Korrupció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Korrupcióellenes plakát Zambiában
ENSZ egyezmény a korrupció ellen

A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Attól függően, hogy milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például politikai, közigazgatási, orvosi, rendőri, katonai vagy gazdasági korrupcióról.

A politikai, gazdasági stb. korrupciónak egyöntetűen elfogadott definíciója nincsen, mint ahogy a korruptnak tekintett tevékenység határai is kultúráról kultúrára és korszakról korszakra változnak. Egyes definíciós kísérletek a közérdek vagy a társadalmi feladat fogalmán alapulnak, mások a piaci folyamatok elnyomásán.[1]

Ezzel szemben az egyes államok büntetőjoga ismeri, pontosan meghatározza és büntetni rendeli a korrupciós bűncselekményeket. Igen gyakori eset, hogy a sajtóban politikai korrupciónak nevezett cselekmény jogilag nem minősül korrupciós bűncselekménynek.

Eszmetörténet[szerkesztés]

A korrupció mértéke világszerte, 2019-ben.
Sötétzöld: a legkevésbé korrupt; barna-vörös: a legkorruptabb.
Magyarország Romániával egy szinten van.[2]

Niccolò Machiavelli Polübiosztól vette át a fogalmat: a corruzione nála a kormányzás romlását jelenti, még az okoktól teljesen függetlenül. Ebben az átfogó értelemben használták a 18. századi Angliában is, de ekkor már a megvesztegetés is a szó jelentési körébe tartozott.

Korrupció következményei[szerkesztés]

Egy 2017-ben készült tanulmány szerint a következő tényezőket tulajdonítják a korrupció okozatainak:[3]

  • Magasabb szintű piaci és politikai monopólium
  • Alacsony szintű demokrácia, gyenge civil részvétel és alacsony politikai átláthatóság
  • A bürokrácia és a nem hatékony igazgatási struktúrák magasabb szintje
  • Alacsony sajtószabadság
  • Alacsony gazdasági szabadság
  • Nagy etnikai megosztottság és magas csoporton belüli előny
  • A nemek közötti egyenlőtlenség
  • Alacsony fokú integráció a világgazdaságban
  • Nagy kormányzati méret
  • Alacsony szintű kormányzati decentralizáció
  • A korábbi francia, portugál, belga vagy spanyol gyarmatok nagyobb korrupciót mutatnak, mint a korábbi brit vagy holland telepek
  • Erőforrás-gazdagság
  • Szegénység
  • Politikai instabilitás
  • Gyenge tulajdonjogok
  • Fertőzés a korrupt szomszédos országokból
  • Alacsony iskolai végzettség
  • Alacsony szintű internet-hozzáférés

Magyarországon[szerkesztés]

2020-ban a Transparency International felmérésében a korrupció mértékében Magyarország Romániával, Bulgáriával, Jamaikával, Tunéziával és Dél-Afrikával együtt a világ országai közül a 69. helyre került, éppen csak felülmúlva a globális átlagot.[4]

Magyarország világviszonylatban közepesen korrupt ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb csoporthoz tartozik. A felmérés alapján a nyugat-európai országok, illetve a visegrádi és a balti országok kevésbé korruptak, mint Magyarország. 2020-ban az Európai Unión belül utolsóként az ország holtversenyben van Bulgáriával és Romániával (25. hely).[4]

A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés kiemelte a Magyarországon problémás korrupciót és azt, hogy a politikailag magas rangú személyek által elkövetett korrupciós ügyeket nagyon ritkán vonnak büntetőeljárás alá; az utóbbi években a kormánytisztviselők ellen nem is indult büntetőeljárás. Az ügyek zöme csak az alacsonyabb rendű közszolgálati tisztviselőket érint, például adó- és vámtisztviselőket, esetleg alacsonyabb fokon álló országgyűlési képviselőket.[5][6]

2014-ben a 175 országot rangsoroló indexben 54 pontot kapott, és ezzel az ország akkor még a 47. helyen állt.[7] Az elkövetkező években a helyzet tovább romlott, a Transparency International jelentése szerint 69. helyre került, ezzel az Európai Unió országai közül a legkorruptabb országok között foglal helyet.

A Transparency International 2008-ban publikált jelentése szerint a korrupció Magyarországon széles körben elterjedt, különösen veszélyes az üzleti és az állami szféra találkozási pontjain, és jelentős probléma, hogy a visszaélésen kapottak nem esnek rossz társadalmi megítélés alá. „A Magyarországon tevékenykedő üzletemberek szerint hazánkban nem, vagy csak rendkívül nehezen lehet korrupciómentesen érvényesülni az üzleti életben. A gazdasági élettel összefüggő korrupciós jelenségek az üzletemberek számára nagyobb problémát jelentenek az üzleti és a közszféra találkozásánál, mint az üzleti szektoron belül. A párt- és kampányfinanszírozás reformja, a jogszabályok következetes végrehajtása, valamint az etikus üzleti magatartás terjedése nélkül nem fékezheti meg a korrupció” – írta közleményében a Transparency.[8]

