Xántus János Állatkert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Xántus János Állatkert
Ország  Magyarország
Adatok
Megnyitás 1967. május 1.
Terület9 ha
Fajok száma 100
Egyedek száma 650
Tagság MÁSZ, EAZA
Látogatók száma 150 000
Xántus János Állatkert weboldala

A győri Xántus János Állatkert Xántus János természettudósról kapta a nevét. Kezdetben elsősorban a hazai faunát kívánta bemutatni, napjainkban azonban igazi állatkertként minden földrész képviselteti magát. Gyűjteményében különösen hangsúlyos az afrikai állatok aránya.

Története[szerkesztés]

A győri állatkert elődje a Püspök-erdőben, az erdészeti fatelep mellett jött létre 1959-ben, mint vadaspark. Kezdeti célja az volt, hogy bemutassa a hazai vadállományt. A vadaspark további fejlesztésének az szabott határt, hogy az 1966-os dunai árvíz elöntötte a területét. Az akkor élt állatok nagy része elpusztult. A többi állatot pedig magánbirtokon helyezték el ideiglenesen. A katasztrófát követően a város vezetői elhatározták, hogy Győrnek egy biztonságos területen elhelyezkedő vadasparkra van szüksége.

Az elhatározást hamarosan a terület kijelölése és az alapozó munkák, megkezdése követte. A jelenlegi helyén, 1967. május 1-jén jött létre a Május 1. park, hat hektáros területén. Háromhektáros területen a vadaspark helyezkedett el és a hasonló méretű vidámpark is helyet kapott. Az elérendő cél továbbra sem változott: a hazai vadon élő, őshonos állatok bemutatása. A növekvő látogatói igény ösztönző hatására a vadaspark állatállományát egzotikus fajokkal bővítették.

A vadaspark 1985-ben állatkertté alakult. 1988-ban egy akvárium és terráriumház létesült, ahol halakat, kétéltűeket és hüllőket mutattak be. Utána a meglévő kifutók felújítása következett.Az újabb cél, hogy kis területen minél több állatot mutassanak be nem bizonyult sikeresnek. Az állatkert állatállománya nőtt, de a tartási körülményekben nem történt javulás. Sajnálatos módon a következő időszakban is ez a tendencia volt a jellemző. Ez 1996-ig romlott, míg megkérdőjelezték az állatkert állattartásra való alkalmasságát.

1997-ben vezetőváltás és ezzel gyökeres fordulat következett be az állatkert életében. Számos állatfajtól megvált az intézmény, hogy a megmaradt állatállomány részére tágasabb kifutókat tudjon biztosítani. Ennek szellemében elkészült a Gibbon-sziget ahova már új fajként költözhetett be a két fiatal gibbon. Az 1999-es évben sivatagi hiúzok, vöröshomlokú makik, mókus- és selyemmajmok érkeztek. Természetesen az újonnan érkezett egyedek új kifutói mellett a régi tartóhelyek korszerűsítése sem állt meg. 2000-ben új házba költözött a Magyarországon először itt látható törpe víziló, aki a Európai Fajmegmentési Program keretében egy külföldi állatkertből érkezett. 2001-ben épült a tágas Afrika-kifutó, ahol zebrák, antilopok és egy recés zsiráf kapott elhelyezést. A fejlesztések nem álltak meg, ezt jól példázza a „ragadozósor” rácserdőinek felszámolása, melyek helyét korszerű és tágas kifutók vették át. Így 2002-ben méltó helyet biztosítottak a tigriseknek, oroszlánoknak és medvéknek. 2003-ban a kapucinusmajmok vehették birtokba új, tágas otthonukat. 2004-ben sikerült átadni az Afrika-házat is, ahol többek között a csimpánzokat is elhelyezték. 2005-ben további három hektárral bővült az állatkert területe. A volt vidámparki területen megkezdődtek a munkálatok, ahol patás-karámok kialakítása volt a cél. Erre a területre erdei sétaút került, piknikező helyekkel, őzekkel, dámokkal, skót felföldi marhákkal és tevékkel. Még ebben az évben hozzákezdtek az új Zsiráf– és Zebraház építéséhez is, valamint a Terráriumház korszerűsítéséhez. 2007-ben a negyvenéves állatkert befejezte megkezdett munkálatait, házait, kifutóit. A zsiráfok, antilopok, zebrák új házukban a téli hónapokban is látogathatók. A Dél-Amerika ház lakói a tapírok, lajhárok, pampanyulak, vízidisznók hamar belakták új korszerű otthonukat. 2008-ban megújult a törpevíziló-ház és új helyre költözött a vöröshomlokú makik kibővült csapata is. Megkezdődött a Terrárium-tó felújítása is. Az Állatkert fontosnak tartja a hazai állatvilág védelmét is. Ennek érdekében 2008-ban jelentős beruházásként egy 30 m hosszú madár-rehabilitáló röpdét épített.

