Tampere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tampere (Tampereen kaupunki, Tammerfors)
Tampere Montage 1.jpg
Tampere címere
Tampere címere
Közigazgatás
Ország Finnország
RégióPirkanmaa
Polgármester Anna-Kaisa Ikonen
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség225 118 fő (2015. dec. 31.)[1][2] +/-
Népsűrűség378 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület690,6 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tampere (Finnország)
Tampere
Tampere
Pozíció Finnország térképén
é. sz. 61° 30′, k. h. 23° 46′Koordináták: é. sz. 61° 30′, k. h. 23° 46′
Tampere weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tampere témájú médiaállományokat.

Tampere (finnül Tampereen kaupunki) (svédül Tammerfors) város Finnország déli részén. 2011-ben 223 292 lakosa volt[3] az elővárosokkal együtt 330 711 fő,[4] a Tamperei régió pedig 364 000 fő.[5][6] 2014-ben Tampere volt a harmadik legnépesebb város Finnországban Helsinki és Espoo mögött.

Tampere két tó, a Näsijärvi és a Pyhäjärvi közé ékelődik be. Mivel a két tó vízszintje mintegy 18 méterrel eltér, az őket összekötő Tammerkoski vízesés fontos energiaforrás volt a történelem folyamán. Ipari múltja miatt Tamperét szokták "Finnország Manchestere" néven emlegetni, ebből származik a finn "Manse" ragadványnév és az olyan kifejezések, mint "Manserock".[6][7][8]

Tampere 173 kilométerre fekszik Helsinkitől, és vonattal másfél, gépkocsival 2 óra alatt érhető el. Turkutól nagyjából ugyanilyen távolságra van. A Tampere–Pirkkala repülőtér az ország harmadik legforgalmasabb repülőtere, amely évente 200 000 utast szolgál ki.

Nevének eredete[szerkesztés]

Noha Tampere nevét Tammerkoski vízesésről kapta (a város és a zuhatag neve svéd nyelven egyaránt Tammerfors), a név Tammer- előtagjának eredete eléggé vitatott. Az egyik elmélet szerint part a malomgát jelentésű svéd damber szóból származik; a másik szerint az óskandináv þambr ("vastagöblű") és þambion ("dagadt has"), amelyek feltehetőleg a vízesés alakjára utalnak. Megint más elmélet szerint a név eredete a svéd Kvatemberdagar, a köznyelvben Tamperdagar, jelentése kántorböjt(wd) a nyugati keresztény egyházi naptárban. Szóba jött a "tölgy" szó finn megfelelője, a tammi is,[9] noha Tampere kívül esik az európai tölgy természetes előfordulási helyén.[10]

Története[szerkesztés]

A tamperei városháza

Tamperét kereskedőtelepülésként alapította III. Gusztáv svéd király 1779-ben a Tammerkoski folyó partján. Négy évvel később kapott városi rangot. Ebben az időben még meglehetősen kicsi település volt, még 1810-ben is csak 800-an lakták. 1819-ben I. Sándor orosz cár meglátogatta a várost, és 50 évre szabadvárosi jogot adományozott neki; ezt 1855-ben újabb 50 évre meghosszabbították.[11]

A 19. században jelentős kereskedelmi és ipari központtá nőtte ki magát. Az első gyárat 1820-ban alapították. A század második felében már Finnország iparának majdnem a fele itt összpontosult. Itt kezdte meg működését az ország első munkásegylete, és 1905-ben itt volt az országos sztrájk központja. A finn polgárháború alatt a vörösök főhadiszállása volt. A fehérek 1918. április 3-ától 6-áig tartó harccal foglalták el.[12]

Tampere egyre nőtt, és több környékbeli települést is hozzácsatoltak. Messukylä 1947-ben, Lielahti 1950-ben, Aitolahti 1966-ban, Teisko 1972-ben lett a város része.

Tampere elsősorban a textil- és acéliparról volt ismert, de ezek helyét az 1990-es években a telekommunikáció és információtechnológia ipara vette át. Több cégnek is van székhelye a Hermiában Hervantában, ami egy lakótelepes városrész, „Finnország Szilícium-völgye”.

