Ugrás a tartalomhoz

Chemnitz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chemnitz
Chemnitz címere
Chemnitz címere
Chemnitz zászlaja
Chemnitz zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySzászország
JárásSzászország (2012. március 1. – )
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1143
PolgármesterBarbara Ludwig (SPD)
Irányítószám09001-09247
Körzethívószám
  • 0371
  • 037200
  • 037209
  • 03722
  • 03726
RendszámC
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség248 563 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1101 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság267 m
Terület220,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 50′, k. h. 12° 55′50.833333°N 12.916667°EKoordináták: é. sz. 50° 50′, k. h. 12° 55′50.833333°N 12.916667°E
Chemnitz (Szászország)
Chemnitz
Chemnitz
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Chemnitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Chemnitz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Karl Marx fejszobra 1971-ből, ma is a város egyik szimbólumának tartják

Chemnitz (IPA: [ˈkʰɛmnɪʦ] kiejtése, csehül: Saská Kamenice; 1953–1990 között Karl-Marx-Stadt) város Németországban, Szászországban, az Érchegység északi lábánál. 245 000 lakosával Lipcse és Drezda után Szászország harmadik legnépesebb városa, az azonos nevű kormányzati körzet székhelye és a 3,5 milliós Szász-Háromszög része.

A várost írásos forrásban először 1143-ban említik. Népessége 1883-ra már elérte a 100 000 főt, a 20. század elejére Németország egyik legfontosabb iparvárosává fejlődött. A második világháború után az NDK-hoz került. 1953-ban Marx Károly nevét vette fel, majd az újraegyesítés után eredeti nevén szervezték járási jogú várossá. Lakossága az 1970-es évek végén meghaladta a 300 ezer főt.

Chemnitz ma Németország keleti részének egyik legfontosabb gazdasági, kulturális és tudományos központja. Gazdaságának alapját a szolgáltatószektor és az ipar képezi. A tudományos élet a Chemnitzi Műszaki Egyetem körül összpontosul.

Etimológia

[szerkesztés]

Chemnitz város nevét a rajta keresztülfolyó Chemnitz folyóról kapta, amely a Zwickaui-Mulde egyik kis mellékfolyója. Maga a „Chemnitz” szó a szorb „Kamjenica” szóból ered, melynek jelentése „köves patak”. Cseh neve (Saská) Kamenice, a szorbok a Kamjenica nevet használják.

Földrajz

[szerkesztés]

Chemnitz az Érchegység-medencében fekszik mintegy 300 méterrel a tengerszint felett, délről az Érchegység nyúlványai, északról a Közép-szász dombság határolja. A várost átszelő Chemnitz folyó széles völgyet vájt ki, amely kedvezett a település kialakulásának. A folyó két nagyobb patak (keletről a Zwönitz, nyugatról a Würschnitz) összefolyásából jön létre, emellett számos kisebb patak táplálja.

Chemnitz geológiai bázisát három nagyobb egységre lehet osztani. Az északi és északkeleti városrészek a Közép-szász dombság Glauchau és Döbeln közötti területéről benyúló granulithegységen fekszenek, amelynek kőzete, a granulit, prekambriumi üledékes kőzetek metamorfózisával keletkezett. Ez az északi-északkeleti földrajzi egység további részekre tagolódik, úgymint: Auerswaldi löszdombság, alsó Chemnitz-medence, Wittgensdorfi lösztábla és Röhrsdorfi paladombság.

A városon az itt 7-8 kilométeresre szűkülő Érchegység-medence északkelet-délnyugat irányban húzódik keresztül. A medencében található a Beutenberg (420,9 m), amely északkeletről határolja a várost. A medence uralkodó kőzettípusa a felső karbon és alsó perm idejéből származó üledékes kőzetek mellett a tufa és a löszagyag. Részegységei: Zschopau-Hochtalboden, Kohlung-tábla, Zeisigwald-Struth-dombság, Chemnitz-völgy, Chemnitz-Terrassenriedel, Siegmar-Bornai dombvidék, Neukircheni dombság és Alsó-Würschnitz-völgy.

Az Érchegység északi lejtőinek jellegzetes geológiai formája Chemnitz környékén mutatkozik meg a legtisztábban. Ebben az eubai Galgenberg hegy (471 m) és a klaffenbachi Adelsberg (508 m) vonalától délre eső földtani egységben az agyagpala-jellegű fillit és az ártéri üledékek uralkodnak. Ez a Zwönitz és Würschnitz völgyei által szabdalt lépcső 500-550-méteres magasságot ér el a Chemnitz folyó összefolyásától délnyugatra. Itt található a város legmagasabb pontja, a Klaffenbacher Höhe (523 m). A terület tovább tagolható a következő földrajzi egységekre: Érchegység északi határlépcső, Alsó-Zwönitz-völgy, harthaui Würschnitz-völgy, berbisdorfi Riedelgebiet, dittersdorfi Riedelgebiet.

Miután több települést is a városhoz csatoltak, Chemnitznek nincs egységes településszerkezete. Mindenekelőtt keleten jellemző, hogy a falusias városrészek elkülönülnek a belvárostól, míg nyugaton a városhatáron is túlnyúlik Limbach-Oberfrohna és Hohenstein-Ernstthal irányába.

