Gera
Gera | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Türingia | ||
Járás | Türingia (1990. október 3. – ) | ||
Rang | járási jogú város | ||
Alapítás éve | 995 | ||
Polgármester | Julian Vonarb | ||
Irányítószám | 07545–07557 | ||
Körzethívószám | 0365 | ||
Rendszám | G | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 93 634 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 689 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 205 m | ||
Terület | 151,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 52′ 41″, k. h. 12° 04′ 57″50.878180°N 12.082420°EKoordináták: é. sz. 50° 52′ 41″, k. h. 12° 04′ 57″50.878180°N 12.082420°E | |||
Elhelyezkedése Türingia térképén | |||
Gera weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gera témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gera város Németországban, Türingia szövetségi tartományban. 99 262 lakosa van. (2011-es adat)
Fekvése
[szerkesztés]Chemnitztől nyugatra fekvő település.
A város története
[szerkesztés]A város területe ősidők óta lakott hely volt, amit a város délkeleti részén 1874-ben talált leletek is bizonyítanak, de leletek kerültek elő itt a középső és az utolsó jégkorszak, valamint a bronzkorszak idejéből is. Majd 800 körül szorbok költöztek a népvándorlások idején kiürült Saale-Erster vidékére, de a szláv telepeseket igen korán kiszorították innen, és 929-ben az előretörő németek végleg elfoglalták a környéket, majd a vidék védelmére 968-ban emelték Osterstein várát.
A várost 995-ben alapították. Valamikor 1237 előtt városi rangot kapott. 1450-ben a szász-testvérháborúban lerombolták. 1564 óta a város politikai központ. 1764-ben a tűzvész következtében a város leégett. 1892-ben elindult a villamos. Gera 1920-tól lett Türingia tartomány része. A város nagy része elpusztult 1945-ben, a második világháború végén az országot ért bombatámadások során. Németország újraegyesítéséig a város Kelet-Németországhoz tartozott.
Múzeumok
[szerkesztés]- Stadtmuseum – Városi múzeum
- Naturkundemuseum – Természettudományi múzeum
- Kunstgalerie (Orangerie) – Művészeti galéria
- Otto-Dix-Haus – Otto Dix háza
Polgármesterek
[szerkesztés]- 1795–1824: Dr. J.C.K. Fürbringer
- 1832–1848: Ernst Senf
- 1848–1849: Oscar Henning
- 1849–1865: R. Fürbringer
- 1865–1872: Wilhelm Weber
- 1873–1877: Constantin Sorger
- 1877–1881: Robert Fischer
- 1881–1898: Kurt-Albin Lade
- 1898–1918: Dr. Ludwig Ernst Huhn
- 1918–1925: Dr. Kurt Herrfurth
- 1925–1933: Walter Arnold
- 1933–1936: Walter Kießling
- 1936–1945: Otto Zinn
- 1945: Dr. Rudolf Paul
- 1945–1948: Dr. Friedrich Bloch
- 1948–1956: Curt Böhme
- 1956–1958: Otto Aßmann
- 1958–1962: Wilhelm Weber
- 1962–1988: Horst Pohl
- 1988–1990: Horst Jäger
- 1990–1993: Michael Galley
- 1993–1994: Andreas Mitzenheim
- 1994–2006: Ralf Rauch
- 2006–2012: Dr. Norbert Vornehm
- 2012–2018: Dr. Viola Hahn
- 2018–: Julian Vonarb
Lakosság
[szerkesztés]
|
|
¹ Népszámlálás
Testvérvárosai
[szerkesztés]- Németország Nürnberg 1988
- Franciaország Saint-Denis 1950
- Bulgária Szliven 1965
- Csehország Plzeň 1970
- Finnország Kuopio 1972
- Románia Temesvár 1984
- Hollandia Arnhem 1987
- Oroszország Rosztov 1987
- USA Fort Wayne 1992
- Lengyelország Skierniewice 1965
- Oroszország Pszkov 1969
- Bosznia-Hercegovina Goražde 2002
Források
[szerkesztés]- Német Demokratikus Köztársaság (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)