Keresztény egyházi naptár
| Ünnepek |
|---|
|
A világ ismertebb ünnepei és emléknapjai |
A keresztény egyházi naptár az adott év egyházi ünnepeit tartalmazza. Az ünnepek napjait a Gergely-naptárba illesztve adják meg. Ezek az ünnepek vagy minden évben azonos naptári napra esnek (állandó ünnepek), vagy évről évre más-más napon kerülnek megünneplésre (mozgó ünnepek).
Kialakulása[szerkesztés]
A keresztény egyházi ünnepek részben az időjárás, illetve a mezőgazdasági munka meghatározó munkafázisaihoz igazodó ünnepekből nőttek ki, részben már a keresztény vallás kialakulása előtt más vallási rendszerekben (zsidóknál, a Római Birodalomban stb.) is léteztek és átvételre kerültek a keresztény naptárba. Az egyházak tudatosan alakították át a régebbi ünnepeket keresztény ünnepekké. Ilyenek a napfordulóhoz köthető ünnepek, mint a karácsony és a Szent István nap. Ezekhez az ünnepekhez csatlakoztak később azok az emlékünnepek, amelyek a magyar és az európai parasztság szokásaiból alakultak ki, mint többek között a Luca nap.
A magyar nép kereszténység előtti naptári ünnepeiről keveset tudunk. Valószínűleg – akárcsak a rokon népek – holdhónapokban figyelték az idő múlását. A kereszténység felvétele után a római egyház által használt naptárat vették át, majd a 16. században a magyarok is áttértek a Gergely-naptárra.
A 19-20. században tájanként és felekezetenként is jelentős eltéréseket találunk a naptári ünnepekben. A római katolikusok lakta településeken több a vallásos naptári ünnep, mint a protestáns vidékeken, bár a protestánsok is a régi római katolikus ünnepekhez fűzték vallási szokásaik és később emléknapjaik jó részét. A már említett Luca nap vagy a Szent György nap mindkét területen a boszorkányok és egyéb rontó lények létezésében és tevékenységében való hit. Egyes ünnepekhez külön étrend, vagy speciális tevékenység is tartozik, munkatilalmak, vagy mágikus eljárások.
Szentek[szerkesztés]
Jelentős az egyházi ünnepek között a szentek ünnepeinek száma. Azok a jeles napok, amelyeken a római katolikus egyház valamely szent emlékét ünnepli. Az egyház szentjei mindnyájan kapnak a naptár valamelyik napján helyet, de nem mindegyik szent névnapja volt parancsolt ünnep. A szentek tiszteletét, a szentek ünnepeinek megülését az egyház főleg papjainak prédikációi révén szorgalmazta. A prédikációkban igen gyakran szerepeltek a szentek nevéhez fűződő csodás legendák, amelyek a népi hitvilágot is megtermékenyítették. Így kapcsolódott egyik-másik szent napjához valamely munka megkezdése vagy bevégzése.
Összkeresztény ünnepnapok[szerkesztés]
Állandó ünnepek[szerkesztés]
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| december 24. | Szenteste |
| december 25-26. | Karácsony |
| január 6. | Vízkereszt |
Egyes egyházak – pl. a görögkeletiek (ortodoxok) és pl. az ukrajnai görögkatolikusok a julianusi naptárt használják, és ezért (a civil – gregorián – naptár szerint) január elején ünneplik a karácsonyt.
Hasonló okból lehet több hét eltérés a húsvét időpontja között is.
Mozgó ünnepek[szerkesztés]
| Ünnep |
|---|
| Hamvazószerda |
| Virágvasárnap |
| Nagycsütörtök |
| Nagypéntek |
| Nagyszombat |
| Húsvét |
| Krisztus mennybemenetele (áldozócsütörtök) |
| Pünkösd |
| Szentháromság ünnepe (vasárnapja) |
Előkészületi időszakok (a gregorián naptár szerint számolva)[szerkesztés]
| Előkészületi időszak |
|---|
| Advent |
| Nagyböjt |
Szűz Mária ünnepei[szerkesztés]
A katolikus egyház hívei a lenti dátumokhoz csatolt ünnepeken túl minden évben két teljes hónapot (a májust és az októbert) szentelnek a Boldogságos Szent Szűznek, ami a napi imáikban és ájtatosságaikban jelenik meg. A liturgiában (szentmise és zsolozsma) minden szombatot Szűz Mária szombatjaként ünnepel az egyház, természetesen választható módon.
