Václav Havel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Václav Havel
Václav Havel cut out.jpg
Született 1936. október 5.
Prága
Elhunyt2011. december 18. (75 évesen)
Vlčice
Sírhely Vinohrady Cemetery
Állampolgársága
Nemzetisége cseh
Házastársa
  • Olga Havlová (1964. július 9.–1996. január 27.)
  • Dagmar Havlová (1997. január 4.–2011. december 18.)
Gyermekei nincs
SzüleiBožena Vavrečková
Václav Maria Havel
Foglalkozása író, politikus
Iskolái
  • Czech Technical University in Prague
  • Faculty of Theatre
  • Akademické gymnázium Štěpánská
Díjak
  • Charlemagne-díj (1991. május 9.)
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje (1990. március)
  • Fehér Oroszlán-rend nagykeresztje lánccal (2003. október)
  • Recipient of the Order of Tomáš Garrigue Masaryk, 1st class (2003. október)
  • Elnöki Szabadság-érdemrend (2003. július)
  • Grand Cross of the Order of the White Double Cross‎ (2003. január)
  • great-cross of the Order of Vytautas the Great (1999. szeptember)
  • Collar of the Order of the Cross of Terra Mariana (1996. április)
  • Fehér Sas-rend (1993. október)
  • Ordre des Arts et des Lettres (2001. február)
  • Gottlieb Duttweiler Prize
  • Osztrák Tudományos és Művészeti Díj (2005. november)
  • Osztrák állami díj az európai irodalomért (1968)
  • Bath-rend lovagja nagykereszttel (1996. március)
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal (1995. július)
  • Prix mondial Cino Del Duca (1997)
  • St. George's Order of Victory (2011. október)
  • Order of Prince Yaroslav the Wise, 3rd class (2006. október)
  • Order of Brilliant Star (2004. november)
  • Gandhi Peace Prize (2003. augusztus)
  • Knight Grand Cross of the Order of Merit of the Italian Republic (2002. április)
  • Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal (2001. szeptember)
  • Order of State of Republic of Turkey (2000. október)
  • Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (2000. május)
  • Order of al-Hussein bin Ali (1997. szeptember)
  • Rio Branco-rend (1996. szeptember)
  • Order of the Liberator General San Martín (1996. szeptember)
  • Order of the Republic (1996. szeptember)
  • Order of Freedom (1993. november)
  • Order of Liberty (1990. december)
  • Erasmus-díj (1986)
  • Franz Kafka-díj (2010)
  • Concordia Prize
  • Companion of the Order of Canada (2003. május 8.)
  • A német könyvszakma békedíja (André Glucksmann, 1989. október 15.)
  • Olof Palme Prize (1989)
  • Indira Gandhi Prize (1993)
  • Princess of Asturias Award for Communications and Humanities (1997)
  • Geuzenpenning (1995)
  • Four Freedoms Award - Freedom Medal
  • Philadelphia Liberty Medal
  • Freedom Award
  • Giuseppe Motta Medal (2008)
  • Light of Truth Award (2004)
  • Monismanien díj (2005)
  • Democracy Service Medal
  • Delta Prize for Global Understanding
  • Philadelphia Liberty Medal (1994)
  • Ambassador of Conscience Award (2003)
  • Három Csillag érdemrend nagykeresztje
  • Bridge Prize of the City of Regensburg (2006)
  • Catalonia International Prize (1995)
  • Lagun Onari (2001)
  • Fulbright Prize (1997)
  • Quadriga (2009)
  • International Simón Bolívar Prize (1990)
  • Order of the Star of Jordan
  • Sonning-díj
  • Honorary doctor of the Dresden University of Technology
  • Honorary doctor of the Université libre de Bruxelles (1991)
  • Honorary doctor of the University of Liège (2007)
  • a Jeruzsálemi Héber Egyetem tiszteletbeli doktora
  • Honorary doctor of the University of Warsaw
  • Jaroslav Seifert-díj (2008)
  • Karel Čapek Prize
  • Honorary doctorate at the Haifa University
  • Theodor Heuss award (1993)

Vaclav Havel Signature.svg

Václav Havel weboldala
Václav Havel az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Václav Havel témájú médiaállományokat.

Václav Havel (Prága, 1936. október 5.Vlčice, 2011. december 18.[1]) cseh író, politikus, előbb csehszlovák (19891992), majd cseh köztársasági elnök (19932003). A „Visegrádi Négyek” egyik alapítója és a világpolitikát is befolyásoló európai gondolkodó volt. 1986-ban Erasmus-díjjal tüntették ki.

