Wikipédia:Kocsmafal (kezdőknek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kocsmafal – kezdők és botladozók szekciója
Ebben az új szerkesztőknek fenntartott szekcióban teheted fel kérdéseidet a többi szerkesztőnek, ha még nem igazodsz ki kellőképpen a Wikipédiában.
  • Személyes segítőnek ajánlkoznak a mentorok.
  • Érdemes körülnézni a Gyakran ismétlődő kérdések oldalán is!
  • A már megoldódott problémákról szóló szakasz elejére az áttekinthetőség érdekében illeszd be a {{megoldva|~~~~}} sablont.
  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével, vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
 Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.
 Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

06. 06. 06. · 06. 12. 27. · 07. 02. 25. · 07. 08. 11. · 08. 02. 25. · 6 · 7 · 8 · 9 · 10 · 11 · 12 · 13 · 14 · 15 · 16 · 17 · 18 · 19 · 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35 · 36 · 37

Az a szokás, hogy ha egy vitalapra valamilyen üzenetet írunk, akkor azt mindig alá is írjuk. (A cikkeket persze nem!) Ha az ötödik képecskére kattintasz a szerkesztőablak fölött, akkor az beír helyetted négy hullámvonalat. Ezek jelzik a szoftvernek, hogy ide kívánod az aláírásodat dátumostól.

Guy de Chauliac[szerkesztés]

Megcsináltam a Guy de Chauliac oldalt, beleraktam a személy infoboxot, de valahogy kapcsolódott az angolhoz, és az iskoláinak egy részét angolul töltötte ki. Hogyan lehet azt átírni? Dudva Skull and crossbones.svg vitalap 2017. március 5., 12:57 (CET)

Aminek nincs magyar fordítása a Wikidatában, azt angolul hozza be. Írj be valamit az Iskolái menüpontba és az felülírja a WD-t. – Hollófernyiges vita 2017. március 6., 07:47 (CET)

Kösz! Dudva Skull and crossbones.svg vitalap 2017. március 8., 17:37 (CET)

@Dudva: Érdemesebb inkább a Wikidatán javítani, ugyanis ha ott megadod a címkét, akkor nem csak az adott cikkben lesz jó, hanem minden más cikkben is, ahol megjelenik. Ezt úgy tudod megtenni, hogy rámész a Wikidata-adatlapra (a bal oldali eszköztárban van link), megnyitod az angol címkéjű elemet, majd egyszerűen beírod felül a nevet magyarul. – Tacsipacsi vita 2017. március 12., 19:50 (CET)

szerkesztés(em)[szerkesztés]

Üdvözlet, a legutóbbi lapszerk.ben a VITALAPon szeretném letörölni a naplózásból az IP-címest, elfelejtettem belépni nevemmel/nick-el újra szeretném uezt korrigálni; Köszönetem!(töröljétek) – Vaterdingo vita 2017. március 9., 13:04 (CET)

Nem világos. Mit, honnan? – Pagony foxhole 2017. március 9., 13:06 (CET)

bocsánat :) a vaterdingo/ piszkozat LAPTÖRTÉNET -éből a legutóbbi IP-címest én hibáztam el mert nem a nevemen léptem be ne maradjon kint :)

Így már érthető. – Pagony foxhole 2017. március 9., 13:14 (CET)

belinkeljem ? köszönöm !! – Vaterdingo vita 2017. március 9., 13:15 (CET)

szuper köszöNET :)) Üdv – Vaterdingo vita 2017. március 9., 13:19 (CET)

Szívesen. Máskor üss egy entert a hozzászólásod elé, különben összecsúszik az előzővel! :) – Pagony foxhole 2017. március 9., 13:49 (CET)

Év szócikke[szerkesztés]

Sziasztok, hol tudom megnézni a 2016-os Év szócikkei listát? Köszi! Dudva Skull and crossbones.svg vitalap 2017. március 10., 11:18 (CET)

Itt: Wikipédia:Az év szócikke/2016, ha majd lesz eredményhirdetés. Wikizoli vita 2017. március 10., 11:22 (CET)

Mentorkeresés: SomorjaiMartina vita[szerkesztés]

  • Témáim a Wikipédiában: Késői magömlés
  • Néhány szó a hátteremről: Szexuálterapeuta
  • Mentort kérek magam mellé, ezek a szerkesztési gondjaim: Vépi adminisztrátor kitörölte a honlapomra való egyetlen hivatkozást:

https://legyenjobbaszex.hu/kesoi-magomles-ha-lassan-elvez-el/

ahol köznyelven fogalmazva további információkkal és megoldási javaslattal szolgálhattam volna a késői magömléssel, ergo férfi orgazmushiánnyal küszködőknek. Ugyanakkor a life.hu cikkét a tantraszexről bennhagyta. A life.hu nem tudományos lap. Miért maradhat mégis benn a cikkben, miközben én, aki szakértő vagyok, miért kerülök kitörlésre? Terveztem több cikket írni különböző, sokakat érintő szexuális problémákről, de ennek fényében...

