Korrupció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korrupcióellenes plakát Zambiában

A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Attól függően, hogy milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például politikai, közigazgatási, rendőri, katonai vagy gazdasági korrupcióról.

A politikai, gazdasági stb. korrupciónak egyöntetűen elfogadott definíciója nincsen, mint ahogy a korruptnak tekintett tevékenység határai is kultúráról kultúrára és korszakról korszakra változnak. Egyes definíciós kísérletek a közérdek vagy a társadalmi feladat fogalmán alapulnak, mások a piaci folyamatok elnyomásán.[1]

Ezzel szemben az egyes államok büntetőjoga ismeri, pontosan meghatározza és büntetni rendeli a korrupciós bűncselekményeket. Igen gyakori eset, hogy a sajtóban politikai korrupciónak nevezett cselekmény nem minősül korrupciós bűncselekménynek.

Eszmetörténet[szerkesztés]

A korrupció mértéke világszerte (2007)

Niccolò Machiavelli Polübiosztól vette át a fogalmat: a corruzione nála a kormányzás romlását jelenti, még az okoktól teljesen függetlenül. Ebben az átfogó értelemben használták a 18. századi Angliában is, de ekkor már a megvesztegetés is a szó jelentési körébe tartozott.

Magyarországon[szerkesztés]

Magyarország közepesen korrupt ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban a korrupt harmadhoz tartozik. A 175 országot rangsoroló indexben 54 pontot kapott 2014-ben és ezzel az ország a 47. helyen áll.[2]

A Transparency International 2008-ban publikált jelentése szerint a korrupció Magyarországon széles körben elterjedt, különösen veszélyes az üzleti és az állami szféra találkozási pontjain, és jelentős probléma, hogy a visszaélésen kapottak nem esnek rossz társadalmi megítélés alá. „A Magyarországon tevékenykedő üzletemberek szerint hazánkban nem, vagy csak rendkívül nehezen lehet korrupciómentesen érvényesülni az üzleti életben. A gazdasági élettel összefüggő korrupciós jelenségek az üzletemberek számára nagyobb problémát jelentenek az üzleti és a közszféra találkozásánál, mint az üzleti szektoron belül. A párt- és kampányfinanszírozás reformja, a jogszabályok következetes végrehajtása, valamint az etikus üzleti magatartás terjedése nélkül nem fékezheti meg a korrupció” – írta közleményében a Transparency.[3]

Az Európai Unió (EU) 2014-es jelentése szerint a magyarok 89 százaléka gondolja azt, hogy a korrupció széles körben elterjedt, míg az EU átlag 76%. A megkérdezett magyarok szerint 13 százalékától már elvárták, hogy megvesztegessen (míg az EU átlag 4%).[4]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]