Václav Havel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Václav Havel
Václav Havel cut out.jpg
Született 1936. október 5.
Prága
Elhunyt 2011. december 18. (75 évesen)
Vlčice
Állampolgársága
Nemzetisége cseh
Házastársa
  • Olga Havlová (1964. július 9. – 1996. január 27.)[1]
  • Dagmar Havlová (1997. január 4. – 2011. december 18.)[2]
SzüleiBožena Vavrečková
Václav Maria Havel
Foglalkozása író, politikus
Tisztség
  • a Charta ’77 szóvivője
  • President of Czechoslovakia (1989. december 29. – 1992. július 20.)
  • President of the Czech Republic (1993. február 2. – 2003. február 2.)
Iskolái
  • Czech Technical University in Prague (1955–1957)
  • Színházművészeti Kar
  • Akademické gymnázium Štěpánská (–1955)
Kitüntetései
  • Gottlieb Duttweiler Prize
  • Concordia Prize
  • Four Freedoms Award - Freedom Medal
  • Philadelphia Liberty Medal
  • Freedom Award
  • Democracy Service Medal
  • Delta Prize for Global Understanding
  • Három Csillag érdemrend nagykeresztje
  • Order of the Star of Jordan
  • a Drezdai Egyetem díszdoktora
  • a Bar Ilan Egyetem díszdoktora
  • a Jeruzsálemi Héber Egyetem díszdoktora
  • a Varsói Egyetem díszdoktora
  • Karel Čapek Prize
  • a Haifai Egyetem díszdoktora
  • Doctor honoris causa of the University of Padua
  • Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany
  • Osztrák állami díj az európai irodalomért (1968)[3]
  • Erasmus-díj (1986)[4]
  • Olof Palme-díj (1989)
  • A német könyvszakma békedíja (1989. október 15.)
  • Nemzetközi Simón Bolívar-díj (1990)
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje (1990. március)
  • Plzeň díszpolgára (1990. május 6.)[5]
  • Order of Liberty (1990. december)
  • Sonning-díj (1991)
  • honorary doctor of the Université libre de Bruxelles (1991)
  • Charlemagne-díj (1991. május 9.)[6]
  • Indira Gandhi Prize (1993)
  • Theodor Heuss-díj (1993)[7]
  • Fehér Sas-rend (1993. október)
  • Order of Freedom (1993. november)
  • Philadelphia Liberty Medal (1994)
  • Catalonia International Prize (1995)[8]
  • Geuzenpenning (1995)
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal (1995. július)
  • Bath-rend lovagja nagykereszttel (1996. március)
  • Collar of the Order of the Cross of Terra Mariana (1996. április)
  • Rio Branco-rend (1996. szeptember)
  • Order of the Liberator General San Martín (1996. szeptember)
  • Order of the Republic (1996. szeptember)
  • Princess of Asturias Award for Communications and Humanities (1997)
  • Fulbright Prize (1997)
  • Prix mondial Cino Del Duca (1997)
  • Order of al-Hussein bin Ali (1997. szeptember)
  • great-cross of the Order of Vytautas the Great (1999. szeptember)
  • Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (2000. május)
  • Order of State of Republic of Turkey (2000. október)
  • Lagun Onari (2001)
  • Ordre des Arts et des Lettres (2001. február)
  • Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal (2001. szeptember)
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja (2002. április)
  • Ambassador of Conscience Award (2003)
  • Grand Cross of the Order of the White Double Cross‎ (2003. január)
  • Companion of the Order of Canada (2003. május 8.)[9]
  • Elnöki Szabadság-érdemrend (2003. július)
  • Gandhi Peace Prize (2003. augusztus)
  • Fehér Oroszlán-rend nagykeresztje lánccal (2003. október)
  • Recipient of the Order of Tomáš Garrigue Masaryk, 1st class (2003. október)
  • Light of Truth Award (2004)
  • Order of Brilliant Star (2004. november)
  • Monismanien díj (2005)
  • Osztrák Tudományos és Művészeti Díj (2005. november)
  • Bridge Prize of the City of Regensburg (2006)
  • Order of Prince Yaroslav the Wise, 3rd class (2006. október)
  • Honorary doctor of the University of Liège (2007)
  • Jaroslav Seifert-díj (2008)
  • Giuseppe Motta Medal (2008)
  • Quadriga (2009)
  • Franz Kafka-díj (2010)[10]
  • St. George's Order of Victory (2011. október)
  • Budapest díszpolgára (2013)
Halál okarespiratory failure
Sírhely Vinohrady temető (2012. január 4. – )[11]

Václav Havel aláírása
Václav Havel aláírása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Václav Havel témájú médiaállományokat.

Václav Havel (Prága, 1936. október 5.Vlčice, 2011. december 18.[12]) cseh író, politikus, előbb csehszlovák (19891992), majd cseh köztársasági elnök (19932003). A „Visegrádi Négyek” egyik alapítója és a világpolitikát is befolyásoló európai gondolkodó volt. 1986-ban Erasmus-díjjal tüntették ki.