Az Európai Unió (EU) 2014-es jelentése szerint a magyarok 89 százaléka gondolja azt, hogy a korrupció széles körben elterjedt, míg az EU átlag 76%. A megkérdezett magyarok szerint 13 százalékától már elvárták, hogy megvesztegessen (míg az EU átlag 4%).[9]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A korrupció néhány megfogalmazása. Transparency International Hungary. [2007. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 23.)
  2. Corruption Perceptions Index 2019 – Transparency International. Transparency International. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  3. Dimant, Eugen (2017. január 1.). „Causes and Effects of Corruption: What Has Past Decade's Empirical Research Taught Us? a Survey” (angol nyelven). Journal of Economic Surveys, n/a–n/a. o. DOI:10.1111/joes.12198. ISSN 1467-6419.  
  4. a b CPI 2020 (hu-HU nyelven). Transparency International Magyarország. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
  5. EUR-Lex: 2020. évi jogállamisági jelentés: A jogállamiság helyzete Magyarországon
  6. 2020. évi jogállamisági jelentés Országfejezet – A jogállamiság helyzete Magyarországon
  7. Korrupció Érzékelési Index 2014. Transparency International Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 4.)
  8. Nehéz a korrupciómentes cégvezetés – a Transparency International sajtóközleménye, 2008. június 9.
  9. http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/organized-crime-and-human-trafficking/corruption/anti-corruption-report/docs/2014_acr_hungary_chapter_en.pdf

További információk[szerkesztés]

  • Én tocsok, te tocsolsz, ő Tocsik
  • korrupcio.lap.hu – linkgyűjtemény
  • Jelentse a korrupciót az új közösségi szájton! (Index, 2011. május 18.), a BribeSpot honlapról
  • A Transparency International magyarországi tagozata
  • Vásárhelyi Mária: A korrupció a közgondolkodásban
  • Korrupciós kockázatok Magyarországon[halott link] – Nemzeti integritás tanulmány (Transparency International, 2008)
  • Független Korrupciófigyelő Iroda – friss hírek
  • Pethő András. „Ma is elloptak öntől néhány milliárdot”, Origó, 2009. május 13. (Hozzáférés ideje: 2009. május 15.) 
  • Szombathy Pál. „Hogyan lopják el a közpénzeket a politikusok?”, zóna, 2009. április 16. (Hozzáférés ideje: 2009. május 15.) [halott link]
  • A pártok együtt számolták a kenőpénzt – interjú Tóth István János korrupciókutatóval. Index.hu, 2010. március 22.
  • Hogyan kell tenni a korrupció ellen?
  • Írások a korrupcióról. Helikon Korridor. Budapest, 1998. ISBN 963 208 554 X
  • Fekete könyv: Korrupció Magyarországon 2010 és 2018 között. transparency.hu. Civitas Intézet (2018)
  • Varga Domokos György: Baksisvilág. A korrupció természetrajza a rendszerváltozás Magyarországán; Korona, Bp., 2004
  • Politikai korrupció; szerk. Gulyás Gyula, ford. Lehoczki Bernadette, Mahler Zoltán, Stern Gabriella; Aula, Bp., 2004
  • Politika és korrupció. Konferencia kötet. A törvényesség és törvénytelenség határai; szerk. Csefkó Ferenc, Horváth Csaba; PTE ÁJK–Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület, Pécs, 2010 (Ék sorozat)
  • Hogyan előzzük meg a korrupciót? Hasznos tanácsok és információk magyar üzletemberek számára; Swiss Contribution, Bp., 2010
  • Cieger András: Politikai korrupció a Monarchia Magyarországán, 1867–1918; Napvilág, Bp., 2011
  • Korrupciós kockázatok Magyarországon, 2011. Nemzeti integritás tanulmány, Magyarország; szerk. Burai Petra, Hack Péter; Transparency International Magyarország, Bp., 2012
  • Báger Gusztáv: Korrupció: büntetés, integritás, kompetencia; Akadémiai, Bp., 2012 (Pénzügy és számvitel szakkönyvtár)
  • A (kenő)pénz nem boldogít? Gazdaságszociológiai és politikai gazdaságtani elemzések a magyarországi korrupcióról; szerk. Szántó Zoltán, Tóth István János, Varga Szabolcs; BCE, Bp., 2012
  • Nebojša Majstorović: A korrupció okai, terjedése és kezelése; ford. Pásztor Kicsi Mária; Gondolat, Bp., 2013 (Universitas Pannonica)
  • Korrupciós bűncselekmények a büntető igazságszolgáltatás tükrében; szerk. Inzelt Éva, Kerezsi Klára, Lévay Miklós; ELTE ÁJK, Bp., 2014
  • Az erkölcsi értékrend és a személyiség közötti kapcsolat vizsgálati szempontjai; szerk. Malét-Szabó Erika; Belügyminisztérium, Bp., 2015
  • Antikorrupció és integritás; szerk. Dargay Eszter, Juhász Lilla Mária; Nemzeti Közszolgálai Egyetem, Bp., 2015
  • Kőhalmi László: A korrupció. Monográfia; PTE ÁJK Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet, Pécs, 2015 (Acta criminalia)
  • Jens Ivo Engels: A korrupció története. A korai újkortól a 20. századig; ford. Kurdi Imre; Corvina, Bp., 2016
  • Heino Nyyssönen: A demokrácia lebontása Magyarországon; ford. Makra Hajnalka; Napvilág, Bp., 2019
  • Klotz Péter: Integritás és munkaköri kockázatok elemzése; Dialóg Campus, Bp., 2019 (Dissertationes doctorales)