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| Január 1. | Szűz Mária Isten Anyja (parancsolt ünnep) |
| Február 2. | Gyertyaszentelő Boldogasszony (Urunk bemutatása a templomban) |
| Március 25. | Gyümölcsoltó Boldogasszony (Urunk születésének hírüladása – az ünnep húsvét napjától függően mozoghat) |
| Július 2. | Sarlós Boldogasszony (Szűz Mária látogatása Erzsébetnél) |
| Július 16. | Kármelhegyi Boldogasszony |
| Augusztus 15. | Nagyboldogasszony (Szűz Mária mennybevétele – parancsolt ünnep) |
| Szeptember 8. | Kisboldogasszony (Szűz Mária születése) |
| Szeptember 12. | Szűz Mária szent neve |
| Szeptember 15. | Fájdalmas Szűzanya |
| Október 7. | Rózsafüzér királynője |
| Október 8. | Magyarok Nagyasszonya (Magyarország Főpatrónája) |
| December 8. | Szűz Mária szeplőtelen fogantatása |
Angyalok ünnepei[szerkesztés]
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| március 24. | Gábriel arkangyal |
Templomünnepek[szerkesztés]
Szentek ünnepei[szerkesztés]
Római katolikus főünnepek és ünnepek[szerkesztés]
Az összkeresztény főünnepeken felül.
Állandó ünnepek[szerkesztés]
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| január 1. | Szűz Mária, Isten anyja (főünnep) |
| február 2. | Gyertyaszentelő Boldogasszony |
| február 11. | Lourdes-i Szűz Mária |
| március 19. | Szent József, Szűz Mária jegyese (főünnep) |
| március 25. | Gyümölcsoltó Boldogasszony (főünnep) |
| május 1. | József, a munkás |
| május 31. | Látogatás |
| június 24. | Keresztelő Szent János (főünnep) |
| június 29. | Péter és Pál apostolok (főünnep) |
| július 2. | Sarlós Boldogasszony |
| augusztus 6. | Jézus Krisztus színeváltozása[6] |
| augusztus 15. | Nagyboldogasszony (főünnep)[7] · a Lorettói Boldogságos Szűz Mária ünnepe |
| szeptember 8. | Kisboldogasszony (Szűz Mária születésnapja) |
| november 1. | Mindenszentek (főünnep) |
| november 2. | Halottak napja [8] |
| december 8. | Szűz Mária szeplőtelen fogantatása (főünnep) |
Magyar katolikus ünnepek:
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| január 18. | Árpád-házi Szent Margit |
| május 30. | a Szent Jobb megtalálásának ünnepe |
| június 27. | Szent László napja |
| augusztus 20. | Szent István király (főünnep) |
| október 8. | Magyarok Nagyasszonya (főünnep) |
| november 5. | Szent Imre ünnepe[9] |
| november 13. | A magyar szentek és boldogok ünnepe |
Néhány szent ünnepnapja/emléknapja:
Mozgó ünnepek[szerkesztés]
A húsvéthoz kapcsolódó mozgó ünnepek:
| Ünnep | Időpont a húsvéthoz képest (nap) |
nap | 2019-ben | 2020-ban |
|---|---|---|---|---|
| Húshagyókedd [8] | -47 | kedd | március 5. | február 25. |
| Nagyböjt 1. vasárnapja | -42 | vasárnap | március 10. | március 1. |
| Fehérvasárnap | 7[15] | vasárnap | április 28. | április 19. |
| A papi hivatások világnapja (Jó Pásztor) | 28[16] | vasárnap | május 19. | május 10. |
| A katolikus tömegtájékoztatás napja | 42[17] | vasárnap | június 2. | május 24. |
| Mária az egyház anyja (pünkösdhétfő) | 50 | hétfő | június 10. | június 1. |
| Úrnapja (csütörtök) | 60 | csütörtök | június 20. | június 11. |
| Úrnapja (főünnep) | 63 | vasárnap | június 23. | június 14. |