SomorjaiMartina vita 2017. március 10., 13:51 (CET)

Nem vállalok mentorkodást (bár mindenkinek szívesen válaszolok konkrét kérdésére), nem vagyok adminisztrátor, csak a személyes honlapra való hivatkozás törlését magyarázom meg: azért, mert az a szócikk szerzőjének saját honlapja, amit az üzleti életben használ, azaz reklám (is). Ezt megindokoltam a szerkesztési összefoglalóban is. A life azért maradt, mert akkor nem töltődött be, nem tudom, mi az. – Vépi vita 2017. március 10., 15:38 (CET)

Mentorkeresés: Danzsu vita[szerkesztés]

  • Témáim a Wikipédiában: Bakró-Nagy Marianne
  • Néhány szó a hátteremről: informatikus vagyok, de a Wikipédiával csak most foglalkozom először
  • Mentort kérek magam mellé, ezek a szerkesztési gondjaim:

Azt már kiböngésztem, hogy - fotót feltenni 4 nap múlva, és - ellenőrizetlen állapotból ellenőrizettbe kerülés 1-2 nap. DE amire még nem sikerült rájönnöm: - hogyan működik a kapcsolat a hivatkozás kis (felső indexes) száma, és a lenti hivatkozás lista között? - mikor, mitől nyeri el a szócikk a szokott (Wikipédiás) formátumát, küllemét?

Előre is kösz a segítséget: Dán Zsuzsa Danzsu vita 2017. március 16., 22:28 (CET)

Amit hivatkozni akarsz, azt < ref > és < /ref > (szóközök nélkül természetesen) közé teszed, aztán a szöveg végére teszel egy { {jegyzetek} } (itt is szóközt elhagyva) sablont és akkor ott sorban felsorol számozva mindent ami refek közé volt téve. – Hollófernyiges vita 2017. március 17., 07:49 (CET)

Köszönöm szépen. Még ugyan nem értem 100%-ban, de majd kibogozom..... :)

Hát elsőre nem jött össze..... Pontosítanék. A szövegben lévő kis, felső indexes számok, és a "Jegyzetek" tételei között szeretnék kapcsolatot létrehozni, hogy oda lehessen ugorni.

És a második kérdésemre még nem érkezett válasz, hogy a szöveg mitől/kitől fogja elnyeri Wiki_s formátumát? Ha egy "járőr" (?) megnézte, jóváhagyta?

Bocs, elég kezdő vagyok, de igyekszem...... :)

A szöveg közzétételéhez (pontosabban ahhoz, hogy az utolsó módosítás látható legyen) járőri jóváhagyás szükséges. Ezt nem kell kérni sehol, csak ha nagyon aktuális és fontos dologról van szó. Hozzátenném a csalódások elkerülésére, hogy az erre vonatkozó várakozási idő könnyen lehet 1-3 hónap. Nem tudom az 1-2 napot honnan vetted (ha meg tudod adni, hogy hol olvastad, akkor korrigálom), de ez irreális, illetve csak azoknak a szócikkeknek a többségére vonatkozik, amik a Figyelőlistámon vannak.
A hozzászólásaidat a négy hullámvonallal mindig írd alá, különben bogarászni kell, hogy ki és mikor válaszolt. misibacsi*üzenet 2017. március 17., 15:48 (CET)

