Szentháromság ünnepe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szentháromság ünnepe
Szentháromság
Szentháromság

Hivatalos neve Szentháromság vasárnapja
Alternatív neve kicsipünkösd (főként székelyföldön)
Ünneplik keresztények
Tartalma, jelentése a háromszemélyű egy Isten ünnepe
Ideje római katolikus egyházban: pünkösd utáni vasárnapon
a keleti egyházaknál: pünkösdkor
Kapcsolódó ünnep pünkösd
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentháromság ünnepe témájú médiaállományokat.

A Szentháromság ünnepe (latinul: Festum Trinitatis) a történelmi nyugati keresztény egyházakban elterjedt háromszemélyű egy Isten ünnepe, melyet a pünkösd utáni vasárnapon tartanak meg. Pünkösd után az első, húsvét után a nyolcadik vasárnap. Az ünnepet legelőször Lüttichben tartották meg a 10. század elején, majd XXII. János pápa 1334-ben elrendelte megünneplését a római katolikus egyházban. Ennek tudható be, hogy népszerűségének köszönhetően több protestáns egyház is átvette. Az ünnepet az ortodox egyház pünkösdkor tartja meg, a Szentháromság napján pedig mindenszentek napját ünnepli. Legkorábbi lehetséges dátuma május 17., legkésőbbi június 20.

Szentháromság-oszlop Biatorbágyon

A Szentháromság tisztelete a barokk vallásosságban kap kiemelt hangsúlyt. A barokk egyházi művészetek hierarchikus szelleméhez nagyon illett a Szentháromság misztériuma, az istenség misztikus szintézise.

További információk[szerkesztés]