Pályafutása[szerkesztés]

Václav Havel egy jómódú polgárcsaládban született Prágában. Az egyetemre nem nyert felvételt „burzsoá” származása miatt. Ezért egy laboratóriumban dolgozott segédként, valamint taxisofőr is volt, közben a Prágai Műszaki Egyetem esti tagozatát látogatta. 1960-tól egy színházban[2] dolgozott, 1963-ban mutatták be első darabját. Ebben az időben már nyíltan hirdette azt a véleményét, hogy vissza kellene térni a két világháború közötti liberális, demokratikus tradíciókhoz. Az 1968-as csehszlovákiai invázió után eltiltották a színháztól, ezután fizikai munkás lett. Mivel részt vett a Charta ’77 mozgalomban (mint szóvivő), öt és fél évre bebörtönözték. 1989-re ő lett az emberi jogok és a politikai liberalizáció fő szószólója. A csehszlovákiai „bársonyos forradalomban” vezető szerepet töltött be, 1989. december 29-én a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság elnökévé választotta meg a parlament Husák lemondása után.

Ő lett az 1990-es első szabad választások után Csehszlovákia első köztársasági elnöke is. Kiállt a csehek és szlovákok egy államban való maradása mellett. Kormányzása alatt saját minisztereivel került ellentétbe, mert a társadalmi igazságosság nevében nem értett egyet a gazdasági váltás ütemével, a kapitalizmus bevezetésének módjával. Amikor a szlovákok deklarálták függetlenségüket, lemondott. 1993-ban, az első csehországi elnökválasztáson ismét megválasztották, majd 1998-ban is. Továbbra is mint az ország erkölcsi és szociális lelkiismerete működött. Havel személyes presztízse nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Csehország iránt a nemzetközi szimpátia megerősödött, sokan tisztelték igyekezetét, amellyel próbálta elősegíteni a megbékélés folyamatát Csehország és szomszédai között. Nagy szerepe volt annak az újfajta Európai Unió-képnek megformálásában is, mely a cseheket és más közép- és kelet-európai országokat az európai kultúra fővonalába helyezett. Az alkotmány megtiltotta Havelnek, hogy újra elnökké válasszák, tisztségében Klaus követte.

Drámái[szerkesztés]

Havel drámái a cseh neoavantgárd dráma abszurd irányzatába tartoznak.

  • Kerti ünnepély (1963, fordította: Abody Béla)
  • Leirat (1967, fordította Zádor András)
  • Koldusopera[3] (1972)
  • Audiencia (1975, fordította: Bojtár Endre)
  • Verniszázs (1975, fordította: Bojtár Endre)
  • Tiltakozás (1978, fordította: Varga György)
  • Largo desolato (1984, fordította: Bojtár Endre)
  • Kísértés (1985, fordította: Bojtár Endre)
  • Területrendezés (1987, fordította: Varga György)

Egyéb írások[szerkesztés]

  • Jegyzőkönyvek (1966, kísérleti versek és tanulmányok, nincs magyar fordítása)
  • A figyelem-összpontosítás csökkent lehetősége (1968, fordította: Zádor András)
  • A kiszolgáltatottak hatalma (1990, Publicisztikai írások, esszék, fordította: Balla Kálmán)
  • Levelek Olgának (1988)
  • Távkihallgatás: Karel Hvízhd'ala beszélgetései Václav Havellel (1986, fordította: Varga György)

Magyarul[szerkesztés]

  • Kerti ünnepély. Játék; ford. Kosnar Sándor, Zsigó Károly; Színháztudományi Intézet, Bp., 1965 (Világszínház)
  • Leirat. Színmű; ford. Bojtár Endre; Színháztudományi Intézet, Bp., 1967 (Világszínház)
  • Audiencia; ford. Károly Ignác Ábrahám; ABC Független, Bp., 1983
  • Audiencia / Lakásszentelő; ford. Károly Ignác Ábrahám; AB Független, Bp., 1983
  • Largo desolato. Öt színmű / Kerti ünnepély / A leirat / Audiencia / Verniszázs; vál. V. Detre Zsuzsa, ford. Bojtár Endre, Zádor András, Varga György, V. Detre Zsuzsa, Bojtár Endre; Európa, Bp., 1989
  • Audiencia; ford. Varga György; Madách Színház, Bp., 1989 Klasszis–Informatik, Bp., 1989 (Madách Színház műhelye)
  • Távkihallgatás. Karel Hvízhd'ala beszélgetései Václav Havellel; ford., jegyz. Varga György; Interart, Bp., 1989
  • Kísértés. Színmű 2 részben, 10 jelenetben / Területrendezés. Színmű öt felvonásban; ford. Bojtár Endre, Varga György; Interart, Bp., 1990
  • A kiszolgáltatottak hatalma; vál. F. Kováts Piroska, Tőzsér Árpád, ford. Balla Kálmán et al., jegyz. Vilém Precan; Madách, Bratislava, 1991
  • Kérem, röviden! Beszélgetés Karel Hvízd'alával, feljegyzések, dokumentumok; ford. Varga György, G. Kovács László; Ulpius-ház, Bp., 2007
  • A szabadság igézete. Esszék, publicisztikai írások, beszédek; vál., szerk. G. Kovács László; Kalligram, Pozsony, 2012

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Václav Havel InfoRádió, 2011. december 18.
  2. Divadlo Na zábradlí
  3. A művet az 1968-as cseh események, valamint a korábban már ezen a címen született művek ihlették.[forrás?]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Václav Havel témában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]