Tampere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tampere (Tampereen kaupunki, Tammerfors)
Tampere Montage 1.jpg
Tampere címere
Tampere címere
Közigazgatás
Ország  Finnország
Régió Pirkanmaa
Polgármester Anna-Kaisa Ikonen
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 225 118 fő (2015. dec. 31.)[1]
Népsűrűség 378 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 690,6 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tampere (Finnország)
Tampere
Tampere
Pozíció Finnország térképén
é. sz. 61° 30′, k. h. 23° 46′Koordináták: é. sz. 61° 30′, k. h. 23° 46′
Tampere weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tampere témájú médiaállományokat.

Tampere (finnül Tampereen kaupunki) (svédül Tammerfors) város Finnország déli részén. 2011-ben 223 292 lakosa volt[2] az elővárosokkal együtt 330 711 fő,[3] a Tamperei régió pedig 364 000 fő.[4][5] 2014-ben Tampere volt a harmadik legnépesebb város Finnországban Helsinki és Espoo mögött.

Tampere két tó, a Näsijärvi és a Pyhäjärvi közé ékelődik be. Mivel a két tó vízszintje mintegy 18 méterrel eltér, az őket összekötő Tammerkoski vízesés fontos energiaforrás volt a történelem folyamán. Ipari múltja miatt Tamperét szokták "Finnország Manchestere" néven emlegetni, ebből származik a finn "Manse" ragadványnév és az olyan kifejezések, mint "Manserock".[5][6][7]

Tampere 173 kilométerre fekszik Helsinkitől, és vonattal másfél, gépkocsival 2 óra alatt érhető el. Turkutól nagyjából ugyanilyen távolságra van. A Tampere–Pirkkala repülőtér az ország harmadik legforgalmasabb repülőtere, amely évente 200 000 utast szolgál ki.

Nevének eredete[szerkesztés]

Noha Tampere nevét Tammerkoski vízesésről kapta (a város és a zuhatag neve svéd nyelven egyaránt Tammerfors), a név Tammer- előtagjának eredete eléggé vitatott. Az egyik elmélet szerint part a malomgát jelentésű svéd damber szóból származik; a másik szerint az óskandináv þambr ("vastagöblű") és þambion ("dagadt has"), amelyek feltehetőleg a vízesés alakjára utalnak. Megint más elmélet szerint a név eredete a svéd Kvatemberdagar, a köznyelvben Tamperdagar, jelentése kántorböjtSablon:Q142954 a nyugati keresztény egyházi naptárban. Szóba jött a "tölgy" szó finn megfelelője, a tammi is,[8] noha Tampere kívül esik az európai tölgy természetes előfordulási helyén.[9]

Története[szerkesztés]

A tamperei városháza

Tamperét kereskedőtelepülésként alapította III. Gusztáv svéd király 1779-ben a Tammerkoski folyó partján. Négy évvel később kapott városi rangot. Ebben az időben még meglehetősen kicsi település volt, még 1810-ben is csak 800-an lakták. 1819-ben I. Sándor orosz cár meglátogatta a várost, és 50 évre szabadvárosi jogot adományozott neki; ezt 1855-ben újabb 50 évre meghosszabbították.[10]

A 19. században jelentős kereskedelmi és ipari központtá nőtte ki magát. Az első gyárat 1820-ban alapították. A század második felében már Finnország iparának majdnem a fele itt összpontosult. Itt kezdte meg működését az ország első munkásegylete, és 1905-ben itt volt az országos sztrájk központja. A finn polgárháború alatt a vörösök főhadiszállása volt. A fehérek 1918. április 3-ától 6-áig tartó harccal foglalták el.[11]

Tampere egyre nőtt, és több környékbeli települést is hozzácsatoltak. Messukylä 1947-ben, Lielahti 1950-ben, Aitolahti 1966-ban, Teisko 1972-ben lett a város része.

Tampere elsősorban a textil- és acéliparról volt ismert, de ezek helyét az 1990-es években a telekommunikáció és információtechnológia ipara vette át. Több cégnek is van székhelye a Hermiában Hervantában, ami egy lakótelepes városrész, „Finnország Szilícium-völgye”.

