Ugrás a tartalomhoz

Plzeň

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plzeň
Felülről: Köztársaság tér, a Szent Bertalan-katedrális, a Városháza, a Nagy Zsinagóga, a Techmania Tudományos Központ, a Lochotín Park és Martin Kopecký emlékmű, az Új Színház, Jubilee kapuja a Pilsen Sörözőnél és a Söröző Víztorony
Felülről: Köztársaság tér, a Szent Bertalan-katedrális, a Városháza, a Nagy Zsinagóga, a Techmania Tudományos Központ, a Lochotín Park és Martin Kopecký emlékmű, az Új Színház, Jubilee kapuja a Pilsen Sörözőnél és a Söröző Víztorony
Plzeň címere
Plzeň címere
Plzeň zászlaja
Plzeň zászlaja
Mottó: In hoc signo vinces
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületPlzeňi
JárásPlzeňi
PolgármesterMartin Zrzavecký
Irányítószám301 00 – 326 00
Körzethívószám37
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség185 599 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1187 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság293-452 m
Terület137,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 44′ 29″, k. h. 13° 22′ 57″49.741389°N 13.382500°EKoordináták: é. sz. 49° 44′ 29″, k. h. 13° 22′ 57″49.741389°N 13.382500°E
Plzeň weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Plzeň témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A székesegyház belseje

Plzeň (németül: Pilsen) Csehország negyedik legnagyobb városa, „a cseh sör fővárosa”,[2] a plzeňi egyházmegye(wd) székhelye.[3] Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja, 2015-ben Európa kulturális fővárosa. A Mže, Radbuza, Úhlava és Úslava folyó találkozásánál fekszik, továbbá innen ered a Berounka-folyó. Közel 175 000 lakossal rendelkezik, ezzel pedig Csehország negyedik legnagyobb városa. A plzeňi agglomerációban viszont több mint 300 000 ember él, ami a plzeňi régió lakosságának több mint 50%-a.

Ipari és főzővárosként ismert. A Škoda Transportation és más cégek folytatják a legendás Škoda gyártását, a regionális főváros másik felén pedig a jól ismert Prazdroj és Gambrinus söröket főzik. Az alul erjesztett könnyű lager Pilsner típusú sört világszerte Pilsner vagy Pils néven emlegetik (a név a város német nevéből ered).

Jelentős kulturális jelentősége is van. Számos kulturális épület és színház található itt, továbbá a városban található a Plzeňi egyházmegye központja is. A felsőoktatást a Nyugat-Csehországi Egyetem és a Károly Egyetem Orvostudományi Kara képviseli. 2015-ben Plzeň (a belgiumi Monsszal együtt) volt Európa kulturális fővárosa. A város jelenlegi történelmi magja szabályos utcai hálózattal rendelkezi, melynek közepén van a Köztársaság téglalap alakú tere. A tér közepén áll a Szent Bertalan-székesegyház, melynek 102 m magas Bertalan tornya Csehország legmagasabb templomtornya.

Fekvése[szerkesztés]

Csehország nyugati részén, a Plzeňi-medencében épült A Mže, a Radbuza, az Úslava és az Úhlava összefolyásánál. It ered a Berounka folyó.

Története[szerkesztés]

1295-ben II. Vencel alapította a bajor-, a szászországi és a prágai utak védelmére. A husziták megostromolták, de nem tudták bevenni, a katolikusok bástyája maradt 1417-ig, amikor puccsal mégis a husziták vették át a város igazgatását. Ekkor két nagy személyiség élt itt: Václav Koranda radikális táborita és maga Jan Žižka. A következő években a katolikusok és a husziták felváltva foglalták el-vissza a várost.

1468-ban itt nyomtatták az első cseh nyelvű könyvet.