Népességének alakulása[szerkesztés]

Érdekes módon a várost az 1970-es évek gazdasági átalakulása ellenére sem érintette az elvándorlás illetve az ebből eredő népességcsökkenés. Mindazonáltal a népesség növekedése megakadt ebben az időszakban, valamint a polgárháború alatt is.

1820 – 1904

  • 1820 – 1000
  • 1850 – 4000
  • 1876 – 12 100
  • 1881 – 13 800
  • 1886 – 16 100
  • 1889 – 18 100
  • 1891 – 20 500
  • 1896 – 26 700
  • 1900 – 34 100
  • 1904 – 40 261

1910 – 1987

  • 1910 – 45 100
  • 1915 – 45 200
  • 1926 – 51 700
  • 1941 – 81 000
  • 1960 – 132 673
  • 1970 – 158 380
  • 1975 – 166 338
  • 1978 – 165 519
  • 1980 – 166 228
  • 1983 – 167 344
  • 1985 – 169 026
  • 1987 – 170 533

1990 – 2003

  • 1990 – 172 560
  • 1993 – 176 149
  • 1995 – 182 742
  • 1996 – 186 026
  • 1997 – 188 726
  • 1998 – 191 254
  • 1999 – 193 174
  • 2000 – 195 468
  • 2001 – 197 774
  • 2002 – 199 823
  • 2003 – 200 980
  • 2004 – 202 932

2002. december 31-én a város 199 823 lakója közül 104 540 fő azaz 52,3% nő és 95 283 fő azaz 47,7% férfi volt. Tampere lakóinak 0,5%-a volt svéd nyelvű.

Földrajz[szerkesztés]

Tampere Pirkanmaa régió része, körülötte helyezkednek el Kangasala, Kuru, Lempäälä, Nokia, Orivesi, Pirkkala, Ruovesi és Ylöjärvi települések.

A város Helsinkitől északnyugatra 173 km távolságra fekszik. A legnagyobb hőmérséklet +29,8 °C, a legalacsonyabb hőmérséklet –26,4 °C.

Két tó, a Näsijärvi és a Pyhäjärvi között található. Mivel a két tó közti szintkülönbség 18 méter, a köztük lévő gyors folyású Tammerkoski folyó régóta hasznos erőforrás, ma elektromosságot termelnek vele.

Összes területe 690,6 km², ebből 522,7 km² szárazföld és 167,9 km² vízfelület.

Éghajlata[szerkesztés]

Tampere éghajlata átmenet a nedves kontinentális és a boreális éghajlat között. A telek hidegek, és novembertól márciusig az átlagos hőmérséklet 0 °C alatt van.

Tampere éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)8,09,414,924,228,431,732,531,824,818,411,19,632,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−3,4−3,51,28,215,419,522,219,914,07,51,5−1,98,5
Átlaghőmérséklet (°C)−6,4−6,9−2,83,39,714,116,915,09,84,6−0,6−4,54,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−9,7−10,6−6,6−1,33,88,611,710,45,91,9−3,0−7,60,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−35,8−31,8−29,1−14,8−7,2−3,01,5−0,4−7,0−16,4−21,9−33,0−35,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)412931324166757258605142598
Forrás: Finnish Meteorological Institute[13]


Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés]

A korábbi iparágakat (textil, cipő-, bőr-, papír- és faipar) jórészt elnyomták az újak. 2001-ben a legtöbben a fém- és elektronikai iparban dolgoztak.

1980 és 2001 között az iparban foglalkoztatottak részaránya 42,1%-ról 27,1%-ra esett vissza, miközben a szolgáltató szektorban 53,9%-ról 70,9%-ra nőtt.

A munkanélküliségi ráta előnytelenül alakult. Míg 1970-ben csak 1,5% volt, az 1990-es évek elején bekövetkezett gazdasági válság hatására 2001-ben 13,7% volt a 9,2%-os finnországi átlaggal szemben.

Közlekedés[szerkesztés]

A Pyhäjärvi kikötő

Helsinki mellett Tampere Finnország legfontosabb közlekedési csomópontja. 2002-ben 1000 lakosra 381 személygépkocsi jutott.