Mivel úgy látom, hogy a vizuális szerkesztőt használod, így a jegyzetekre vontatkozólag fentebb Misibacsi által írottak nem érvényesek, illetve nem pont úgy működnek. A forráshivatkozásokat a szövegben a Forrás gomb használatával helyezhetsz el, míg a listát a „Jegyzetek” nevű sablonnal tudod megjeleníteni (Beszúrás → VisualEditor - Icon - Template-big.svg Sablon). Ha így készíted el a forráshivatkozásokat, akkor – mint a cikkben is látható – automatikusan létrejön a kapcsolat, hivatkozásokkal mindkét irányba. Nem értem pontosan, hogy a „wikis” formátum alatt mit értesz: ha arra gondolsz, hogy mikor kapja meg az „ellenőrzött” címkét, azt Misibacsi leírta; ha arra, hogy mitől néz ki vizuálisan úgy, mint a többi Wikipédia-cikk, akkor a válasz az, hogy amikor valaki megcsinálja – ez lehetsz te is, de ha még bizonytalan vagy, akkor meghagyhatod másnak (ehhez nem kell semmilyen plusz jogosultság, hiszen egy cikk szerkesztéséhez mindenkinek joga van). – Tacsipacsi vita 2017. március 17., 19:33 (CET)

Kedves Tacsipacsi!

A wikis forma alatt azt értem, (de már úgy is látom), hogy mintha "kívülről" felhasználóként keresnék, azt a formát kapom. De ezt most látom is.

Úgy látom a hivatkozások már működnek. Hogy a Visual Editor-t használom-e, azt nem tudom, csak megnyomom a szerkesztés gombot, vagy a lap tetején, vagy az adott bekezdésnél. Ez így jó?

Most a cikkek csökkentésével foglalkoztam. Az jogos, hogy mikor törlöm eltűnik, DE mikor elmentem a módosításokat ismét az összeset látom. Csak később fogom látni a lecsökkent változatot?

És végül a Misibácsi által javasolt aláíráshoz a négy hullámvonalat nem igazán értem.... Netán ez? Danzsu vita 2017. március 17., 20:08 (CET)danzsuDanzsu vita 2017. március 17., 20:08 (CET)?

Köszönöm a segítséget! :) Danzsu vita 2017. március 17., 20:08 (CET)danzsuDanzsu vita 2017. március 17., 20:08 (CET)

Természetesen jó mindkét szerkesztő, csak máshogy működnek, ezért kicsit máshogy kell segíteni is. A vizuális szerkesztő az, amit egy szócikkben a „szerkesztés” gombra kattintva kapsz, míg a hagyományos (ún. wikiszöveges) az, amit ezen az oldalon is használsz. Az előbbi viszonylag új fejlesztés, így sokan reflexből az utóbbit képzelik el, de ennek a használata bonyolultabb (lásd négy hullámvonal), úgyhogy nyugodtan használd a vizuálist, majd mi alkalmazkodunk hozzá.
Elvileg bejelentkezve minden lapnak a legfrissebb változatát kell látnod (kijelentkezve az említett ellenőrzés miatt nem feltétlenül), én nem látok problémát; az lehet, hogy valamiért a mentés után közvetlenül a böngésződ a régi változatot mutatja, de ha frissíted az oldalt (F5, Ctrl+R stb.), akkor jónak kell megjelennie, ha mégse, akkor valószínűleg nem sikerült a mentés (bár én még nem találkoztam eddigi wikipédiás pályafutásom alatt olyannal, hogy nem szólt, de nem is mentette el az oldalt). – Tacsipacsi vita 2017. március 17., 22:29 (CET)

Jó reggelt Danzsu vita 2017. március 18., 09:11 (CET)Tacsipacsi!Danzsu vita 2017. március 18., 09:11 (CET) Akkor én valamit nem jól csináltam...... Ugyanis a Könyvek fejezetben a tételeket 4-re (!)csökkentettem, a cikkeknél is elég sokat kivettem, és most (03.18, 9.10)mégis az eredeti mennyiséget látom..... :( Pedig mindig kiírta, hogy "szerkesztésedet elmentettük". Hmmm...?? Az jó megoldás lehet, ha pld. az össze könyvet kitörlöm, és a csökkentett mennyiséget másolás - beillesztéssel beteszem? Ugyanez a cikkeknél. Danzsu vita 2017. március 18., 09:11 (CET)danzsuDanzsu vita 2017. március 18., 09:11 (CET)

Melyik négy könyvet akartad megtartani? Megpróbálom kiszedni a többit, hátha rájövök a hiba okára. (Megj.: az négy hullámvonal nem az aláírás/hivatkozás jelzésére szolgáló határoló, hanem magát az aláírást generálja. Más szerkesztőt {{ping|név}} formában lehet megemlíteni, amitől külön értesítést is kap. Pl. {{ping|Tacsipacsi}} Üzenet – ~~~~.)– Tacsipacsi vita 2017. március 18., 18:51 (CET)