A várost rendszeresen pusztították tűzvészek. A település mai szerkezetét a 16. században, itáliai építészek bevonásával alakították ki.[2]

A harmincéves háború előtti politikai zűrzavarban rövid ideig a városban tartózkodott II. Rudolf császár. Házat építtetett magának; ez ma is látható. 1606-ban távozott, és a harmincéves háborúban 1631-től a háború végéig a város a császár katonáinak bázisa maradt.

A város a 19. századra Prága után a legfontosabb település Csehországban. 1869-ben megalapították a Škoda (csehül ez azt jelenti, hogy kár) gépgyárat. 1877-ben adták át a városi vasútállomást. 1899-ben már villamos is járt.

Kulturális jelentőségét jól példázza, hogy 2015-ben – a belgiumi Mons mellett – az Európa kulturális fővárosa cím birtokosa volt.

Gazdasága[szerkesztés]

A város Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja. A cseh iparvárosok egyik legnagyobbika: gépiparáról és a sörgyártásról ismert.

  • A Škoda Holding gépipari cégcsoport több vállalata működik a városban. Közülük legjelentősebbek az erőművi berendezéseket (gőzturbinákat, atomreaktorokat) gyártó Škoda Power a.s., a vasúti járműveket előállító Škoda Transportation s.r.o., a trolibuszokat készítő Škoda Electric s.r.o., valamint a vasúti járművek gyártásával foglalkozó ČKD Vagonka a.s. A mai Škoda Holding elődjét, a Škoda Műveket (Škodovy závody) 1869-ben alapította Emil Škoda cseh mérnök, miután megvásárolta a Waldstein család által létrehozott kis gépgyárat.
  • Sörgyár: 1840-ben az elkülönült sörfőzők egyesültek és modern sörgyárat alapítottak. 1842 óta védjegyként használják a Plzensky Prazdroj (németül: Pilsner Urquell) nevet. Máig is világhírű terméke a 12 fokos világos Pilsner Urquell és a 14–18 fokos barna Gambrinus sörök. A gyárnak fennmaradt a különösen díszes kapuzata.

Közlekedése[szerkesztés]

Plzeň főpályaudvara a Plzeň hlavní nádraží, ahová öt irányból is befutnak a vasútvonalak. A város közvetlen vasúti összeköttetésben van Münchennel és Prágával is.

A városban villamos is közlekedik.

Kerületek és városrészek[szerkesztés]

A város kerületi beosztása

A város 10 kerületre oszlik, ezek az alábbiak a hozzájuk tartozó városrészekkel:

  • Plzeň 1 – Lochotín: Bolevec und Severní Předměstí
  • Plzeň 2 – Slovany: Božkov, Černice, Doudlevce, Hradiště, Koterov, Lobzy und Východní Předměstí
  • Plzeň 3 – Bory: Doudlevce, Jižní Předměstí, Litice, Nová Hospoda, Radobyčice, Skvrňany, Valcha, Vnitřní Město und Východní Předměstí
  • Plzeň 4 – Doubravka: Bukovec, Červený Hrádek, Doubravka, Lobzy, Újezd und Východní Předměstí
  • Plzeň 5 – Křimice: Křimice
  • Plzeň 6 – Litice: Litice
  • Plzeň 7 – Radčice: Radčice
  • Plzeň 8 – Černice: Černice
  • Plzeň 9 – Malesice: Dolní Vlkýš und Malesice
  • Plzeň 10 – Lhota: Lhota

Nevezetességei[szerkesztés]

A sörgyár
A városháza és tőle balra, világos homlokzattal a "császár háza" a Köztársaság téren a Szent Bertalan-templom tornyából
A sörgyár 1892-ben épült díszkapuja
A város látképe.