2000. októberben adták át a Helsinki felé vezető autópálya utolsó szakaszát. Ez az E12 európai út része, amelyhez Helsinkinél az E63-as csatlakozik.

Tamperének két kikötője van, az egyik a Pyhäjärvin, a másik a Näsijärvin. Maga a Tammerkoski nem hajózható.

A várostól délkeletre, Pirkkalában található a Tampere-Pirkkala repülőtér, ahonnan Ryanair, Flybe Nordic és SAS-járatok indulnak.

Vasúton Helsinki kevesebb mint másfél óra alatt elérhető a VR által üzemeltetett Sm3 típusú vonatokkal, a menetrend szerint 200 km/h sebességet elérő Pendolinókkal. A Tampere vasútállomáson autók felrakására alkalmas rakodóhely is található.[14] Teherforgalmi pályaudvar Viinikkában található.

A város területén 27 vonalból álló buszhálózat működik; a vonalak hossza összesen 370,5 kilométer. 2002-ben 160 városi buszt állítottak forgalomba. Távolsági buszok indulnak majdnem mindegyik finn városba. 1948 és 1976 között a városnak trolibusz-hálózata is volt, országos viszonylatban a legnagyobb.[15] Villamos még nincs a városban, a vonal építését 2016-ban kezdték el, és az első szakasz megnyitását 2021-re tervezik. A 238,8 millió eurós beruházás (járművekkel együtt 342 millió euró) eredménye egy 56,7 kilométeres hálózat lesz, amelyből 2,7 kilométer alagúton halad át.[16]

Vállalatok[szerkesztés]

A Tako papírgyár

Tampere több high-tech cég központja. Emellett hagyományos iparágakban tevékenykedő vállalatok is megtalálhatóak, például a Metsä-Board-Tako papírgyár a városközpontban,[17] a Bronto-Skylift vagy a Glaston gépgyár.

Média[szerkesztés]

Tampere első rádióadója az 1920-as évek elején kezdett sugározni. Ma a városban található a közszolgálati YLE TV2.

A legnagyobb példányszámú napilap az Aamulehti.

Oktatás[szerkesztés]

A Tamperei Műszaki Egyetem "Festia" épülete

A 2002/2003-as iskolai évben a városban 57 általános iskola és 10 gimnázium működött.

Tamperének két egyeteme van; a Tamperei Egyetem és a Tamperei Műszaki Egyetem egyaránt 13 000 hallgatóval. Az 1925-ben alapított Tamperei Egyetem a városközpontban, a PIRAMK a város északi részén, a Tamperei Műszaki Egyetem pedig Hervanta városrészben található. Hervanta tipikus előváros, ahol a 11 000 lakás 26 000 lakója közül több mint 4500 diák. A városban van még két műszaki főiskola (ammattikorkeakoulu) is.

Kultúra és látnivalók[szerkesztés]

Színház[szerkesztés]

A Tamperei Városi Színház

Finnország leghíresebb szabadtéri színháza, a Pyynikin kesäteatteri, a Pyynikki parkban található. A forgatható nézőtér mindig a színpaddal párhuzamosan mozog.

A város két legfontosabb színháza azonban a TT-Színház néven ismert Tamperei Városi Színház(wd), és a Tamperei Munkásszínház(wd) (TTT-Színház). Mindkét intézmény egyaránt játszik nemzetközi klasszikus darabokat és helyi ősbemutatókat. A Városi Színházat 1904-ben Kaarle Halme alapította, az épület Kauno Sankari Kallio tervei alapján 1913-ban épült fel, majd 1964-ben az úgynevezett Kisszínházzal bővítették.[18]

Múzeumok[szerkesztés]

A városban több művészeti múzeum is található: a Hiekka Szépművészeti Múzeum (Hiekan Taidemuseo), a Művészeti Múzeum (Taidenmuseo)[19] és a Sara Hildén Művészeti Múzeum.

