1017/s0030605300028325.

[Nowak99-14] Nowak, R. M. (1999). "Asian water buffalo". Walker's Mammals of the World. Vol. 1. Baltimore, USA and London, UK: The Johns Hopkins University Press. ISBN 9780801857898.

[Aryal2011-15] Aryal, A.; Shrestha, T.K.; Ram, A.; Frey, W.; Groves, C.; Hemmer, H.; Dhakal, M.; Koirala, R.J.; Heinen, J.; Raubenheimer, D. (2011). "Call to conserve the Wild Water Buffalo (Bubalus arnee) in Nepal" (PDF). International Journal of Conservation Science. 2 (4): 261–268.

[Ahrestani2016-16] Ahrestani, F.S.; Heitkönig, I.M.A.; Matsubayashi, H.; Prins, H.H.T. (2016). "Grazing and Browsing by Large Herbivores in South and Southeast Asia". In Ahrestani, F.S.; Sankaran, M. (eds.). The Ecology of Large Herbivores in South and Southeast Asia. Ecological Studies. Vol. 225. Springer. 99–120. o. doi:10.1007/978-94-017-7570-0_4. ISBN 9789401775700.

[17] Class, M.; Lechner-Doll, M.; Streich, W. J. (2004). "Differences in the range of fecal dry matter content between feeding types of captive wild ruminants". Acta Theriologica. 49 (2): 259–267. doi:10.1007/bf03192525. S2CID 13441339.

[18] MacKinon, J. (2008). "Subfamily Bovinae". In Smith, A. T.; Xie, Y. (eds.). A Guide to the Mammals of China. Oxfordshire: Princeton University Press. 472. o. ISBN 9781400834112.

[19] Daniel J. C., Grubh B. R. (1966). "The Indian wild buffalo Bubalus bubalis (Linn), in peninsular India: a preliminary survey". Journal of the Bombay Natural History Society. 63: 32–53.

[20] Lēkhakun, B., Mcneely, J. A. (1988). Mammals of Thailand. 2nd edition. Saha Karn Bhaet, Bangkok, Thailand

[21] Humphrey, S. R., Bain, J. R. (1990). Endangered animals of Thailand. Issue 6 of Flora & Fauna handbook. Sandhill Crane Press. ISBN 1-877743-05-4

[iucn-22] Kaul, R.; Williams, A.C.; rithe, k.; Steinmetz, R. & Mishra, R. (2019). "Bubalus arnee". IUCN Red List of Threatened Species (angol nyelven). 2019 e.T3129A46364616. doi:10.2305/IUCN.UK.2019-1.RLTS.T3129A46364616.en. Hozzáférés: 2022. január 17.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]