Népességének alakulása[szerkesztés]

Érdekes módon a várost az 1970-es évek gazdasági átalakulása ellenére sem érintette az elvándorlás illetve az ebből eredő népességcsökkenés. Mindazonáltal a népesség növekedése megakadt ebben az időszakban, valamint a polgárháború alatt is.

1820 – 1904

  • 1820 – 1000
  • 1850 – 4000
  • 1876 – 12 100
  • 1881 – 13 800
  • 1886 – 16 100
  • 1889 – 18 100
  • 1891 – 20 500
  • 1896 – 26 700
  • 1900 – 34 100
  • 1904 – 40 261

1910 – 1987

  • 1910 – 45 100
  • 1915 – 45 200
  • 1926 – 51 700
  • 1941 – 81 000
  • 1960 – 132 673
  • 1970 – 158 380
  • 1975 – 166 338
  • 1978 – 165 519
  • 1980 – 166 228
  • 1983 – 167 344
  • 1985 – 169 026
  • 1987 – 170 533

1990 – 2003

  • 1990 – 172 560
  • 1993 – 176 149
  • 1995 – 182 742
  • 1996 – 186 026
  • 1997 – 188 726
  • 1998 – 191 254
  • 1999 – 193 174
  • 2000 – 195 468
  • 2001 – 197 774
  • 2002 – 199 823
  • 2003 – 200 980
  • 2004 – 202 932

2002. december 31-én a város 199 823 lakója közül 104 540 fő azaz 52,3% nő és 95 283 fő azaz 47,7% férfi volt. Tampere lakóinak 0,5%-a volt svéd nyelvű.

Földrajz[szerkesztés]

Tampere Pirkanmaa régió része, körülötte helyezkednek el Kangasala, Kuru, Lempäälä, Nokia, Orivesi, Pirkkala, Ruovesi és Ylöjärvi települések.

A város Helsinkitől északnyugatra 173 km távolságra fekszik. A legnagyobb hőmérséklet +29,8 °C, a legalacsonyabb hőmérséklet –26,4 °C.

Két tó, a Näsijärvi és a Pyhäjärvi között található. Mivel a két tó közti szintkülönbség 18 méter, a köztük lévő gyors folyású Tammerkoski folyó régóta hasznos erőforrás, ma elektromosságot termelnek vele.

Összes területe 690,6 km², ebből 522,7 km² szárazföld és 167,9 km² vízfelület.

Éghajlata[szerkesztés]

Tampere éghajlata átmenet a nedves kontinentális és a boreális éghajlat között. A telek hidegek, és novembertól márciusig az átlagos hőmérséklet 0 °C alatt van.

Tampere éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 8,0 9,4 14,9 24,2 28,4 31,7 32,5 31,8 24,8 18,4 11,1 9,6 32,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −3,4 −3,5 1,2 8,2 15,4 19,5 22,2 19,9 14,0 7,5 1,5 −1,9 8,4
Átlaghőmérséklet (°C) −6,4 −6,9 −2,8 3,3 9,7 14,1 16,9 15,0 9,8 4,6 −0,6 −4,5 4,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −9,7 −10,6 −6,6 −1,3 3,8 8,6 11,7 10,4 5,9 1,9 −3,0 −7,6 0,3
Rekord min. hőmérséklet (°C) −35,8 −31,8 −29,1 −14,8 −7,2 −3,0 1,5 −0,4 −7,0 −16,4 −21,9 −33,0 −35,8
Átl. csapadékmennyiség (mm) 41 29 31 32 41 66 75 72 58 60 51 42 598
Forrás: Finnish Meteorological Institute[12]


Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés]

A korábbi iparágakat (textil, cipő-, bőr-, papír- és faipar) jórészt elnyomták az újak. 2001-ben a legtöbben a fém- és elektronikai iparban dolgoztak.

1980 és 2001 között az iparban foglalkoztatottak részaránya 42,1%-ról 27,1%-ra esett vissza, miközben a szolgáltató szektorban 53,9%-ról 70,9%-ra nőtt.

