Visegrádi Együttműködés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Visegrádi Együttműködés
Visegrád Group logo.svg
A Visegrádi országok
A Visegrádi országok

Egyéb nevek visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek
Alapítva 1991. február 15.
Típus gazdasági, diplomáciai és politikai szövetség
Tagság Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia

A Visegrádi Együttműködés weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Visegrádi Együttműködés témájú médiaállományokat.

A Visegrádi Együttműködés (vagyis visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja ezen közép-európai országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása.

Adatok a tagokról[szerkesztés]

Visegrádi országok nemzeti zászlói
Név Terület
(km²)
Népesség
(fő)
GDP/fő
(USD)
EU Euró Államfő Miniszterelnök
Csehország Csehország 78 866 10 467 542 25 934 EU Miloš Zeman Bohuslav Sobotka
Lengyelország Lengyelország 312 685 38 073 745 14 540 EU Andrzej Duda Beata Szydło
Magyarország Magyarország 93 030 10 076 581 14 050 EU Áder János Orbán Viktor
Szlovákia Szlovákia 49 035 5 389 180 17 630 EU Euro symbol.svg Andrej Kiska Robert Fico
Visegrad group.png Összesen 533 616 64 007 048 16 586

Története[szerkesztés]

A visegrádi királytalálkozó[szerkesztés]

A visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében.

Új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot. A BudaBrünn útvonal főbb állomásai Esztergom, Nagyszombat és Holics voltak. Buda és Brünn teljes árumegállító jogot kaptak. A lengyel-orosz kereskedelem magyarországi központja Kassa lett.

Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte.[1]

A Visegrádi Nyilatkozat aláírása

Az együttműködés modern kori felújítása[szerkesztés]

Ennek az együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. Eredetileg Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi fekete március és a bányászjárások után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában.

Céljai[szerkesztés]

Az 1991-es deklaráció céljai között szerepelt a totalitárius rendszer maradványainak felszámolása, a demokrácia védelme és a három ország összefogása a gazdasági előrehaladásban és az euroatlanti csatlakozás előremozdításában. Ezeket a célokat a '90-es évek során még sok gazdasági és politikai megbeszélés és egyeztetés követte. Ezalatt az évtized alatt a V4 valóban erős és hiteles védjeggyé és együttműködéssé vált. A V4-ek céljai immár a NATO-n és az Európai Unión belül megváltoztak.

Az új célokat Kroměříž-ben tartott találkozójuk során fektette le 2004-ben a négy ország vezetője. A felek hangsúlyozták, hogy hosszú távú együttműködésre volna szükség a közös agrárpolitikában, a strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, illetve a schengeni rendszer működtetésében. Különösen fontos a NATO által is képviselt alapelvek érvényesítése, a transz-atlanti kapcsolatok erősítése.

A V4 naplója[szerkesztés]

A V4 államfői 2009-ben. Balról jobbra Václav Klaus cseh, Ivan Gašparovič szlovák, Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök
1991-2011 a Visegrádi együttműködés húszéves évfordulójára kiadott emlékbélyeg (2011)

Az 1990-es évek során sok nagy jelentőségű dolgot sikerült elérnie a négy országnak, és ezt a 2000-es években is folytatták.

CEFTA[szerkesztés]

1992-ben a visegrádi országok létrehozták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, azaz a CEFTA-t. Ez a szervezet a Nyugat-európai minta alapján megkönnyítette a nemzetközi kereskedelmet a négy ország között. A CEFTA sikeres működését gazdasági fejlődés kísérte a tagállamokban.

Nemzetközi Visegrádi Alap[szerkesztés]

2000. június 9-én hozta létre a négy tagország pozsonyi székhellyel. Az IVF (International Visegrád Fund) sokak szerint a V4-ek legsikeresebb vállalkozása volt. Az Alap az egyezmény alapján, erősíti a tagországok együttműködését a kultúra, a tudomány és kutatás, az oktatás, illetve az ifjúsági cserekapcsolatok területén. A 2003-tól már évi 2.400.000 euróra emelt költségvetésének köszönhetően a négy tagországból minden esztendőben hat alkalommal lehet pályázatokat benyújtani a pozsonyi titkárságra. Az Alap által kínált lehetőségek egyre bővülnek: a kulturális támogatás egyéb formái mellett kiterjednek a visegrádi tagországok közötti humanitárius segélyezésre is. 2003-tól indult be a visegrádi ösztöndíjas program. Ez a program lehetővé teszi, hogy a visegrádi diákok ösztöndíjjal tanulhassanak a tagországok határain belül bármely egyetemen vagy főiskolán. Másrészt az ösztöndíj harmadik országokba is megpályázható a kiemelkedő tanulók számára.

Egyéb találkozók[szerkesztés]

Az 1994-es prágai csúcs azért is vált nevezetessé, mert a négy tagország miniszterelnökein és elnökein kívül a találkozón részt vett Bill Clinton amerikai elnök is. A látogatáson a NATO-ról volt szó, valamint a V4-eknek nyújtott amerikai támogatásról.

Augusztusban České Budějovice városában találkoztak a négyek, és lefektették a közös agrárkereskedelmet és a mezőgazdasági politikájukat. Ezen a találkozón részt vettek Ausztria és Szlovénia megfigyelői is.

1998-ban Budapest adott otthont a lengyel–cseh–magyar megbeszéléseknek. A találkozó célja az volt, hogy megerősítsék a visegrádi együttműködés létjogosultságát az euroatlanti integráció révbe érésének éveiben is.

Működése[szerkesztés]

A Visegrádi Együttműködésnek nincs konkrét székvárosa vagy székháza. A pozsonyi IVF titkárság az egyetlen kézzelfogható létezése a V4-eknek. Azonban az együttműködés ügyeinek intézését és összehangolását minden évben egy ország vállalja magára. Az elnökség feladatait előre meghatározzák, év végén pedig kiértékelik.

Forrás[szerkesztés]

  1. Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9 

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]