A Näsi-várban található az ország egyik legrégebbi múzeuma, a Hämei Múzeum, amelynek anyagát a Helsinki Egyetem hämei diákszövetségének diákjai gyűjtötték. A helytörténeti és néprajzi anyagok mellett egy Biblia-történeti kiállítás is látható itt.[20] A Pirkankatu utcában található Természetrajzi Múzeum a környék és Finnország növény- és állatvilágát mutatja be.[21]

A városban található egy Lenin-múzeum annak okán, hogy Lenin 1905-1907 közti száműzetése alatt a városban találkozott először Sztálinnal. A találkozás egykori színhelyéül szolgáló épületben van ma a múzeum.[22] További múzeumok a városban egy Jéghokimúzeum, Tornamúzeum, Kémmúzeum, Baba- és ruhamúzeum, Rendőrmúzeum és Múmin múzeum.[23]

Zene[szerkesztés]

A Tampere-csarnok(wd) Észak-Európa legnagyobb kongresszus- és zenei központja; itt működik a Tamperei Filharmonikus Zenekar(wd). A Tamperei Egyetem mellett található. Minden éve novemberében megrendezik a Tampere Jazz Happeninget, és minden második évben egymással váltakozva a Tamperei Kórusfesztivált és a Tamperei Biennálét.

A tamperei rockzene általános neve Manserock. A Manserock különösen népszerű volt az 1970-es és 1980-as években, amikor olyan előadók léptek fel, mint Juice Leskinen(wd), Virtanen, Kaseva(wd), Popeda(wd) és Eppu Normaali(wd). 1977-ben alapították a Poko Records-ot, .

A 2010-es években számos könnyűzenei rendezvényre került sor, elsősorban rock és heavy metal jelleggel. Tampere nemzetközileg is ismert együttesei a Negative, Uniklubi és Lovex(wd). Évente megrendezik a Tangó Világa fesztivált (Maailmantango)[24] és a Tampere Beatles Happeninget.[25]

Építészet[szerkesztés]

A belváros a Tammerkoskitól nyugatra

A belváros sakktáblaszerű elrendezésének tervei Carl Ludvig Engeltől származnak, ugyanakkor az épületek többsége 1900 utáni. A Központi tér nyugati részén található az 1890-ben elkészült neoreneszánsz stílusú városháza, ami ma már csak reprezentatív célokat szolgál.[26]

Tampere főutcája a Hämeenkatu, ami a Központi téren halad át. Itt található az 1986-ban épült városi könyvtár és az 1881-ben elkészült Sándor-templom (Aleksanterin kirkko). befindet. Az utca keleti végén áll a vasútállomás. Szintén az utcában van az 1901-ben épült régi vásárcsarnok. A Tammerkoskin átvezető Häme hidat Wäinö Aaltonen négy szobra dísziti. Az 1929-ben készült szobrok a pirkkalai adószedőt, a kereskedtő, a vadászt és a finn hajadont ábrázolják.[18]

A város ipari hagyományairól tanúskodnak a városközpontban lévő, vöröstéglából épült gyárak. A James Finlayson által alapított Finlayson üzem eredetileg pamutgyár volt.[27] A Tampella egy nehézipari termékeket előállító vállalat volt, profiljában többek között mozdony- és fegyvergyártás is szerepelt. Ezek az épületek az ipari szerkezetváltás okán ma már döntően más funkciókat látnak el. Éttermek, múzeumok, mozi, kereskedelmi vállalatok irodái, szórakozóhelyek találhatók bennük.

Templomok[szerkesztés]

Tamperében többféle vallási felekezetnek is van temploma.[28] A központi téren található az 1824-ben épült empire stílusú Ótemplom(wd) (Vanha Kirkko, a helyi svéd lutheránus közösség használatában), továbbá a városban található egy ortodox templom és egy katolikus templom is.