A munkanélküliségi ráta előnytelenül alakult. Míg 1970-ben csak 1,5% volt, az 1990-es évek elején bekövetkezett gazdasági válság hatására 2001-ben 13,7% volt a 9,2%-os finnországi átlaggal szemben.

Közlekedés[szerkesztés]

A Pyhäjärvi kikötő

Helsinki mellett Tampere Finnország legfontosabb közlekedési csomópontja. 2002-ben 1000 lakosra 381 személygépkocsi jutott.

2000. októberben adták át a Helsinki felé vezető autópálya utolsó szakaszát. Ez az E12 európai út része, amelyhez Helsinkinél az E63-as csatlakozik.

Tamperének két kikötője van, az egyik a Pyhäjärvin, a másik a Näsijärvin. Maga a Tammerkoski nem hajózható.

A várostól délkeletre, Pirkkalában található a Tampere-Pirkkala repülőtér, ahonnan Ryanair, Flybe Nordic és SAS-járatok indulnak.

Vasúton Helsinki kevesebb mint másfél óra alatt elérhető a VR által üzemeltetett Sm3 típusú vonatokkal, a menetrend szerint 200 km/h sebességet elérő Pendolinókkal. A Tampere vasútállomáson autók felrakására alkalmas rakodóhely is található.[13] Teherforgalmi pályaudvar Viinikkában található.

A város területén 27 vonalból álló buszhálózat működik; a vonalak hossza összesen 370,5 kilométer. 2002-ben 160 városi buszt állítottak forgalomba. Távolsági buszok indulnak majdnem mindegyik finn városba. 1948 és 1976 között a városnak trolibusz-hálózata is volt, országos viszonylatban a legnagyobb.[14]Villamos még nincs a városban, a vonal építését 2016-ban kezdték el, és az első szakasz megnyitását 2021-re tervezik. A 238,8 millió eurós beruházás (járművekkel együtt 342 millió euró) eredménye egy 56,7 kilométeres hálózat lesz, amelyből 2,7 kilométer alagúton halad át.[15]

Vállalatok[szerkesztés]

A Tako papírgyár

Tampere több high-tech cég központja. Emellett hagyományos iparágakban tevékenykedő vállalatok is megtalálhatóak, például a Metsä-Board-Tako papírgyár a városközpontban[16], a Bronto-Skylift vagy a Glaston gépgyár.

Média[szerkesztés]

Tampere első rádióadója az 1920-as évek elején kezdett sugározni. Ma a városban található a közszolgálati YLE TV2.

A legnagyobb példányszámú napilap az Aamulehti.

Oktatás[szerkesztés]

A Tamperei Műszaki Egyetem "Festia" épülete

A 2002/2003-as iskolai évben a városban 57 általános iskola és 10 gimnázium működött.

Tamperének két egyeteme van; a Tamperei Egyetem és a Tamperei Műszaki Egyetem egyaránt 13 000 hallgatóval. Az 1925-ban alapított Tamperei Egyetem a városközpontban, a PIRAMK a város északi részén, a Tamperei Műszaki Egyetem pedig Hervanta városrészben található. Hervanta tipikus előváros, ahol a 11 000 lakás 26 000 lakója közül több mint 4500 diák. A városban van még két műszaki főiskola (ammattikorkeakoulu) is.

Kultúra és látnivalók[szerkesztés]

Színház[szerkesztés]

A Tamperei Városi Színház

Finnország leghíresebb szabadtéri színháza a Pyynikki parkban található. A forgatható nézőtér mindig a színpaddal párhuzamosan mozog.

A város két legfontosabb színháza azonban a TT-Színház néven ismert Tamperei Városi Színház(wd), és a Tamperei Munkásszínház(wd) (TTT-Színház). Mindkét intézmény egyaránt játszik nemzetközi klasszikus darabokat és helyi ősbemutatókat. A Városi Színházat 1904-ben Kaarle Halme alapította, az épület Kauno Sankari Kallio tervei alapján 1913-ban épült fel, majd 1964-ben az úgynevezett Kisszínházzal bővítették.[17]

Múzeumok[szerkesztés]

A városban több művészeti múzeum is található: a Hiekka Szépművészeti Múzeum (Hiekan Taidemuseo), a Művészeti Múzeum (Taidenmuseo)[18] és a Sara Hildén Művészeti Múzeum.