Köztársaság tér[szerkesztés]

A város főtere a Köztársaság tér (Námesti Republiky): a 193 m hosszú és 139 m széle közterület Csehország legnagyobb tere. A téren régóta nagy vásárokat tartanak, ma pedig már különféle fesztiválokat, kulturális, zenei és gasztro-rendezvényeket is. A főteret határoló reneszánsz, barokk, empire és neogótikus épületek homlokzatán a sgraffito-díszítések közül több a neves Mikoláš Aleš munkája.[2]

  • Városháza (Rádnice): sgraffito (sgrafitto) díszítésű reneszánsz épület a 20. században épült. Emeletén megtekinthető a Serfőzők próbapadja: erre kellett a mesternek ráöntenie a ser főzetmintát. Ezután rá kellett ülnie, és ha a sör megszáradása után a nadrágja nem ragadt a padhoz, akkor elfenekelték, a sört pedig kiöntötték.[4]
  • A Szent Bertalan-székesegyház a plzeňi egyházmegye püspöki székhelye. Az épület 58 méter hosszú és 30 méter széles. A gótikus stílusú templomot a feljegyzések szerint 1295-ben kezdték el építeni. Mai alakját több átépítés után, a 16. század elején nyerte el. Hosszan elkeskenyedő tornya 102,26 m magas. 1981-ig ez volt Csehország legmagasabb épülete volt, és még mindig ez az ország legmagasabb templomtornya. A toronyba, pontosabban a 62 méter magasan kialakított kilátóteraszra 301 lépcső vezet fel. A teraszról belátni egész Plzeňt és a környező vidéket.

A háromhajós templom eredetileg kéttornyú volt, de déli tornyát az 1524. évi tűzvész után építették vissza, csak tetővel borították. A helyreállított tetőszerkezet faanyagának szénizotópos kormeghatározása alapján megállapították, hogy a felhasznált fákat 1524 és 1531 között fokozatosan vághatták ki a Šumava erdeiben. 1835-ben egy villámcsapás felgyújtotta a megmaradt tornyot, és az teljesen kiégett. A két évvel később visszaépített torony a korábbinál egyszerű, de magasabb lett. Ezután az épület karbantartását, annyira elhanyagolták, hogy 1870-ben az egyik falrész összedőlt. Az újabb rekonstrukciót csak 1880-ban kezdték el. Ekkor Josef Mocker építész elképzelései szerint „újragótizálták” az épületet. A meglehetősen eltúlzott stílusmódosításnak áldozatai többek között a barokk oltárok és a templom reneszánsz oromzata is. Szerencsére az újjáépítésre szánt pénz még időben elfogyott ahhoz, hogy mindent újra tudjanak gótizálni. 1907-ben Kamil Hilbertlett az építész, és 1924-re befejezte a Šternberk-kápolna rekonstrukcióját is. 1987 és 1995 között kijavították a külső falakat és stabilizálták a tornyot. A belső berendezés fő értékei a főoltár és a festett üvegablakok.Jelentős érték Szűz Mária 14. századi szobrocskája a kisdeddel, valamint a 15. század Šternberk-sírkápolna.[2]

Egyéb látnivalók[szerkesztés]

  • Serfőző Múzeum (Pivovárské Museum): egy középkori malátacsíráztatóban kapott helyet. A vizet 80 m mélyből húzzák fel.
  • Szent Bertalan-templom (gótikus)
  • Josef Kajetán Tyl Színház (1902)
  • Itt építették fel Csehszlovákia első vasszerkezetű magasépületét 1966-ban, magassága 56 m.

A város hírességei[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Népessége[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2024 között
Lakosok száma
23 681
64 158
122 354
124 339
153 524
166 118
170 548
172 441
168 733
185 599
1869189019211950197020012017201920222024
Adatok: Wikidata

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
  2. a b c d NemcsakPrága
  3. Magyar Kurír: A cseh katolikus egyház
  4. (Panoráma Útikönyv: Csehszlovákia)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Plzeň
A Wikimédia Commons tartalmaz Plzeň témájú médiaállományokat.


Előző:
Riga, Umeå
Európa kulturális fővárosa
2015
Mons mellett
Következő:
Donostia-San Sebastián, Wrocław