A Tamperei székesegyház(wd) (Tuomiokirkko) a tamperei püspökség székhelye, amely a városközpont szélén, a vasútállomás mellett található. 1902–1907 között épült a finn nemzeti romantika stílusában; tervezője Lars Sonck volt. Az oltáron látható Feltámadás-freskó Magnus Enckell, a többi díszítés Valter Jung műve.[29]

1964–1966 között épült Kaleva városrész temploma (Kalevan kirkko(wd)), melynek alaprajza halat formáz. Tervezői Reima Pietilä és Raili Paatelainen voltak. Az épületet kívülről sárga kerámia borítja.[30]

Parkok[szerkesztés]

A leghíresebb látnivalók a Särkänniemi szórakoztató park, benne delfináriummal, valamint a jellegzetes Näsinneula kilátótorony, tetején forgó étteremmel.

A Pispala a Näsijärvi és Pyhäjärvi tavak között található. A 19. század végén és 20. század elején a munkások többsége itt lakott. Napjainkban népszerű lakónegyed és a szomszédos Pyynikkivel együtt Tampere fontos történelmi városrésze.

Sport[szerkesztés]

Tampere két jégkorongcsapata a Tappara és az Ilves. Mindkettő Finnország legsikeresebb csapatai közé tartozik. A futball is egyre népszerűbb, a város csapata, Tampere United, megnyerte a 2001-es finn bajnokságot.

Gasztronómia[szerkesztés]

Helyi ételspecialitás a mustamakkara, ami egyfajta véreshurka, amit vörösáfonya-lekvárral szoktak enni. A vásárcsarnokban, a Pyhäjärvi kikötőben vagy a tammelai piacon kapható, de nagyobb szupermarketekben is. További helyi különlegesség a kelesztett kenyér, tamperei dialektusban "riävä."

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Population structure
  2. Kaupunkien ja kuntien lukumäärät ja väestötiedot. (Hozzáférés: 2019. február 15.)
  3. Archivált másolat. [2015. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  4. http://pxnet2.stat.fi/PXWeb/sq/960bccd6-df90-4e56-acd3-8be6c28323d5 Taajamat väkiluvun ja väestöntiheyden mukaan 31.12.2016
  5. Kunnat - Tampereen kaupunkiseutu. tampereenseutu.fi
  6. a b Tampere in brief (PDF). [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  7. Tampere Economy, Tampere International Business Office Archiválva 2009. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  8. Katko, Tapio S. and Juuti, Petri S. Watering the city of Tampere Archiválva 2011. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, publications of the 5th IWHA Conference, 2007.
  9. Utain - Tampereen yliopiston toimittajakoulutuksen viikkolehti. Uta.fi. [2005. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. Metsätammi (Quercus robur). Kasviatlas
  11. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 365. o. ISBN 963 243 111 1  
  12. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 366. o. ISBN 963 243 111 1  
  13. Tilastoja Suomen ilmastosta 1981 - 2010. Finnish Meteorological Institute. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  14. Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.vr.fi archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL
  15. Alameri, Mikko: Trolleybus City of Tampere (finnish nyelven). Raitio. Suomen Raitiotieseura. [2017. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  16. David Briginshaw: Tampere finalises LRT project deal, International Railway Journal, 2016. november 30.
  17. Metsä Board Tako. Production Units. Metsä Board, 2012. április 24. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
  18. a b Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 367. o. ISBN 963 243 111 1  
  19. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 375–376. o. ISBN 963 243 111 1  
  20. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 369–371. o. ISBN 963 243 111 1  
  21. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 375. o. ISBN 963 243 111 1  
  22. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 366 és 376. o. ISBN 963 243 111 1  
  23. Tampere Museums and exhibitions (angol nyelven). http://www.tampere.fi / Museums and exhibitions. [2009. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 18.)
  24. C.G.. „Explaining the Finnish love of tango”, The Economist, 2017. október 11. 
  25. The 8th Consecutive International Beatles Festival at Tampere Hall 7-9 April 2017. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  26. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 368. o. ISBN 963 243 111 1  
  27. Tampere Industrial heritage (angol nyelven). http://www.tampere.fi / Sights and attractions. [2009. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
  28. Tampere Churches (angol nyelven). http://www.tampere.fi / Sights and attractions. [2009. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
  29. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 372. o. ISBN 963 243 111 1  
  30. Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 373. o. ISBN 963 243 111 1  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tampere című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tampere című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Tampere
A Wikimédia Commons tartalmaz Tampere témájú médiaállományokat.