A Näsi-várban található az ország egyik legrégebbi múzeuma, a Hämei Múzeum, amelynek anyagát a Helsinki Egyetem hämei diákszövetségének diákjai gyűjtötték. A helytörténeti és néprajzi anyagok mellett egy Biblia-történeti kiállítás is látható itt.[19] A Pirkankatu utcában található Természetrajzi Múzeum a környék és Finnország növény- és állatvilágát mutatja be.[20]

A városban található egy Lenin-múzeum annak okán, hogy Lenin 1905-1907 közti száműzetése alatt a városban találkozott először Sztálinnal. A találkozás egykori színhelyéül szolgáló épületben van ma a múzeum.[21] További múzeumok a városban egy Jéghokimúzeum, Tornamúzeum, Kémmúzeum, Baba- és ruhamúzeum, Rendőrmúzeum és Múmin múzeum.[22]

Zene[szerkesztés]

A Tampere-csarnok(wd) Észak-Európa legnagyobb kongresszus- és zenei központja; itt működik a Tamperei Filharmonikus Zenekar(wd). A Tamperei Egyetem mellett található. Minden éve novemberében megrendezik a Tampere Jazz Happeninget, és minden második évben egymással váltakozva a Tamperei Kórusfesztivált és a Tamperei Biennálét.

A tamperei rockzene általános neve Manserock. A Manserock különösen népszerű volt az 1970-es és 1980-as években, amikor olyan előadók léptek fel, mint Juice Leskinen(wd), Virtanen, Kaseva(wd), Popeda(wd) és Eppu Normaali(wd). 1977-ben alapították a Poko Records-ot, .

A 2010-es években számos könnyűzenei rendezvényre került sor, elsősorban rock és heavy metal jelleggel. Tampere nemzetközileg is ismert együttesei a Negative, Uniklubi(wd) és Lovex(wd). Évente megrendezik a Tangó Világa fesztivált (Maailmantango)[23] és a Tampere Beatles Happeninget.[24]

Építészet[szerkesztés]

A belváros a Tammerkoskitól nyugatra

A belváros sakktáblaszerű elrendezésének tervei Carl Ludwig Engeltől származnak, ugyanakkor az épületek többsége 1900 utáni. A Központi tér nyugati részén található az 1890-ben elkészült neoreneszánsz stílusú városháza, ami ma már csak reprezentatív célokat szolgál.[25]

Tampere főutcája a Hämeenkatu, ami a Központi téren halad át. Itt található az 1986-ban épült városi könyvtár és az 1881-ben elkészült Sándor-templom (Aleksanterin kirkko). befindet. Az utca keleti végén áll a vasútállomás. Szintén az utcában van az 1901-ben épült régi vásárcsarnok. A Tammerkoskin átvezető Häme hidat Wäinö Aaltonen négy szobra dísziti. Az 1929-ben készült szobrok a pirkkalai adószedőt, a kereskedtő, a vadászt és a finn hajadont ábrázolják.[17]

A város ipari hagyományairól tanúskodnak a városközpontban lévő, vöröstéglából épült gyárak. A James Finlayson által alapított Finlayson üzem eredetileg pamutgyár volt.[26] A Tampella egy nehézipari termékeket előállító vállalat volt, profiljában többek között mozdony- és fegyvergyártás is szerepelt. Ezek az épületek az ipari szerkezetváltás okán ma már döntően más funkciókat látnak el. Éttermek, múzeumok, mozi, kereskedelmi vállalatok irodái, szórakozóhelyek találhatók bennük.

Templomok[szerkesztés]

Tamperében többféle vallási felekezetnek is van temploma.[27] A központi téren található az 1824-ben épült empire stílusú Ótemplom(wd) (Vanha Kirkko, a helyi svéd lutheránus közösség használatában), továbbá a városban található egy ortodox templom és egy katolikus templom is.