Pályafutása[szerkesztés]

Václav Havel egy jómódú polgárcsaládban született Prágában. Az egyetemre nem nyert felvételt „burzsoá” származása miatt. Ezért egy laboratóriumban dolgozott segédként, valamint taxisofőr is volt, közben a Prágai Műszaki Egyetem esti tagozatát látogatta. 1960-tól egy színházban[13] dolgozott, 1963-ban mutatták be első darabját. Ebben az időben már nyíltan hirdette azt a véleményét, hogy vissza kellene térni a két világháború közötti liberális, demokratikus tradíciókhoz. Az 1968-as csehszlovákiai invázió után eltiltották a színháztól, ezután fizikai munkás lett. Mivel részt vett a Charta ’77 mozgalomban (mint szóvivő), öt és fél évre bebörtönözték. 1989-re ő lett az emberi jogok és a politikai liberalizáció fő szószólója. A csehszlovákiai „bársonyos forradalomban” vezető szerepet töltött be, 1989. december 29-én a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság elnökévé választotta meg a parlament Husák lemondása után.

Ő lett az 1990-es első szabad választások után Csehszlovákia első köztársasági elnöke is. Kiállt a csehek és szlovákok egy államban való maradása mellett. Kormányzása alatt saját minisztereivel került ellentétbe, mert a társadalmi igazságosság nevében nem értett egyet a gazdasági váltás ütemével, a kapitalizmus bevezetésének módjával. Amikor a szlovákok deklarálták függetlenségüket, lemondott. 1993-ban, az első csehországi elnökválasztáson ismét megválasztották, majd 1998-ban is. Továbbra is mint az ország erkölcsi és szociális lelkiismerete működött. Havel személyes presztízse nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Csehország iránt a nemzetközi szimpátia megerősödött, sokan tisztelték igyekezetét, amellyel próbálta elősegíteni a megbékélés folyamatát Csehország és szomszédai között. Nagy szerepe volt annak az újfajta Európai Unió-képnek megformálásában is, mely a cseheket és más közép- és kelet-európai országokat az európai kultúra fővonalába helyezett. Az alkotmány megtiltotta Havelnek, hogy újra elnökké válasszák, tisztségében Klaus követte.

Drámái[szerkesztés]

Havel drámái a cseh neoavantgárd dráma abszurd irányzatába tartoznak.

  • Kerti ünnepély (1963, fordította: Abody Béla)
  • Leirat (1967, fordította Zádor András)
  • Koldusopera[14] (1972)
  • Audiencia (1975, fordította: Bojtár Endre)
  • Verniszázs (1975, fordította: Bojtár Endre)
  • Tiltakozás (1978, fordította: Varga György)
  • Largo desolato (1984, fordította: Bojtár Endre)
  • Kísértés (1985, fordította: Bojtár Endre)
  • Területrendezés (1987, fordította: Varga György)

Egyéb írások[szerkesztés]

  • Jegyzőkönyvek (1966, kísérleti versek és tanulmányok, nincs magyar fordítása)
  • A figyelem-összpontosítás csökkent lehetősége (1968, fordította: Zádor András)
  • A kiszolgáltatottak hatalma (1990, Publicisztikai írások, esszék, fordította: Balla Kálmán)
  • Levelek Olgának (1988)
  • Távkihallgatás: Karel Hvízhd'ala beszélgetései Václav Havellel (1986, fordította: Varga György)

Magyarul[szerkesztés]

  • Kerti ünnepély. Játék; ford. Kosnar Sándor, Zsigó Károly; Színháztudományi Intézet, Bp., 1965 (Világszínház)
  • Leirat. Színmű; ford. Bojtár Endre; Színháztudományi Intézet, Bp., 1967 (Világszínház)
  • Audiencia; ford. Károly Ignác Ábrahám; ABC Független, Bp., 1983
  • Audiencia / Lakásszentelő; ford. Károly Ignác Ábrahám; AB Független, Bp., 1983
  • Largo desolato. Öt színmű / Kerti ünnepély / A leirat / Audiencia / Verniszázs; vál. V. Detre Zsuzsa, ford. Bojtár Endre, Zádor András, Varga György, V. Detre Zsuzsa, Bojtár Endre; Európa, Bp., 1989
  • Audiencia; ford. Varga György; Madách Színház, Bp., 1989 Klasszis–Informatik, Bp., 1989 (Madách Színház műhelye)
  • Távkihallgatás. Karel Hvízhd'ala beszélgetései Václav Havellel; ford., jegyz. Varga György; Interart, Bp., 1989
  • Kísértés. Színmű 2 részben, 10 jelenetben / Területrendezés. Színmű öt felvonásban; ford. Bojtár Endre, Varga György; Interart, Bp., 1990
  • A kiszolgáltatottak hatalma; vál. F. Kováts Piroska, Tőzsér Árpád, ford. Balla Kálmán et al., jegyz. Vilém Precan; Madách, Bratislava, 1991
  • Kérem, röviden! Beszélgetés Karel Hvízd'alával, feljegyzések, dokumentumok; ford. Varga György, G. Kovács László; Ulpius-ház, Bp., 2007
  • A szabadság igézete. Esszék, publicisztikai írások, beszédek; vál., szerk. G. Kovács László; Kalligram, Pozsony, 2012

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Václav Havel témában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]