Szomszédos települések

[szerkesztés]

Chemnitzet a következő városok és községek határolják (északkeletről indulva az óramutató járásának megfelelően):

Városrészek

[szerkesztés]

Chemnitznek 39 városrésze van. Ezek közül nyolc (nevezetesen: Einsiedel, Euba, Grüna, Klaffenbach, Kleinolbersdorf-Altenhain, Mittelbach, Röhrsdorf és Wittgensdorf) a szászországi településrendelet 65–68. paragrafusa értelmében egyúttal helység is. Ezeket a településrészeket a kilencvenes években, az utolsó bővítés alkalmával csatolták Chemnitzhez, emiatt élveznek különleges jogokat a többi településrésszel szemben: saját tanácsuk van lélekszámtól függően 10-16 taggal és egy elnökkel. Feladatuk elsősorban a helységgel kapcsolatos ügyek meghallgatása, a végső döntés joga azonban Chemnitz város tanácsáé.

A városrészek hivatalos számozásának elve a következő:

  • A belső városrészek jele 01 (Zentrum) és 02 (Schloßchemnitz)
  • Az egyes városrész-fürtökhöz tartozó tízes helyiérték az óramutató járásának megfelelően nő
  • Ezen belül az egyes városrészekhez tartozó egyes helyiérték a városhatár felé nő
Chemnitz-WittgensdorfChemnitz-RöhrsdorfChemnitz-Borna-HeinersdorfChemnitz-Glösa-DraisdorfChemnitz-FurthChemnitz-EbersdorfChemnitz-HilbersdorfChemnitz-EubaChemnitz-GrünaChemnitz-RabensteinChemnitz-RottluffChemnitz-AltendorfChemnitz-SchloßchemnitzChemnitz-KaßbergChemnitz-ZentrumChemnitz-SonnenbergChemnitz-LutherviertelChemnitz-GablenzChemnitz-YorckgebietChemnitz-AdelsbergChemnitz-Kleinolbersdorf-AltenhainChemnitz-MittelbachChemnitz-ReichenbrandChemnitz-SiegmarChemnitz-SchönauChemnitz-StelzendorfChemnitz-KappelChemnitz-KapellenbergChemnitz-HelbersdorfChemnitz-MorgenleiteChemnitz-HutholzChemnitz-MarkersdorfChemnitz-AltchemnitzChemnitz-HarthauChemnitz-KlaffenbachChemnitz-BernsdorfChemnitz-ReichenhainChemnitz-ErfenschlagChemnitz-Einsiedel

A városrészek és hivatalos számozásuk:

Adelsberg (25)
Altchemnitz (41)
Altendorf (92)
Bernsdorf (42)
Borna-Heinersdorf (13)
Ebersdorf (14)
Einsiedel ¹ (46)
Erfenschlag (44)
Euba ¹ (16)
Furth (11)
Gablenz (24)
Glösa-Draisdorf (12)
Grüna ¹ (95)
Harthau (45)
Helbersdorf (61)
Hilbersdorf (15)
Hutholz (64)
Kapellenberg (81)
Kappel (82)
Kaßberg (91)
Klaffenbach ¹ (47)



Kleinolbersdorf-Altenhain ¹ (26)

Lutherviertel (22)
Markersdorf (62)
Mittelbach ¹ (87)
Morgenleite (63)
Rabenstein (94)
Reichenbrand (86)
Reichenhain (43)
Röhrsdorf ¹ (96)
Rottluff (93)
Schloßchemnitz (02)
Schönau (83)
Siegmar (85)
Sonnenberg (21)
Stelzendorf (84)
Wittgensdorf ¹ (97)
Yorckgebiet (23)
Zentrum (01)

¹ egyúttal helyiség is

Időjárás

[szerkesztés]

Chemnitz a mérsékelt öv nedves kontinentális éghajlati zónájába esik. 1961 és 1990 közötti mérési átlagot alapul véve június és július a legmelegebb hónap 16,6 és 16,4 °C havi átlag középhőmérséklettel; ugyanez az érték januárban a legalacsonyabb (1,2 °C). Az évi középhőmérséklet 7,9 °C. A napi középhőmérséklet januárban 0 és -2 °C, júliusban 16 és 18 °C közé esik. A napsütéses órák száma évente átlagosan 1530 óra, júliusban 200 óra, így ez a legnapsütésesebb hónap.

Mivel a város az Érchegység uralkodó szélirány felőli oldalán fekszik, a csapadék mennyisége viszonylag magas. Az éves csapadékmennyiség 650–800 mm közötti. Küchwaldban (Schloßchemnitz városrész) a fenti időintervallumban 775 mm volt az éves csapadékátlag. A legcsapadékosabb hónap a június (85–90 mm), a legszárazabb a február (35–45 mm).

Történelem

[szerkesztés]

Politika

[szerkesztés]

Gazdaság és infrastruktúra

[szerkesztés]

Kultúra és látnivalók

[szerkesztés]

Chemnitzi Strassenbahnmuseum

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Chemnitz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]