A Modern Városok Program keretében a tervek szerint 2020-ig különleges új főbejárat és fogadóépület, zsiráfház fejlesztés, emberszabású-majomház és kifutó, Közép-Ázsia bemutató, fóka és pingvinbemutató, elefánt-ház, valamint Állategészségügyi Központ is létesül.[1]

Zoológiai gyűjteménye[szerkesztés]

Az állatok az élőhelyüknek megfelelő környezetben láthatók. Területileg és fajszámot tekintve is az afrikai állatok teszik ki a legnagyobb részt, ezt követi a dél-amerikai, illetve ázsiai gyűjtemény. A Terráriumház kivételt képez ez alól, mert ott több kontinens trópusi flórája és faunája található meg jelenleg.

Dél-Amerika-ház és környéke[szerkesztés]

A bejárattól indulva először a Dél-Amerika bemutatóhoz érkezünk. Az első kifutó a sörényes hangyászé, a következő röpdében skarlát íbíszek élnek. A közelben a tengerimalacok férőhelye létesült. Ezután a tapírok, vízidisznók és nagy marák tágas kifutója látható, míg ezzel szemben az ormányos medvék tanyáznak. A mellettük lévő kifutóban élnek a lámák. A Dél-Amerika-ház egyik oldalán a kétujjú lajhárok és a zöld leguánok kifutója létesült. A szemközt található két kifutó lakói az Apella csukjásmajmok és a közönséges mókusmajmok. Itt láthatók egy szigeten a bóbitás gibbonok.

Zsiráf-ház és környéke[szerkesztés]

A következő kifutóban huszármajmok élnek. Tovább haladva az oroszlánkifutóhoz és azzal szemben a galléros páviánok, sörényes juhok, varacskos disznók közös kifutójához érkezünk.

Az afrikai szavannák élővilágát az Afrika-házhoz kapcsolódó terjedelmes kifutó mutatja be, ahol a zsiráfok, zebrák, vörös bivalyok, jávorantilopok, fekete lóantilopok és fakó lóantilopok élnek. A mellettük lévő kifutóban szitutungák élnek. Kivételt képeznek a közelben élő alföldi anoák, dámvadak, kétpúpú tevék, és a dromedárok.

A közelben lettek elhelyezve a házi állatok: kameruni törpekecskék, házi juhok, háziszamarak.

Akvárium és terráriumház[szerkesztés]

Az akvárium és terráriumházban a következő fajok élnek: tompaorrú krokodilk, királypitonk, kockás pitonok, tigrispitonok, görög teknősk, mór teknősök, szavanna varánuszok, nílusi repülőkutyák, farksodrók, Liszt-majmocskák, fehérpamacsos selyemmajomok és számos hal faj. A ház oldalán a rózsás flamingók tava látható. A következő kifutóban Bennett-kenguruk, a közelükben pedig Emuk élnek.

Törpe vízilovak és társaik[szerkesztés]

Az állatkert logójában is látható törpe vízilovak kifutója a következő állomás. A mellettük lévő kifutóban élnek a marabuk és a sarkantyús teknősök. A közelben élnek a vöröslábú kígyászdarvak.

Afrika-ház[szerkesztés]

A házban a csimpánzok, a trombitás szarvcsőrűek, és az aligátorteknősök élnek. Ezzel szemben látható a vöröshomlokú makik és a gyűrűsfarkú makik kifutója. A következő állomás a papagájok birodalma, látható itt kis sárgabóbitás kakadúk, jákópapagájok, sárga-kék arák, zöld szárnyú arák, kis sándorpapagájok, nimfapapagájok, rozellapapagájok, énekes papagájok és hullámos papagájok.

Ázsia élővilága[szerkesztés]

Ázsia élővilágával többségében az állatkert végén találkozhatunk. Először az örvös medvék kifutója aztán a fehér bengáli tigrisek lakrésze következik ezután az ázsiai kiskarmú vidrákhoz érkezünk. Kivételt képez az itt látható jaguárok és a következő röpdében lakó pusztai sasok.

Füles Bástya[szerkesztés]

2011. decemberében az állatkert beköltözött a belvárosban található kazamatába. A kiállítás egyik leglátványosabb része egy 18 méter hosszú, 200 köbméteres paludárium, mely az Amazonas élővilágát mutatja be. A közönség a sétája során 40 méter hosszú útvonalon kísérheti végig a Föld legerősebb hangyájának, a levélvágó hangyák mindennapjait.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ZOO GYŐR (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2018. március 16.)

További információk[szerkesztés]