| Jézus Szent Szíve (főünnep) | 68 | péntek | június 28. | június 19. |
A karácsonyhoz kapcsolódó mozgó ünnepek:
| Ünnep | Időpont a karácsonyhoz képest (vasárnap) | 2019-ben | 2020-ban |
|---|---|---|---|
| Urunk megkeresztelkedése | 2 vagy 3[18] | január 13. | január 12. |
| Krisztus Király vasárnapja | -5[19] | november 24. | november 22. |
| A Szent Család ünnepe | 1[20] | december 29. | december 27. |
Parancsolt ünnepek[szerkesztés]
Részletesebben lásd: Parancsolt ünnep
Református ünnepek[szerkesztés]
Az összkeresztény ünnepeken felül.
A reformátusok megünneplik a következő ünnepeket a fentiek közül: advent, karácsony, nagyböjt, virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek, húsvét, mennybemenetel, pünkösd. Ezeken kívül ünneplik az alábbi hármat:
| Dátum | Ünnep | Megjegyzés |
|---|---|---|
| augusztus utolsó vasárnapja | Az új kenyér ünnepe | A református gyülekezetek általában Úrvacsorával ünneplik. |
| október utolsó vasárnapja | Az új bor ünnepe | A református gyülekezetek általában Úrvacsorával ünneplik. |
| október 31. | A Reformáció napja | A protestestáns egyházak hivatalos ünnepe. |
Evangélikus ünnepek[szerkesztés]
Az összkeresztény ünnepeken felül.
| Dátum | Ünnep | Megjegyzés |
|---|---|---|
| október 31. | a Reformáció napja | a reformátusok és az evangélikusok közös hivatalos ünnepe |
| november 2. | Halottak napja |
Görögkatolikus ünnepek[szerkesztés]
Állandó ünnepek[szerkesztés]
| Dátum | Ünnep | Megjegyzés | |
|---|---|---|---|
| január 1. | Jézus körülmetélése. Nagy Szent Vazul (Bazil) főpap. | ||
| január 6. | Jézus Krisztus megkeresztelése. Vízkereszt (vízszentelés) | ||
| január 30. | Három szent főpap: Aranyszájú Szent János, Nagy Szent Bazil, Nazianzi Szent Gergely egyházatyák | ||
| február 2. | Jézus találkozása Simeonnal. Gyertyaszentelő Boldogasszony | ||
| március 25. | Szűz Mária örömhírvétele. Gyümölcsoltó Boldogasszony | ||
| április 23. | Szent György nagyvértanú | ||
| június 24. | Keresztelő Szent János születése | ||
| június 29. | Szent Péter és Szent Pál főapostolok | ||
| július 13-19. közötti vasárnap | Az első hat egyetemes zsinat atyáinak emlékezete | ||
| július 20. | Szent Illés próféta | ||
| augusztus 6. | Jézus Krisztus színeváltozása | ||
| augusztus 15. | Szűz Mária elhunyta és mennybevitele (Nagyboldogasszony) | ||
| augusztus 20. | I. István (Szent István) király | ||
| augusztus 29. | Keresztelő Szent János fejvétele | ||
| szeptember 1. | Egyházi újév (Indiktion) | ||
| szeptember 8. | Szűz Mária születése. Kisboldogasszony | ||
| szeptember 14. | A Szent Kereszt felmagasztalása | ||
| október 1. | Az Istenszülő Szűz Mária oltalma | ||
| október 11-17. közötti vasárnap | A hetedik egyetemes zsinat atyáinak emlékezete | ||
| november 1. | Mindenszentek | Római katolikus hatásra átvett időpont | |
| november 2. | Halottak napja | Római katolikus hatásra átvett időpont | |
| november 8. | Szent Mihály és Gábriel arkangyal ünnepe | ||
| november 15. | Karácsony előtti 40 napos böjt kezdete | ||
| november 21. | Szűz Mária templomba vezetése | ||
| december 6. | Csodatévő Szent Miklós myrai püspök | ||
| december 8. | Szűz Mária szeplőtelen fogantatása | ||
