Nemzetközi Büntetőbíróság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemzetközi Büntetőbíróság
International Criminal Court
International Criminal Court logo.svg
ICC member states world map.png
A bíróság tagállamai

Alapítva 2002. július 1.
Székhely Hollandia Hága
Nyelvek angol, francia
Kulcsemberek Fatoumata Dembélé Diarra (első elnökhelyettes)
Hans-Peter Kaul (második elnökhelyettes)
é. sz. 52° 04′ 05″, k. h. 4° 21′ 11″Koordináták: é. sz. 52° 04′ 05″, k. h. 4° 21′ 11″
A Bíróság hágai átmeneti épülete

A Nemzetközi Büntetőbíróság (angolul International Criminal Court, ICC) egy 2002-ben alakult állandó bíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével – az agresszió bűntette felett azonban jelenleg nincs hatásköre – vádolt személyek ügyeinek lefolytatására.[1][2] A Bíróság székhelye Hágában található, ugyanakkor tárgyalásait bárhol folytathatja.[3]

A Nemzetközi Büntetőbíróság nem tévesztendő össze a Nemzetközi Bírósággal, melynek szintén potenciálisan az egész világra kiterjedő joghatósága van.

Működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bíróság 2002. július 1-jén alakult – amikor az alapító szerződés a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásáról szóló Római Statútum hatályba lépett – és kizárólag az ekkor vagy ezután elkövetett bűncselekmények esetében járhat el.[4]

2013-ban 122 állam tagja a bíróságnak, köztük Magyarország.[5] 35 további állam aláírta, de nem ratifikálta a Római Statútumot.[6] A jelentős államok közül Kína, India, Oroszország, Izrael és az Egyesült Államok nem tagjai a bíróság rendszerének.[7]

A bíróság csak akkor gyakorolhatja joghatóságát egy eset felett, ha a vádlott egy, a szerződéshez csatlakozott ország állampolgára, vagy ha a feltételezett bűncselekmény egy ilyen állam területén történt vagy ha az esetet az ENSZ Biztonsági Tanácsa utalja a bíróság elé.[8] A Bíróság a nemzeti bírósági rendszerek kiegészítésére jött létre: csak akkor gyakorolhatja joghatóságát, ha a nemzeti bíróságok nem hajlandóak vagy nem tudnak kivizsgálni és ítéletet hozni ilyen bűnök esetén.[9][10] A bűnök kivizsgálásának és a büntetések kiszabásának elsődleges felelőssége az egyes államoknál maradt.[11]

Mostanáig a bíróság négy helyzetet kezdett vizsgálni: észak Ugandát, a Kongói Demokratikus Köztársaságot, a Közép-afrikai Köztársaságot és Dárfúrt.[12] A bíróság 12 személy ellen adott ki elfogatóparancsot, közülük hatan szabadlábon vannak, ketten meghaltak, és négyen a bíróság fogságában vannak. A bíróság első perének, a kongói milicistavezér Thomas Lubanga perének, 2008. június 23-án kellett volna kezdődnie, de június 13-án megállítottak, amikor a bírók úgy ítélték, hogy azzal, hogy az ügyész nem volt hajlandó a potenciálisan felmentő anyagok bemutatására, sérült Lubanga tisztességes eljáráshoz való joga.[13][14] Lubanga tárgyalását végül 2009. január 26-án indították el ismét. 2005-ben fogták el és 2006-ban került Hágába. Végül 2012-ben ítéletet hírdettek: márciusban bűnösségét megállapították,[15] majd július 10-én kedden tizennégy év börtönre ítélték el.[16]

A Nemzetközi Büntetőbíróság és Magyarország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Köztársaság a Római Statútumot 1999. január 15-én aláírta, majd az Országgyűlés azt 2001. november 6-án ratifikálta (72/2001. OGY határozat[17]). A Statútum szövege magyar nyelven a mai napig nincsen kihirdetve, a ratifikáló országgyűlési határozat T/4490. sz. alatt törvényjavaslatként 2003-2006 között folyamatosan az Országgyűlés előtt volt, ám végül visszavonták azt. Így a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának formálisan a mai napig nincsen hivatalos, jogszabály-erejű magyar nyelvű szövege - a törvényjavaslathoz csatolt hivatalos fordítást tekinthetjük annak.[18]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Római Statútum ötödik cikke.
  2. United Nations Department of Public Information, 2002. december The International Criminal Court.
  3. A Római Statútum 3. cikke.
  4. A Római Statútum 11. cikke.
  5. International Criminal Court, 2013. The States Parties to the Rome Statute. (angolul)
  6. United Nations. Multilateral treaties deposited with the Secretary-General: Rome Statute of the International Criminal Court.
  7. Rome Statute of the International Criminal Court. Multilateral treaties deposited with the Secretary-General. (Hozzáférés: 2008. július 27.)
  8. A Római Statútum 12-es és 13-as cikke.
  9. A Római Statútum 17. cikke.
  10. A Római Statútum 20. cikke.
  11. International Criminal Court. Office of the Prosecutor.
  12. International Criminal Court, 2007. Situations and Cases.
  13. International Criminal Court, 2008. június 13. Decision on the consequences of non-disclosure of exculpatory materials covered by Article 54(3)(e) agreements and the application to stay the prosecution of the accused, together with certain other issues raised at the Status Conference on 10 June 2008PDF(2.11 MB).
  14. International Criminal Court, 16 June 2008. Trial Chamber I ordered the release of Thomas Lubanga Dyilo - Implementation of the decision is pending.
  15. MTI: Életfogytiglant kaphat a gyermekkatonákat kiképző kongói hadúr (magyar nyelven). origo.hu, 2012. március 14. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  16. origo: Tizennégy évet kapott a gyerek katonákat kiképző kongói hadúr (magyar nyelven). origo.hu, 2012. július 10. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  17. Magyar Közlöny 2001/123 (XI. 7.)
  18. A szöveg on-line elérhető: http://www.parlament.hu/irom37/4490/4490.htm

Ez a szócikk részben vagy egészben az International Criminal Court című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem kormányzati szervezetek: