Korrupció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Korrupcióellenes plakát Zambiában

A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Attól függően, hogy milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például politikai, közigazgatási, rendőri, katonai vagy gazdasági korrupcióról.

A politikai, gazdasági stb. korrupciónak egyöntetűen elfogadott definíciója nincsen, mint ahogy a korruptnak tekintett tevékenység határai is kultúráról kultúrára és korszakról korszakra változnak. Egyes definíciós kísérletek a közérdek vagy a társadalmi feladat fogalmán alapulnak, mások a piaci folyamatok elnyomásán.[1]

Ezzel szemben az egyes államok büntetőjoga ismeri, pontosan meghatározza és büntetni rendeli a korrupciós bűncselekményeket. Igen gyakori eset, hogy a sajtóban politikai korrupciónak nevezett cselekmény nem minősül korrupciós bűncselekménynek.

Eszmetörténet[szerkesztés]

A korrupció mértéke világszerte (2007)

Niccolò Machiavelli Polübiosztól vette át a fogalmat: a corruzione nála a kormányzás romlását jelenti, még az okoktól teljesen függetlenül. Ebben az átfogó értelemben használták a 18. századi Angliában is, de ekkor már a megvesztegetés is a szó jelentési körébe tartozott.

Korrupció következményei[szerkesztés]

Egy 2017-ben készült tanulmány szerint a következő tényezőket tulajdonítják a korrupció okozatainak:[2]

  • Magasabb szintű piaci és politikai monopólium
  • Alacsony szintű demokrácia, gyenge civil részvétel és alacsony politikai átláthatóság
  • A bürokrácia és a nem hatékony igazgatási struktúrák magasabb szintje
  • Alacsony sajtószabadság
  • Alacsony gazdasági szabadság
  • Nagy etnikai megosztottság és magas csoporton belüli előny
  • A nemek közötti egyenlőtlenség
  • Alacsony fokú integráció a világgazdaságban
  • Nagy kormányzati méret
  • Alacsony szintű kormányzati decentralizáció
  • A korábbi francia, portugál, belga vagy spanyol gyarmatok nagyobb korrupciót mutatnak, mint a korábbi brit vagy holland telepek
  • Erőforrás-gazdagság
  • Szegénység
  • Politikai instabilitás
  • Gyenge tulajdonjogok
  • Fertőzés a korrupt szomszédos országokból
  • Alacsony iskolai végzettség
  • Alacsony szintű internet-hozzáférés


Magyarországon[szerkesztés]

Magyarország közepesen korrupt ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban a korrupt harmadhoz tartozik. A 175 országot rangsoroló indexben 54 pontot kapott 2014-ben és ezzel az ország a 47. helyen állt.[3] Az elkövetkező években a helyzet tovább romlott, a Transparency International jelentése szerint 66. helyre került, ezzel az Európai Unió országai közül egyedül Bulgária tekinthető korruptabb országnak.[4]

A Transparency International 2008-ban publikált jelentése szerint a korrupció Magyarországon széles körben elterjedt, különösen veszélyes az üzleti és az állami szféra találkozási pontjain, és jelentős probléma, hogy a visszaélésen kapottak nem esnek rossz társadalmi megítélés alá. „A Magyarországon tevékenykedő üzletemberek szerint hazánkban nem, vagy csak rendkívül nehezen lehet korrupciómentesen érvényesülni az üzleti életben. A gazdasági élettel összefüggő korrupciós jelenségek az üzletemberek számára nagyobb problémát jelentenek az üzleti és a közszféra találkozásánál, mint az üzleti szektoron belül. A párt- és kampányfinanszírozás reformja, a jogszabályok következetes végrehajtása, valamint az etikus üzleti magatartás terjedése nélkül nem fékezheti meg a korrupció” – írta közleményében a Transparency.[5]

Az Európai Unió (EU) 2014-es jelentése szerint a magyarok 89 százaléka gondolja azt, hogy a korrupció széles körben elterjedt, míg az EU átlag 76%. A megkérdezett magyarok szerint 13 százalékától már elvárták, hogy megvesztegessen (míg az EU átlag 4%).[6]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A korrupció néhány megfogalmazása. Transparency International Hungary. (Hozzáférés: 2007. május 23.)
  2. Dimant, Eugen (2017. január 1.). „Causes and Effects of Corruption: What Has Past Decade's Empirical Research Taught Us? a Survey” (en nyelven). Journal of Economic Surveys, n/a–n/a. o. DOI:10.1111/joes.12198. ISSN 1467-6419.  
  3. Korrupció Érzékelési Index 2014. Transparency International Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 4.)
  4. https://transparency.hu/wp-content/uploads/2018/02/CPI_2017.pdf
  5. Nehéz a korrupciómentes cégvezetés – a Transparency International sajtóközleménye, 2008. június 9.
  6. http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/organized-crime-and-human-trafficking/corruption/anti-corruption-report/docs/2014_acr_hungary_chapter_en.pdf

További információk[szerkesztés]