| december 11-17. közötti vasárnap | A pátriárkák (ősatyák) vasárnapja | (lásd még: pátriárka, jelenlegi pátriárkák) | |
| december 18-24. közötti vasárnap | Az ószövetségi pátriárkák (szentatyák) vasárnapja | (lásd még: pátriárka, Ábrahám) | |
| december 24. | Karácsony előestéje | ||
| december 25. | Karácsony | ||
| december 26. | Szűz Mária Istenanyaságának ünnepe | ||
| december 27. | Szent István diakónus, az első vértanú | ||
| december 26-31. közötti vasárnap | Az Úr Jézus rokonainak emlékünnepe |
Mozgó ünnepek[szerkesztés]
- Húsvét előtti 10. vasárnap – A vámosról és a farizeusról elnevezett vasárnap
- Húsvét előtti 9. vasárnap – A tékozló fiúról elnevezett vasárnap
- Húsvét előtti 8. vasárnap – Húshagyó vasárnap
- Húsvét előtti 7. vasárnap – Vajhagyó vasárnap
- Vajhagyó vasárnapot követő hétfő (Tiszta hétfő) – Az Előszentelt Adományok Liturgiájának kezdete (Nagyböjt kezdete)
- Húsvét előtti 6. vasárnap – Nagyböjt első vasárnapja
- Húsvét előtti 5. vasárnap – Nagyböjt második vasárnapja
- Húsvét előtti 4. vasárnap – Nagyböjt harmadik vasárnapja (Kereszthódolás vasárnapja)
- Húsvét előtti 3. vasárnap – Nagyböjt negyedik vasárnapja
- Nagyböjt ötödik szerdája – Krétai Szent András bűnbánati nagykánonja
- Húsvét előtti 2. vasárnap – Nagyböjt ötödik vasárnapja
- Nagyböjt hatodik szombatja – Lázár feltámasztásának ünnepe
- Húsvét előtti vasárnap – Virágvasárnap
- Húsvét előtti csütörtök – Nagycsütörtök – A Pászka szereztetése
- Húsvét előtti péntek – Nagypéntek – Urunk kereszthalála
- Húsvét előtti szombat – Nagyszombat – Húsvét előestéje
- Húsvét vasárnapja – Urunk föltámadása
- Húsvét utáni első vasárnap – Tamás apostol vasárnapja
- Húsvét utáni második vasárnap – A kenethozó asszonyok vasárnapja
- Húsvét utáni harmadik vasárnap – Az inaszakadt betegről elnevezett vasárnap
- Húsvét utáni negyedik szerda – A húsvéti Szent Ötvened közepe
- Húsvét utáni negyedik vasárnap – A szamáriai asszony vasárnapja
- Húsvét utáni ötödik vasárnap – A vakon születettről elnevezett vasárnap
- Húsvét utáni hatodik csütörtök – Urunk mennybemenetele (Áldozócsütörtök)
- Húsvét utáni hatodik vasárnap – Az első nikaiai zsinat atyáinak ünnepe
- Húsvét utáni hetedik vasárnap – Pünkösd vasárnapja
- Pünkösd utáni hétfő – A Szentháromság Ünnepe
- Pünkösd utáni első vasárnap – Mindenszentek vasárnapja
Ortodox és más keleti keresztény egyházak ünnepei[szerkesztés]
- Karácsony: Egyes keleti keresztény egyházakban a nyugati keresztény egyházakhoz hasonlóan december 25-én tartják. (Az ortodox egyházak közül a görög, bolgár és román, az antikhalkedóni egyházak közül pedig a szír, asszír és indiai egyházak.) A többi ortodox és antikhalkedóni egyház (szerb, macedón, ukrán, orosz és grúz ortodox egyházak, valamint kopt, etióp és eritreai egyházak) január 7-én tartja az ünnepet. Az örmény keresztények egy harmadik dátumon, január 6-án ünneplik a karácsonyt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 64-ben kigyulladt Róma cirkusza, a tűz tovább terjedt, és hat napig lángolt a város. Nero császár a keresztényekre fogta a gyújtogatást, és irtózatos kegyetlenséggel pusztította el őket.