A Tamperei székesegyház(wd) (Tuomiokirkko) a tamperei püspökség székhelye, amely a városközpont szélén, a vasútállomás mellett található. 1902–1907 között épült a finn nemzeti romantika stílusában; tervezője Lars Sonck volt. Az oltáron látható Feltámadás-freskó Magnus Enckell, a többi díszítés Valter Jung műve.[28]

1964–1966 között épült Kaleva városrész temploma (Kalevan kirkko(wd)), melynek alaprajza halat formáz. Tervezői Reima Pietilä és Raili Paatelainen voltak. Az épületet kívülről sárga kerámia borítja.[29]

Parkok[szerkesztés]

A leghíresebb látnivalók a Särkänniemi szórakoztató park, benne delfináriummal, valamint a jellegzetes Näsinneula kilátótorony, tetején forgó étteremmel.

A Pispala a Näsijärvi és Pyhäjärvi tavak között található. A 19. század végén és 20. század elején a munkások többsége itt lakott. Napjainkban népszerű lakónegyed és a szomszédos Pyynikkivel együtt Tampere fontos történelmi városrésze.

Sport[szerkesztés]

Tampere két jégkorongcsapata a Tappara és az Ilves. Mindkettő Finnország legsikeresebb csapatai közé tartozik. A futball is egyre népszerűbb, a város csapata, Tampere United, megnyerte a 2001-es finn bajnokságot.

Gasztronómia[szerkesztés]

Helyi ételspecialitás a mustamakkara, ami egyfajta véreshurka, amit vörösáfonya-lekvárral szoktak enni. A vásárcsarnokban, a Pyhäjärvi kikötőben vagy a tammelai piacon kapható, de nagyobb szupermarketekben is. További helyi különlegesség a kelesztett kenyér, tamperei dialektusban "riävä."

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Population structure
  2. http://vrk.fi/default.aspx?docid=8830&site=3&id=0
  3. http://pxnet2.stat.fi/PXWeb/sq/960bccd6-df90-4e56-acd3-8be6c28323d5 Taajamat väkiluvun ja väestöntiheyden mukaan 31.12.2016
  4. Kunnat - Tampereen kaupunkiseutu. tampereenseutu.fi
  5. ^ a b Tampere in brief (PDF)
  6. Tampere Economy, Tampere International Business Office Archived March 27, 2009, at the Wayback Machine.
  7. Katko, Tapio S. and Juuti, Petri S. Watering the city of Tampere, publications of the 5th IWHA Conference, 2007.
  8. Utain - Tampereen yliopiston toimittajakoulutuksen viikkolehti. Uta.fi. [2005. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. Metsätammi (Quercus robur)
  10. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 365. o. ISBN 9632431111  
  11. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 366. o. ISBN 9632431111  
  12. Tilastoja Suomen ilmastosta 1981 - 2010. Finnish Meteorological Institute. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  13. Archived [Date missing], at www.vr.fi Error: unknown archive URL
  14. Alameri, Mikko: Trolleybus City of Tampere (Finnish nyelven). Raitio. Suomen Raitiotieseura. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  15. David Briginshaw: Tampere finalises LRT project deal, International Railway Journal, 2016. november 30.
  16. Metsä Board Tako. Production Units. Metsä Board, 2012. április 24. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
  17. ^ a b Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 367. o. ISBN 9632431111  
  18. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 375–376. o. ISBN 9632431111  
  19. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 369–371. o. ISBN 9632431111  
  20. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 375. o. ISBN 9632431111  
  21. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 366 és 376. o. ISBN 9632431111  
  22. Tampere Museums and exhibitions (angol nyelven). http://www.tampere.fi / Museums and exhibitions. (Hozzáférés: 2009. február 18.)
  23. C.G.. „Explaining the Finnish love of tango”, The Economist, 2017. október 11. 
  24. The 8th Consecutive International Beatles Festival at Tampere Hall 7-9 April 2017. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  25. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 368. o. ISBN 9632431111  
  26. Tampere Industrial heritage (angol nyelven). http://www.tampere.fi / Sights and attractions. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
  27. Tampere Churches (angol nyelven). http://www.tampere.fi / Sights and attractions. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
  28. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 372. o. ISBN 9632431111  
  29. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 373. o. ISBN 9632431111  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tampere című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tampere című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tampere témájú médiaállományokat.