A négy könyv: Könyvek, könyvfejezetek • Die Sprache des Bärenkultes im Obugrischen. Bibliotheca Uralica 4. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 141 old. • Rédei, Károly, Uralisches Etymologisches Wörterbuch I–II. Unter Mitarbeit von Marianne Bakró–Nagy, u.a. XLVIII-905 l. Akadémiai Kiadó: Budapest. (1986–1989) • Proto-Phonotactics. Phonotactic Investigation of the PU and PFU Consonant System. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 1992. 186 old. • Hatto, Arthur The World of the Khanty Epic Heroe-Princes. An exploration of a Siberian Oral Tradition. Linguistic and philological interpretation by Marianne Bakró-Nagy. University of Cambridge Oriental Publications 69. Cambridge University Press, Cambridge. 2017. 246 old.

Danzsu vita 2017. március 18., 19:13 (CET)


Elküldöm a csökkentett publikációkat is, hátha.....

Cikkek, tanulmányok • Semantic Examination of Genetically Related Language Correspondences. Nyelvtudományi Közlemények 77(1975): 117–124. • Rokon nyelvi megfelelések szemantikai vizsgálata. Nyelvtudományi Értekezések 89(1976): 57–63. • Az alapjelentés rekonstrukciójának kérdéséről I. Nyelvtudományi Közlemények 80(1978): 381–389. • Az alapjelentés rekonstrukciójának kérdéséről II. Nyelvtudományi Közlemények 81(1980): 339–352. • Rekonstrukció és jelentésváltozás. Nyelvtudományi Közlemények 83(1981): 29–42. • On Proto-Meaning Reconstruction. In: Ferenc Kiefer (ed.) Hungarian and General Linguistics. J. Benjamin, Amsterdam. 1982. 7–29. • Egy történeti-szemantikai elemzés vázlata. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 16(1985): 33–63. • On the Use of Phonotactics (kVrV-Type Proto–Forms in PU/PFU). Ural–Altaische Jahrbücher NF 6(1986): 1–10. • Consonant Frequency and Syllable Boundary in PU/PFU. In: Károly Rédei (Hrsg.) Studien zur Phonologie und Morphologie der uralischen Sprachen. Studia Uralica 4. Wien. 1987. 59–69. • PU\PFU Dx *-rV. Nyelvtudományi Közlemények 91(1990): 9–14. • Szótagszerkezetek a finnugor alapnyelvben. Magyar Fonetikai Füzetek 23(1991): 17–25. • Die Begriffsgruppen des Wortschatzes im PU\PFU. Ural–Altaische Jahrbücher NF 11(1993): 13–40. • Typological Change and the FinnoUgric Proto-Language. Linguistica Uralica (Tallinn) 29(1993): 259–266. • Phonotaktische Beschreibung der Morpheminitialen Konsonantenphoneme im Proto-Finnougrischen. Finnisch-Ugrische Mitteilungen. Hamburg. 16/17(1992-3): 1–11. • Hangtörténeti változások percepciós vonatkozásai. In: Gósy M. (szerk.) Beszédkutatás '95. MTA NyTI, Budapest 1995. 6–11. • Über die lappisch–samojedischen Sprachkontakte (auf Grund des Uralischen Etymologischen Wörterbuchs). In: Lars-Gunnar Larsson (Hrsg.) Lapponica et Uralica. Studia Uralica Uppsaliensia 26. Uppsala. 1996. 11–25. • Meaning, concept and definition. (Implications for proto-meaning reconstruction and etymological dictionaries). In: K. K. Kitching – A. Nevis (eds.) Proceedings of the Ninth and Tenth Meatings of the Finno-Ugric Studies Association of Canada. 1998. Canada. 1–12. • Markedness and phonemic borrowing. In: Cornelius Hasselblatt – Paula Jääsalmi-Krüger (Hrsg.) Europa und Sibiria. Beiträge zu Sprache und Kultur der kleineren finnougrischen, samojedischen und paläosibirischen Völker. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 51. Wiesbaden, Harrassowitz Verlag. 1999. 49–56. • Protoszótag. A finnugor alapnyelv szótagtípusai. In: Kassai Ilona (szerk.) Szótagfogalom – szótagrealizáció. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet. 1999. 11–51. • Eine Phonotaktische Regel des finnisch-ugrischen Wortanfangs: Interpretation eines Lautwandeltyps. Linguistica Uralica 36(2000/2): 81–91. • Egy szelkup hangváltozás margójára. In: Bakró-Nagy Marianne — Büky László — Maleczki Márta (szerk.) Mikola–emlékkönyv. Néprajz és Nyelvtudomány 41. Szeged 2001. 17–22. • Obi-ugor szótagszerkezeti és hangtörténeti problémák. Nyelvtudományi Közlemények 98(2001): 71–118. • The responsability of literati. Angela Marcantonio, The Uralic Language Family. Facts, myths and statistics. Publications of the Philological Society, 35. Blackwell Publishers, Oxford UK – Boston USA. 2002. xxiii+335. Lingua 115. 2003. 1053–1062. • Az uráli nyelvek tipológiai jellemzése. In: Kiefer Ferenc (ed.) Magyar nyelv. Budapest, Akadémiai Kiadó. 2006. 267–287. • /f/ > /h/ aspiration in Nganasan. In: Valentin Ju. Gusev — Anna Widmer (eds.) Gedenkschrift für Eugen A. Helimski. Finnisch-ugrische Mitteilungen 32-33. (2010): 35-46. • The data in historical linguistics: On utterances, sources, and reliability. Sprachtheorie und germanistische Linguistik 20.2: 133–195. (Nodus Publikationen Klaus D. Dutz – Wissenschaftlicher Verlag, Münster). 2010. • Sprachgeschichte und Diachronie in der Finnougristik. Desiderate und Perspektiven. In: Péter Maitz (Hrsg.) Wohin steuert die historische Sprachwissenschaft? Berlin: de Gruyter. 2012. 301–321. • A manysi veláris nazális tipológiájához. In: L. Jalava – T. Hyytiäinen – J. Saarikivi – E. Sandman (eds.) Per Urales ad Orientem. Iter polyphonicum multilingue. Mémoires de la Sociétés Fenno-ugriennes (Helsinki) 264(2012): 17–23. • The Uralic Languages. In: Christian Delcourt — Piet van Sterkenburg – (eds.) The Languages of the EU Members States. Revue Belge de Philologie et d'Histoire/Belgisch Tijdschrift voor Filologie en Geschiedenis 90(2012): 1001–1028. • Mit tudunk az ugor történeti fonológiájáról? A nyugati ótörök és magyar kapcsolatok hozadéka. In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Agyagási Klára (szerk.) Nyelvelmélet – kontaktológia 2. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba. 2013. 173–189. • A nyelvi tabu. In: Szeverényi Sándor – Szécsényi Tibor (szerk.) Érdekes nyelvészet. JATEPress, Szeged. 2015. 9–21.

