Húsvéti ünnepkör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krisztus feltámadása (modern kori művészi ábrázolás)

A húsvéti ünnepkör a keresztény egyházakban a húsvét ünnepeinek összessége hamvazószerdától pünkösdvasárnapig. Az ünnepkör középpontja húsvétvasárnap, Jézus feltámadásának főünnepe.

A húsvétot előkészítő bűnbánati idő[szerkesztés]

A nagyböjt a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak, mivel minden vasárnap Jézus feltámadására emlékeztet. A nagyböjt hamvazószerdától (húsvétvasárnap előtti 46. nap) a nagyhétig tart, mely virágvasárnappal kezdődik és a szent három nappal zárul (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat).

A húsvéti idő ötven napja[szerkesztés]

A húsvét ünnepétől számított ötven nap a húsvéti időszak, amely húsvétvasárnappal kezdődik és a 7. vasárnapig, pünkösdvasárnapig, a Szentlélek kiáradásának ünnepéig tart. Az időszak 2. napja, a húsvéthétfő népszokásairól híres, egyházi jelentősége nincs. Az időszak fontos ünnepe a 40. nap, áldozócsütörtök, amikor a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét ünnepli. Pünkösdhétfő már a húsvéti ünnepkörön kívül van, az úgynevezett évközi időben.

Mozgó egyházi ünnepek az évközi időben, pünkösdhétfő után[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]