Vörös bivaly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Vörös bivaly
Vörös bivaly állatkertben
Vörös bivaly állatkertben
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Alnemzetség: Bubalina
Nem: Syncerus
Faj: S. caffer
(Sparrman, 1779)
Alfaj: S. c. nanus
Tudományos név
Syncerus caffer nanus
(Boddaert, 1785)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörös bivaly témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös bivaly témájú kategóriát.

A vörös bivaly vagy őserdei bivaly (Syncerus caffer nanus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó kafferbivaly (Syncerus caffer) egyik alfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Előfordulási területéhez tartozik a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Gabon, Ghána, Togo és Kamerun síkvidéki esőerdei, mocsaras területei.

Megjelenése[szerkesztés]

A szavanna bivalynál (Syncerus caffer caffer) kisebb. Nevét vörösesbarna szőrzetéről kapta (az öreg bikák szőrzete fokozatosan besötétedik). Marmagassága 1,1–1,3 méter, tömege 270–320 kilogramm, testhossza (a fejjel együtt) 180–220 centiméter. Szarvának terpesztése általában kisebb, mint a szavannán élő alfajoké; körülbelül 60 centiméter.

Életmódja[szerkesztés]

5–20 tagú csoportokban, rejtőzködő életet él. Főleg az erdőket, folyópartokat kedveli, és többnyire éjjel, a hőséget kerülve jár táplálék után. A hőségtől a közeli mocsarakban hűti le magát sárfürdővel. Fő táplálékai a fűfélék és a friss hajtások. Vadon 18–25 éves koráig él.

A nőstény első borját 4–5 évesen hozza világra, többnyire az esős évszakban, a sűrűbb bozótban.

Védettsége[szerkesztés]

Húsáért és szarváért lövik az orvvadászok; állatkerti tenyésztését az ISIS program koordinálja. Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Debreceni Állatkertben[1] és a Győri Állatkertben látható.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fanny: Igazi ritkaságokkal bővült a Debreceni Állatkert (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 8.)

Források[szerkesztés]