Danzsu vita 2017. március 18., 19:16 (CET)

Passz, nekem tökéletesen működött. Rossz hír: a hibakeresés nem sikerült. Jó hír: a szerkesztés viszont igen. – Tacsipacsi vita 2017. március 18., 23:18 (CET)

Hát ez csodálatos! KöszönömSablon:Ping Tacsipacsi 2017. március 19., 08:23 (CET)

Következő "szekálás": hogy lehet képet feltenni? Azt hiszem, letelt a 4 nap, amit valaki írt nekem.

Más: most a konkrét laptól függetlenül. Ha kicsit többet szeretnék érteni a Wikiből, akkor - olvasgassam a kezdőknek való segítséget, - próbálkozzak a homokozóban, illetve - van valami egyéb forrás, amit érdemes nézegetni?

Mert ez így nagyon kedves, hogy Te (Ti) segítetek, de ettől én még nem tudom..... A rövidtávú cél az volt, hogy a szócikk felkerüljön, de közben "megjött az étvágy..." :)

Danzsu vita 2017. március 19., 08:23 (CET)

A kezdőknek való segítség biztosan egy jó kiindulópont – azt leszámítva, hogy a leírások 99%-a csak a „régi” felületet ismerteti… Sajnos, úgy tűnik, senkinek sincs ideje felfrissíteni őket. A homokozó helyett a saját próbalapodat ajánlom, ugyanis a Wikipédia:Homokozó lapon is csak a hagyományos felület használható, a próbalapodon viszont a vizuális szerkesztő is működik. Egyéb forrás a saját vitalapod, majd oda ír, akinek nem tetszik, amit csinálsz. :) – Tacsipacsi vita 2017. március 20., 21:48 (CET)

Köszönöm, majd próbálkozom..... most kis szünet.