- ↑ a b a szent halálának napja és hagyományos ünnepnapja március 21., azonban ma csak a bencés rend tartja e napon, a szent hivatalos ünnepe a katolikus egyházban 1964 óta július 11. lásd: Nursiai Szent Benedek Archiválva 2008. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b a népszokásokban az újbor ünnepe
- ↑ a b 1500 óta
- ↑ a b Tamás, ismert nevén Becket Tamás (1118–1170), II. Henrik angol király lordkancellárja és bizalmasa, majd Canterbury érseke. A pápa és a király között kitört viszályban az Egyház jogainak elszánt harcosa. A király tudtával négy nemesúr Canterbury székesegyházában az oltár előtt rátámadt és levágta a fejét. A pápa már három év múlva szentté avatta. Henrik megalázkodva volt kénytelen a sírjához zarándokolni, amely a középkor egyik híres angol búcsújáró helye lett.
- ↑ 1456 óta
- ↑ Olaszország nemzeti ünnepe
- ↑ a b Liturgikus rendjét tekintve nem ünnep.
- ↑ Imre herceg Szent István fia volt, akit 1083-ban atyjával és tanítójával, Szent Gellérttel együtt avattak szentté. A barokk kortól a magyar ifjúság védőszentjeként tisztelik.
- ↑ A 35-ben vértanú halált halt keresztény diakónus a téglavetők, általában az építőmunkások és a szerpapok védőszentje.
- ↑ Szent Medárd, frank származású katolikus püspök 456-545 között élt. A gabona aratásának és a szüreti munkának a védőszentje.
- ↑ A szegények és az elnyomottak, a meddő asszonyok, a szembetegek és az orbáncos gyulladásban szenvedők, valamint az aratás védőszentje.
- ↑ A hagyomány szerint e napon halt vértanúhalált Szent Péter apostol, az első pápa, a pápák és halászok védőszentje és Szent Pál, a nemzetek apostola, a laikus apostoli munka, "Actio Cattolica Cursillo" - mozgalmának védőszentje.
- ↑ 64-ben kigyulladt Róma cirkusza, a tűz tovább terjedt, és hat napig lángolt a város. Nero császár a keresztényekre fogta a gyújtogatást, és irtózatos kegyetlenséggel pusztította el őket.
- ↑ a húsvét utáni első vasárnap
- ↑ a húsvét utáni negyedik vasárnap
- ↑ a pünkösd előtti vasárnap
- ↑ a vízkereszt utáni vasárnap
- ↑ az advent előtti utolsó vasárnap
- ↑ a karácsony utáni első vasárnap
Források[szerkesztés]
- Magyar Elektronikus Könyvtár
- Szentek napjai Archiválva 2009. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Templomi ünnepek
További információk[szerkesztés]
- Mozgó katolikus ünnepek időpontjának kiszámítása a naptarak.com-on
- A katolikus egyház 2009-es hivatalos liturgikus naptára a bences.hu-n
- Mozgó ünnepek 2031-ig a katolikus.hu-n
- Egyházi ünnepek a Neumann-ház Jeles Napok – Egyházi ünnepek részében
- Református ünnepek a reformatus.hu-n
- Keresztény egyházak viszonya mindenszentekhez és halottak napjához. Unnep.eu
